A bolygónkon megtalálható több mint 250 ezer növényfajból csupán kis hányadukat vizsgálták meg, hogy alkalmasak-e botanikai inszekticidek előállítására, így feltehetően számos, eddig nem kutatott növényfaj hordozza a lehetőséget magában. Természetesen nem várható, hogy a jövőben ezek a növényi eredetű hatóanyagok tejes mértékben felváltják majd a mesterségesen előállított kemikáliákat, inkább azok alternatívájaként használhatóak.
A növényi eredetű rovarirtók alkalmazása általában kisebb megterhelést jelent a környezetnek, mivel ezek hatóanyagai általában hamar, néhány nap alatt lebomlanak a napsugárzás vagy a hő hatására. Mivel ezek természetes vegyületek, így a talajokban található számos mikroba képes lebontásukra, mely folyamatok során nem toxikus vegyületek keletkeznek. Eme tulajdonságaik miatt az ökológiai gazdálkodást folytatók világszerte szívesebben fordulnak a botanikai peszticidekhez, mint a szintetikus növényvédő szerekhez.
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a botanikai inszekticidek alkalmazása nyomán a termelés nem nevezhető növényvédő szertől mentesnek. A növényi eredetű rovarirtók használata során, akárcsak a mesterségesen előállított kemikáliák esetében, megjelenhet szermaradék a termésben, valamint káros hatásai lehetnek a nem célszervezetekre, így az emberre is. Használatuk során ezért éppolyan elővigyázatossággal, a biztonsági előírások maximális betartásával kell ezeket a szereket is kezelni, mint a vegyi úton előállított növényvédő szereket. Körültekintő felhasználásukkal azonban remek eredmények érhetőek el velük.
A növényi eredetű inszekticidek szélesebb körben való elterjedésének és felhasználásának három tényező szab gátat: a hatóanyagokat termelő növények fenntartható termesztése, a hatóanyagok kivonásának sztenderdizálása, valamint a hatósági jóváhagyások beszerzése. Számos, inszekticidnek alkalmas hatóanyagot termelő növény csak meleg égövön él meg, a hatóanyagot csak időszakosan és kis mennyiségben állítja elő (például az csak a magból nyerhető ki), így nehézkes kereskedelmi mennyiséget termelni belőle folyamatosan. Lévén ezek a vegyületek növényi eredetűek, azok minősége, összetétele és mennyisége változó, függően akár az élőhelytől, akár az évenként eltérő időjárástól. Mindezek megnehezítik, hogy a belőlük előállított készítmények minősége megfeleljen a sztenderdeknek, összetételük állandó legyen.
A botanikai rovarirtó szereknek van néhány általánosságban jellemző hátrányuk is. Gyorsan lebomlanak a környezetben, éppen ezért gyakrabban kell őket alkalmazni, mint egyes szintetikusan előállított rovarirtó szereket. Széles hatásspektrumú szerek lévén gyakran nemcsak a kártékony célszervezeteket, de a hasznos rovarokat is károsíthatják.
Azadirachtint (Neem)
A botanikai inszekticidek egyik legismertebb képviselője az Azadirachta indica Juss. (neem fa) kivonata, mely komoly nemzetközi karriert futott be. A száraz trópusi és szubtrópusi területeken élő neem fa magbelének olaja közvetlenül használható növényvédelmi célra, de gyárilag metanolos levél, gyümölcs- és magkivonatokat is készítenek. A neem biológiailag aktív hatóanyagok komplexét tartalmazza, ezért a kivonatok eredetének és az elkészítés módjától függően többféle hatásmechanizmus is felléphet használatakor. Alkalmazása után leggyakrabban a táplálkozási, valamint vedlési, szaporodási és egyéb fejlődési rendellenességek tapasztalhatóak a kártevő rovarokon. A neem fa hatóanyagainak részletes vizsgálata során számtalan triterpenoid és szteroid hatóanyagot sikerült izolálni, melyek bizonyítottan inszekticid hatásúak Coleoptera, Diptera, Heteroptera, Homoptera, Hymenoptera, Orthoptera és Lepidoptera fajokra, emellett akaricid és nematicid hatásuk is kimutatható. A készítmények közös jellemzője, hogy melegvérűeken akut módon gyakorlatilag hatástalanok.
