Bezárás

A lucerna integrált gyomszabályozása

Írta: Szerkesztőség - 2015 március 12.

A lucerna a kukorica mellett legfontosabb takarmánynövényünk. Közvetlen takarmányozási jelentőségén kívül felhasználható a biológiai talajművelésben, és előnyösen hat a talajok termékenységére is. Fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizóbium-fajok 3-4 év alatt akár 200-300 kg nitrogént kötnek meg hektáronként. A mélyebb talajrétegekből foszfor- és kálium-tápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású.

A lucerna lassan csírázik, vontatottan nő és fejlődik, kompetíciós képessége alacsony. Kezdeti fejlődésekor a gyomok emiatt nagymértékben veszélyeztetik a kultúra zavartalan fejlődését, a termés minőségét és mennyiségét.

Cuscuta campestris Illatos aranka

Cuscuta campestris Illatos aranka

A gyomok kártétele kétirányú: térparazitizmus, azaz elnyomhatják a kultúrnövényt, amely foltokban ki is pusztulhat, (főleg a tőlevélrózsás, ill. a terebélyes fajok esetében), másrészt a takarmány, illetve a magtermés mennyiségi és minőségi lerontása (esetleg mérgező gyomok jelenléte is a takarmányban).

A telepítés évében, tavasszal a T3-as életmódcsoportba tartozó (nyár eleji, egyéves) fajok: vadrepce, helyenként a repcsényretek, majd a T4-es (nyárutói egyéves) libatop-, disznóparéj és keserűfű fajok, a parlagfű, a kakaslábfű, muhar fajok, az ebszékfű gyomosítanak. A tábla előéletétől függően a legkülönbözőbb fajok előfordulhatnak még, pl. a fenyércirok, mezei aszat, csattanó maszlag, csorbóka-fajok, tarló tisztesfű, szerbtövis fajok, selyemmályva stb.

A második évtől a magas tőszámú lucerna gyomelnyomóképessége már nagyon jó, a jól időzített kaszálásokkal a gyomosodás alacsony szinten tartható. Később, az esetleg már ritkuló lucernában további, elsősorban évelő fajok kiszelektálódása figyelhető meg: pongyola pitypang, fekete nadálytő, útifű fajok, útszéli zsázsa, apró szulák, mezei katáng, fehér mécsvirág, foltos bürök, vadmurok. A lucerna őszi-tavaszi nyugalmi állapotában, azaz a tarlón, általában az áttelelni képes, T1-es fajok: tyúkhúr, pásztortáska, veronika– és árvacsalán fajok is felszaporodnak.

A tőhiányos táblarészeken további agresszív fajok, így a tarackbúza, a csillagpázsit és rozsnok fajok is előfordulhatnak. A betyárkóró főleg a magtermesztésnél okozhat problémát.

A lucerna sajátos biológiáját, valamint egyedi termesztés technológiáját kihasználva ezeken kívül speciális lucernagyomok: lórom (vadsóska) fajok, valamint az élősködő, foltokban jelentkező aranka-fajok, illetve ritkán, esetleg szórványosan szádorfajok is megjelenhetnek a területen.

A gyomnövények elleni védekezés lehetőségei

A gyomnövények ellen az agrotechnika és a mechanikai gyomirtás (terület kiválasztás, vetésváltás, trágyázás, talaj-előkészítés, vetés, telepítés, mechanikai művelés, kaszálás,) kedvező lehetőségeit ki kell használni.

Terület-kiválasztás

A talajjal szemben igényes növény, ezért eredményes termesztéséhez mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, meszes vagy közömbös kémhatású, középkötött tápanyagokban gazdag talajokra van szükség. A lucerna nagyon érzékeny az altalajvíz mélységére. Kedvező, ha az altalajvíz 3-5 méter mélyen helyezkedik el, és csak átmenetileg emelkedik fel magasabbra. A termesztés sikerének nagyon fontos feltétele, hogy a talaj megfelelő mennyiségű meszet tartalmazzon, hiszen 10-12-szer annyit fogyaszt belőle, mint a búza. A mészben szegényebb talajokon csak akkor termeszthető, ha az altalajban elegendő a mész. A meszet egyébként nem csak tápanyagként igényli, hanem a talaj kémhatása miatt is, mivel savanyú talajokon a Rhizóbium-fajok rosszul fejlődnek, így a növény számára fontos nitrogéngyűjtés lecsökken. A lucerna nem termeszthető savanyú mész szegény altalajú, nagyon kötött, rossz vízgazdálkodású, köves, durva szemcséjű, illetve savanyú homoktalajokon.

Vetésváltás

Az előveteményekre különösebben nem igényes, ezért a jó kultúrállapotú talajokon minden elővetemény után jól termeszthető. Ügyelni kell arra, hogy a lucerna 3-5 évnél korábban ne kerüljön vissza ugyanarra a területre. Jó előveteménye a kapásnövényeknek és a második kaszálás után feltörve az őszi kalászosoknak.

Orobanche alba Fehér szádor

Orobanche alba Fehér szádor

Trágyázás

Nagyon tápanyagigényes növény, fajlagos tápanyag igénye 5,1 kg NPK hatóanyag/100 kg széna. A foszfor- és kálium-trágyaadagokat talajvizsgálatokra alapozva kell meghatározni. E két hatóanyagot a telepítés előtt javasolt kijuttatni.

