Cél a baromfiágazat versenyképességének megőrzése

Nagy István felidézte, hogy 2018-ban az Európai Unió rekordszintű, 15,2 millió tonna baromfihúst termelt, amelynek 75%-át hét tagállam biztosította, köztük 3,5%-ot Magyarország. A növekvő kínálat és a kedvező ár az európai húsfogyasztás fellendüléséhez vezetett, így 2010-2018 között az éves termelés 25 százalékkal nőtt az unióban. Hozzátette: a baromfihúsból az ország önellátottsági szintje mára már meghaladja a 170 százalékot. Az Európai Bizottság júliusban megjelent rövid távú előrejelzése szerint az Európai Unió baromfihús-termelése meghaladhatja a 15,6 millió tonnát 2019-ben, 2020-ra pedig elérheti a 15,8 millió tonnát.

Nagy István hangsúlyozta, az ágazat jövőjét három tényező befolyásolja: a népesség-növekedésből fakadó mennyiségi igény, a fogyasztók minőségi elvárásai és az egyre fokozódó környezetvédelmi és állatjóléti szempontok. A miniszter arra kérte az unió felelős vezetőit, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel támogassák a saját országuk piaci szereplőit, a baromfiágazatban jelentős foglalkoztatást biztosító vállalkozásokat. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy kötelességünk megvédeni az európai uniós fogyasztók érdekeit, legyen szó élelmiszerbiztonságról, állatjóléti elvárásokról és az antibiotikumok ellenőrzött felhasználásáról.

Hogy a baromfiágazat támogatása-megerősítése milyen fontos, arra a Dél-Amerika és az EU között készülő Mercosur-megállapodás fenyegetései is rámutatnak. Mint nemrég megírtuk: magyar szempontból elsősorban három markáns fontosságú szegmens között a baromfiágazatot sújtaná leginkább az EU részéről nyújtott kvóták nagysága. Közismert az élelmiszerbiztonságot és a versenyképességet is érintő tény, hogy a dél-amerikai országok az állattartási és -takarmányozási technológiákban sem követnek olyan szigorú szabványokat, mint az európaiak.

Kohout Zoltán (forrás: Agrárágazat, AM Sajtóiroda)