Hársházi Péter
Azzal a 2,5 hektáros babbal indult minden
A Somogy megyei Szentgáloskéren 26 évvel ezelőtt babtermesztéssel kezdte a gazdálkodást Hársházi Péter. „Azt néztem, mivel lehet kis területen is pénzt keresni” – idézi fel a kezdeteket. Közben a babot, lencsét, köményt, tököt és ópiát mákot leváltotta a kukorica, az árpa, a búza, a repce és a napraforgó, a terület pedig a kezdeti 2,5 hektárról 277 hektárra növekedett. És hogy a gépészmérnök gépparkja (és energiája) is kihasznált legyen, gépi bérmunkában további 1.100 hektárt művel, a terménytárolásra magtárakat épít, és a közeljövőben szárítót újít fel. Így nem véletlen, hogy a hajdani orosz ekét mára precíziós gazdálkodásra cserélte.
A családfő a vízmegőrzésre esküszik – nem véletlen, hisz a „vízválasztó” igali dombnak ezen az oldalán öntözésre nincs lehetősége, az idei első félévben égi áldásból is csak 74 mm érkezett. Így a szántást, amikor csak lehet, mellőzi a technológiából, annál több időt és energiát szán a növénykondicionálásra és tápanyag-utánpótlásra. A minőségre való törekvést igazolja pl. az évi akár kétszeres kukoricamoly elleni védekezése is. Mert „ha ki akarom magam húzni a tükör előtt, adni kell a minőségre” – indokolja döntéseit a családi gazdálkodó, miközben a 10,2 tonnás árpa után és a legalább 8 tonnásra becsült búzatáblája előtt magyarázatra nem is szorulna.
Micskei Major
Ami csak B tervnek indult, ma már szenvedély
A ma már közel 500 hektáron gazdálkodó családi gazdaság 2004-ben árutermelési céllal kezdett a juhászatba Berettyóújfalu határában, az egykori tsz-tanyán. Azóta szántóföldi növénytermesztéssel és vendéglátással bővült a tevékenységük, felépítettek egy autentikus, mégis modern majorságot, egy rendezvénytermet, és közben a nyáj is lecserélődött. Jelenleg 100 fős Berrichon du cher francia húsjuh-törzstenyészet legel a birtok körüli 50 hektáron, emellett 20 magyar tarka, közel 300 baromfi és pár sertés adja az állatállományt és persze a rendezvényekhez a házi alapanyagot, de a turizmus miatt nem hiányozhat a racka és a merinó látványa sem a bihari legelőről. A 17-30 AK-s földek biztosítják a családi gazdaság alapját, a közel 500 hektáron szántóföldi növénytermesztéssel, kertészeti növényekkel, csemegekukoricával, borsóval és természetesen takarmánynövények termesztésével foglalkoznak. A fejlesztési tervek a juhállomány cseréjénél nem álltak meg a majorban, 5 évvel ezelőtt kezdte precíziós gazdálkodásra alapuló géppark kiépítését Micskei Sándor, de a juhhodályok mögött már új szárító épül, az 5000 tonnás tárolókapacitását tovább szeretné bővíteni, az energiaellátásra napelemrendszert építeni, valamint a tájba és életfilozófiájukba illő ökogazdálkodásba is szeretnének belevágni.
Nyakas Farm
Többet tudunk a teheneinkről, mint az emberek egymásról
A tősgyökeres hajdúnánási Nyakas András több mint 38 éve kezdett vállalkozásba, anno baromfitenyésztőként és állatkereskedőként. 14 évvel később, 1995ben 25 vemhes üszővel elindította tejtermelő tevékenységét, és mára Magyarország egyik legmodernebb, legnagyobb tejelőszarvasmarha-telepével és tehénállományával rendelkezik. Az öt telephelyből álló gazdaság súlyát jól illusztrálja a 4.800 holstein-fríz szarvasmarha, a 600 juh és mellette a közel 1.800 hektárnyi megművelt, abból 450 hektáros öntözött terület. A tenyésztői versenyek rendszeres szereplőjeként, sőt díjazottjaként az évi 23 millió liter jó minőségű tejre a legbüszkébb a családfő.
„Mindehhez persze a technikai háttér (pl. a 40 állásos carussel fejőház) is kell, de a feleségem és a 130 kollégám (bővebb családom) nélkül lehetetlen lenne” – vallja Nyakas András. A generációváltás éveiben járó gazdaság már az agrármérnök András és Tamás közreműködésével fejlődik tovább, és hamarosan a jogi egyetemet végző Évát is hazavárják. Így már nemcsak az 1600-as évekig visszanyúló családfával, a Hagyományőrző Aratónap megrendezésével, a szakmai napok rendezésével, a McDonald’s boldog teheneivel, hanem a mai Nyakas Farmmal is öregbítik a város hírnevét.
