Mi az oka annak, hogy a 2015. évet a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánították?
– Ez azért van, mert ilyen sokáig tartott, amíg a talajjal foglalkozó szakma ezt elérte. A kezdeményezés már 2002-ben indult, amikor a Talajtani Világkongresszus Thaiföldön volt, és akkor határozta el a téma nemzetközi közössége, hogy a e területnek is kellene egy napot adni. A thai király – aki nagy környezetbarát és igazi talajt védő és szerető, érdekes egyéniség – nyilatkozta, hogy mindent megtesz azért, hogy legyen a talajnak minden évben egy világnapja és legyen éve. A talajok világnapja december 5. lett (ami az ő születésnapja) és a thai királyi család intenzív kommunikációja az ENSZ és a FAO felé odáig vezetett, hogy a 68. ENSZ közgyűlés elfogadta a kérést, és december 5-ét a talaj napjának, 2015-öt pedig a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította. Ez az egyik ok, illetve háttér. Az aktualitás pedig onnan jön, hogy igazából mostanra értette meg a nemzetközi tudomány és a politika, hogy a talajok végesek, és a jövőben várható döbbenetes mennyiségű élelmiszertöbblet előállítása, úgy tűnik csak azokon a területeken lesz lehetséges, amelyek már jelenleg is művelés alatt állnak, mivel újabb területek művelésbe vonására csak nagyon korlátozott a lehetőség, tehát azokat a termőterületeket kell védeni és jobbá tenni, ami van. Nem lehet tovább vesztegetni a talajt, a híres Rió-konferencián megfogalmazott célkitűzés is az volt, hogy csak a zéró talajveszteség lehet elfogadható az emberiség szempontjából. Ez a feladat szinte lehetetlen, de törekedni kell rá.
Dr. Michéli Erika, a Magyar Talajtani Társaság elnöke,
a SZIE Talajtani és Agrokémiai tanszékvezetője
Ez nagyon szép és nemes célkitűzés, de pont a Talaj-év honlapján szerepel az az adat, hogy a Földről évente eltűnik 50 ezer négyzetkilométer termőföld a különböző talajkárosító folyamatok növekményeként. Gondolom, ezt a folyamatot megállítani nem, csak esetleg lassítani lehet. Állítólag olyan veszélyes szintre ért a talajcsökkenés, hogy jelenleg ez az emberiség legnagyobb kockázata vagy kihívása.
– A talaj nem csak az élelmiszerellátás miatt fontos, a természetben minden összefügg. Az ózonpajzs vastagságától kezdve számos légköri folyamat is összefüggésben van a talajokkal, de fontos tudni, hogy az eltűnésének két fő oka lehet. Az egyik az, amikor valóban talajpusztulás történik, a másik pedig a lefedés, amikor valamit építenek a termőterületre, utat, várost vagy mást. Ez természetes dolog, de az a baj, hogy a 20. század végéig ebben nem volt igazán tervezés. Általában odakerültek épületek vagy objektumok, ahova célszerű volt. Ma már nem engedhető meg, hogy a jó termőtalajokat lefedjék, olyan területeket kell választani, amelyek kevésbe alkalmasak a mezőgazdaságra. A talajnak nem csak az a feladata, hogy élelmiszert termeljünk, hanem az, hogy építsünk rá. Ma a tervezésnél figyelembe kell venni, hogy mondjuk egy kavicsos öntéstalaj abszolút megfelelő arra, hogy valamit építsenek rá. Ráadásul a lefedés olyan hatásokkal jár, hogy ott nem tud a víz leszivárogni, és levegő sem jut a földbe. A talajnak a vízzel való kölcsönhatása nagyon fontos, amivel többet kell a jövőben foglalkozni. A talaj és a víz kölcsönhatását akkor vesszük észre többnyire, amikor szárazság van, mert a föld nem tudott elegendő vizet raktározni, vagy ha a hirtelen lezúduló csapadék nem tud elég gyorsan a talajba szivárogni, és ez súlyos károkat okoz. Kevesen tudják, hogy az édesvíztárolásban a nem jéggel fedett területeken a talaj a legnagyobb tároló. A talaj csökkenése ezáltal a víztartalék csökkenését is eredményezi.
Az is riasztó adat volt a Talaj-év honlapján, hogy csak Európában óránként beépítenek 11 hektár termőtalajt. Ha nem ott olvasom, akkor azt gondolom, hogy az is afféle városi legenda.
– A kép komplex, hiszen a hétköznapoknak vannak olyan igényei, hogy nem az a megoldás, hogy nem építünk új dolgokat, nem fedünk le új területeket, hanem az a megoldás, hogy oda kerülnek az épületek, illetve ott fedik le a talajt, ahol az a legkisebb értékes termőföldveszteséget okozza.
Ezek szerint a Talaj-év egyik küldetése, hogy – ezen az egyetemen is nagy hagyományokkal rendelkező – talajvédelemre ráirányítsa a figyelmet, hogy legalább az a terület maradjon meg megfelelő termőképes állapotban, ami az emberiség terjeszkedése után megmarad.