A neem fa magjából kivont hatóanyagot, az azadirachtint tartalmazza a NeemAzal T/S, mely hazánkban jelenleg az egyetlen engedélyezett botanikai inszekticid a biológiai növényvédelemben. E hatóanyag megállítja a kártevők táplálkozását, csökkenti termékenységüket és gátolja vedlésüket. Felszívódik a levéllemezbe, ezért hosszú hatástartamú, így nehezen kontrollálható kártevők ellen is hat. Magyarországon jelenleg almában és hajtatott paradicsomban rendelkezik felhasználási engedéllyel aknázómolyok és üvegházi molytetű ellen, míg Németországban például burgonyabogár lárvák valamint levéltetvek ellen is alkalmazzák a helyi biotermelők.
Azadirachta indica (www.plantsystematics.org)
Rianodin
A Dél-Amerikában őshonos növény, a Ryania speciosa gyökeréből és hajtásából kinyert alkaloida igen hatékony méreg, mely a gyomorban hat. Alkalmazása során azonnal csökken hatására a rovar táplálkozási kedve, így már az elpusztulása előtt is inaktívvá válik, csökkentve így a kártételt. Az elmúlt években a rianodin kiemelt figyelmet kapott, mivel akár akut, akár krónikus mérgezés esetén kevésbé toxikus az emlősökre, mint más növényi eredetű rovarirtók, mint például a rotenon vagy a piretroidok.
Ryania speciosa (www.biogeodb.stri.si.edu)
Sabadilla
A sabadilla, vagy más néven cevadilla nevű hatóanyagot a Dél-és Közép Amerikában őshonos Schoenocaulon officinale nevű trópusi liliomfajta magjából állítják elő. A tiszta hatóanyag erősen toxikus emlősökre, ezért nagy hígításban árulják: a kereskedelmi forgalomban kapható termék kevesebb, mint 1%-os hatóanyag tartalmú. Széles hatásspektrumú kontaktméreg, mely elsősorban kabócák ellen hatékony, de almamoly (Cydia pomonella) ellen is sikerrel alkalmazható. Mivel a méhek igen érzékenyek rá, használata elkerülendő méhek közelében. Érdekes módon a raktározás során a szer mérgezőbbé válik, mint frissen előállítva. A napfény hatására gyorsan elbomlik, ezért általában a szermaradékai nem mutathatóak ki már a használat után rövid idővel sem.
Rotenon
A rotenont a trópusi és szubtrópusi területeken őshonos Lonchocarpus és Derris nemzetségekbe tartozó pillangósvirágú növények gyökeréből vonják ki. A rotenon a rovarokban gátolja a sejt anyagcsere folyamatait, elsősorban az ideg és izomsejtekben, a légzés összeomlik, végül néhány órán, legfeljebb néhány napon belül elhullást okozva. Méhekre nem toxikus, ugyanakkor a halak igen érzékenyek rá, ezért halméregként is alkalmazzák.
Piretrum
A piretrum csaknem 2 évszázadon keresztül a legjelentősebb növényi eredetű rovarirtó szernek számított. Ez bizonyos krizantém fajokból, pl. a Chrysanthemum cinerariaefolium-ból és a Chrysanthemum cineum-ból kivonható alkaloidok keveréke. Napjainkban is használatos növényvédő szer. A megszárított virágokból, vagyis a piretrumból szerves oldószerrel, pl. hexánnal vonják ki a piretrineket, mely a hatóanyagok keveréke.
A piretrinek széles körben felhasznált, nagy hatásspektrumú rovarirtók, melyek jól használhatóak például levéltetvek, atkák, poloskák és üvegházi molytetvek ellen. Bár a legtöbb melegvérűre, így az emberre sem toxikus, a macskákra ezzel szemben már kis mennyiségben is mérgező hatással van.
Chrysanthemum cinerariaefolium (www.agricultureinformation.com)
Bokán Katalin