A szükséges nitrogénadag meghatározásánál fegyelembe kell vennünk azt, hogy a lucerna N-igényét csak részben kell kielégíteni. A túlzott N-adagolás csökkenti a talajbaktériumok N-megkötő tevékenységét. Telepítéskor azonban a kezdeti fejlődést serkentő N-trágyázás nagyon fontos és hatásos, mivel ilyenkor a szimbiózisban élő baktériumok tevékenysége még nem kielégítő.

A mikroelemek közül a bor és a molibdén hiánya okozhat terméscsökkenést vagy minőségromlást

Magyarázat:  * – eseti engedéllyel használható

S – jó gyomirtási hatékonyság
MS – közepes gyomirtási hatékonyság
R – gyenge gyomirtási hatékonyság

Talaj-előkészítés

A sikeres telepítéséhez mélyen művelt, jó kultúrállapotú talaj szükséges. Vetéshez aprómorzsás, nyirkos és ülepedett magágyat kell készíteni annak érdekében, hogy a lucerna sekély vetést kívánó apró magja gyorsan és biztosan kikelljen. Az a helyes, ha a talaj-előkészítést már az elővetemények talajművelésével és ápolásával megkezdjük.

Vetés, telepítés

A vetési, telepítési módok: a takaró növényes telepítés, a tiszta telepítés és a füves lucerna telepítés. A biológiai igényének a tiszta telepítés felel meg a legjobban. Ebben az esetben a lucernatelepítés kockázata is kisebb. A lucernát lehet tavasszal és nyárvégén is vetni, apró magja ellenére sem szabad nagyon sekélyen. A vetésmélység a talaj kötöttségétől függően 2-4 cm mély legyen.

Mechanikai művelés

A telepítést követően a lucerna kelése és fejlődése számára optimális feltételek szükségesek. Ezeket a feltételeket az ápolási munkák biztosítják. Mechanikai ápolás a kora tavaszi fogasolásból és a felfagyott lucerna hengerezéséből áll. A fogasolással vigyázni kell, tavasszal csak a sarjadzás megindulása előtt szabad alkalmazni.

Kaszálás

A gyomok elleni védekezés hatékony eljárása a kellő időben elvégzett kaszálás.

A lucerna megfelelő gyomszabályozásában szükség lehet a vegyszeres gyomirtásra is.

Rumex acetosa mezei sóska

Rumex acetosa mezei sóska

Vegyszeres gyomirtás

A nehezen irtható, évelő kétszikűek elleni védekezést már az előveteményben meg kell kezdeni. Mind a kalászosokban (pl. MCPA, MCPP), azok tarlóján (glifozát), mind a kapásokban (pl. 2,4-D, dikamba kukoricában) van mód az évelő fajok ellen hatásos hatóanyagok használatára.

A kicsirázott gyomok ellen a lucernaállományban is van lehetőség a védekezésre. A lucerna 10-15 cm-es, a gyomok 1-3 (egyéves egyszikű), ill. 2-4 leveles (évelőknél 10-15 cm-es) fenológiájánál az imazamox hatóanyagú készítmények használhatók, főként egynyári (magról kelő) gyomfajok irtására. Eseti engedéllyel az MCCP hatóanyagú készítmény is felhasználható az új telepítésű lucerna 3-4 leveles fejlettségi állapotában, a gyomnövények 2-4 leveles fejlettségénél.

Az állománykezelések előtt, eső után, a lucerna levélzet viaszrétegének kialakulása érdekében 2-3 napot várni kell.

Az egy évnél idősebb, mélyen gyökerező állományokban („álló lucerna”) tavasszal fakadás előtt alkalmazható a metribuzin, a linuron, és a tifenszulfuron-metil hatóanyagú készítmények, elsősorban egynyári kétszikűek irtására.

Az egynyári gyomok ellen hatékony pendimetalin az aranka elleni preventív védelemre is alkalmas. A második évtől, tavasszal, fakadás előtt permetezhető ki.

Az imazamox több éves lucernában kora tavasszal a lucerna nyugalmi állapotában, vagy az első kaszálás után, a növekedés megindulása előtt használható.

(Fontos, hogy a hatóanyag kijuttatását követően 12 hónapon belül (pl. kiszántás esetén) repce, cukorrépa nem vethető a területre).

A felsorolt hatóanyagok kombinálhatók is: linuron + pendimetalin, pendimetalin + metribuzin, vagy pendimetalin + tifenszulfuron-metil.

Egyszikű fajok ellen speciális egyszikűirtó szerek használhatók állománykezeléssel, a gyomok fenológiájától függetlenül, új telepítésben és idős állományban egyaránt.

Az aranka-fajok irtása a már említett, preventív módon alkalmazott pendimetalin mellett a látványos, sárga foltok megjelenését követően, perzselő hatású diquat-dibromid hatóanyagú szerrel történhet, a foltok és azok 1 m-es környezetének áztatás szerű lepermetezésével.

A glifozát hatóanyag is engedélyezett erre a célra, de szisztemikus (felszívódó) hatása miatt a lucerna újrahajtását gátolhatja.

A maglucerna betakarítást elősegítő lombtalanítására a diquat-dibromid hatóanyagú szerek alkalmazhatók akkor, amikor a csigák (a hüvelytermések) 60-70%-a barnás-kékes színű, és a magvak könnyen kimorzsolhatók.

Gyulai Balázs