Siófok, 2014. február 28., péntek (MTI) – Továbbra is folyamatban vannak az egyeztetések a balatoni halászattal kapcsolatban, minél előbb szükség lenne a döntésre – nyilatkozta Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke a tanács pénteki ülése után.
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. már januárban engedélyt kért az angolnahalászat beindítására, hogy amennyiben megnyitják a Sió-zsilipet, ne ússzanak le az angolnák tömegével a Sión. A zsilipet pénteken megnyitották az MTI információi szerint, a vízszint ekkor a szabályozási szint maximumnál már 17 centiméterrel magasabban állt. Ezután még több napba beletelik, amíg az angolnák érzékelik a meginduló vízmozgást, és a Balaton vize is felmelegszik annyira, hogy beinduljon a vándorló ösztönük. Az engedélyre továbbra is vár a társaság.
A halgazdálkodási társaság éléről február elején távozó Füstös Gábor az MTI-nek azt mondta, hogy horgászérdekeket szem előtt tartó halgazdálkodás folyt a Balatonon az elmúlt években az őshonos halakat kiszorító halfajok halászatával, amire szerinte továbbra is szükség van.
A 2012-es adatok szerint halászati tevékenységgel egy év alatt összesen 234 tonna halat fogtak ki a Balatonból, amiből 133 tonna volt busa, 80 tonna keszeg és 10 tonna angolna. Emellett 11 tonnányi olyan hal akadt a hálókba a szelektív halászatok során, amely a horgászok számára is kívánatos halfajnak számít. Ebből látták el a térség vendéglátóhelyeit és a cég halboltjait. A horgászzsákmány összesen 516 tonnára rúgott – a horgásznaplók összesítése szerint.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter 2013. december elején határozatlan időre leállíttatta a halászatot a Balatonon. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy a hasznosítót sok kritika érte az utóbbi időben, amelyet meg kell vizsgálni, és ezzel egy időben újra kell gondolni a jogosultság rendszerének átalakítását.
A halászati joggal rendelkező, a Balaton ökológiai egyensúlyáért felelős Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. kereskedelmi célú halászatot 2009 óta nem folytathat, azóta szelektív busa, keszeg és angolna gyérítést végezhet. Az angolnahalászat évek óta az egyik jelentős bevételi forrása, amiből tavaly 120 millió forintos bevétele származott. Az angolnahalászat jelentős hányada történik a Sió-zsilipnél elhelyezhető csapdákkal, kihasználva a halfaj erős vándorlási hajlamát.
MTI 2014. február 28.