– A nemzetközi talaj-év célja, hogy a helyi adottságokra és feladatokra felhívja a figyelmet. Tudnunk kell, hogy az ország világviszonylatban kiemelkedően jó adottságokkal rendelkezik. Sajnos az a helyzet, hogy a talajvédelem ott erős, ahol nem ilyen jó a helyzet. Most arra kell törekednünk, hogy ezt a jó állapotot megtartsuk, hiszen ha a nagyon jó talajból veszítünk, az nagyobb veszteség, mint a kevésbé jók elvesztése. Most szerencsére megvan az a szakmai összefogás az Akadémia, az FM, a Nébih és a Talajtani Társaság között, ami nagyszabású rendezvényekkel felhívja a figyelmet ezekre a dolgokra.
Aki belenézett a Talaj Világnapjának központi rendezvényébe, az láthatta, hogy Magyarország finoman szólva felülreprezentált volt, hiszen talajvédelem ügyben Thaiföld és Magyarország vitte a prímet.
– Így van, Fazekas miniszter ajándékának az átadása volt a ceremónia egyik legszebb pillanata. Ez egy talajmonolit volt, ami valójában egy talajszelvény, ami most a FAO székházat díszíti. Ezt a monolitot a Szent István Egyetem készítette.
Azon lepődtem volna meg, ha ez nem így lett volna, hiszen lassan már azt kell gondolnom, hogy előbb utóbb mindenről kiderül, hogy mi magyarok mindenben jeleskedünk. Nemrég a Talajtani Kutatóban járva elolvastam a Stefanovits akadémikus által írott „Talajvédelmi tízparancsolatot”. Szerintem annál jobban ma sem, a FAO-nál sem tudják megfogalmazni a talajvédelemmel kapcsolatos tudnivalókat.
Nem tudom pontosan, hogy mikor fogalmazta meg ezeket az egyszerű, tiszta, sokatmondó gondolatokat, de valamikor a 70-es évek elején lehetett. Mindenesetre akkor, amikor a világon még egészen kevesen foglalkoztak ilyen jellegű dolgokkal és szóba sem kerültek olyanok, mint a talaj-év.
A Talaj-évnek szlogenje is van: „Egészséges talajokat az egészséges életért”.
Miért pont ez lett a szlogen?
– Ez a figyelemfelkeltő szlogen azt a célt szolgálja, hogy mindenki tudjon arról, hogy az élelmiszerek 95%-a a talajból származik. Ma a tudomány is bizonyította, hogy az egészséges táplálkozás alapeleme az emberi egészségnek, és az egészséges talaj bázisa az egészséges élelmiszereknek. Az egészséges állapot megőrzése ezért a legfontosabb dolog hosszú távon az emberi egészség fenntartása szempontjából.
Mit érthetünk azon, hogy egészséges talaj? Amiben sok giliszta van, vagy amiben sok a baktérium, vagy amiben kevés a kórokozó gomba?
– Ez mind együttesen. A talajnak vannak olyan fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai, amelyeknek van egy optimuma. A talajban élő élőlényeknek nagyon fontos szerepe van. A megfelelő levegő és nedvességtartalom, valamint a talajban élő élőlények hasznos tevékenysége egyaránt fontos és nélkülözhetetlen eleme a termőképességnek.
Hogyan ítéli meg a műtrágyahasználatot a talajminőség szempontjából, hiszen sokan gondolják, hogy ezek a sók nagymértékben károsítják a talajokat.
– Műtrágyákra szükség van, hiszen a termesztett növényekkel kivont tápanyagokat pótolni kell. Az a fontos, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű műtrágyát használjanak a gazdálkodók. Úgy is mondhatnám, hogy az úgynevezett tudásalapú műtrágya-használat korszakának kellene elkövetkezni. Az utóbbi időben nagyon pozitív jelek mutatkoznak ezen a területen.
Mit kellene másképp csinálni a talajok védelmében?
– Tudnunk kell, hogy talaj és talaj között mekkora különbség van. Ismerni kell a termőterületeket, és jobban meg kell becsülni az élelmiszereket, illetve a talajokat, ahonnan az származik. Döbbenetes, hogy az élelmiszerek harmada a fejlett világban komposztálás nélkül kerül a szemétbe. A komposztálás, a szerves anyag visszapótlása, a talajok vízbefogadó képességének a fenntartása, a víz és a szerves anyag megőrzése ma már triviálisan hangzó dolgok, mégis még sok tennivaló van ezen a területen. Már az a dolog is sokat jelent a talaj védelmében, hogy minimális időre hagyjuk fedetlenül a talajt.
Hadd zárjuk a beszélgetést azzal, hogy visszakanyarodunk egy korábban említett tényhez. Elhangzott, hogy a világon kevés helyen vannak olyan kiváló talajok, mint nálunk, aztán szóba került, hogy az élelmiszer a talajból lesz. Ezek szerint a kiváló magyar élelmiszer alapja a kiváló hazai termőföld?
– Egészen biztosan igen, ezért is érdemes egy valódi talajból származó, hazai élelmiszert választani egy olyan helyett, ami sokkal kevésbé jó, kevésbé mély termőrétegből származik. Viszont van még egy dolog, amit érdemes figyelembe venni. Minden negatív változás, ami a talajban bekövetkezik megfordíthatatlan. A talaj képződése ugyan ezer években mérhető, de a talajpusztulás évek, akár percek alatt is bekövetkezhet.
Köszönve a beszélgetést, nagyon jó munkát kívánok a Talaj-év kapcsán felmerülő hazai és nemzetközi feladataihoz.
Sárospataki György
