Csemegekukorica: 50 ezer alatt nincs szerződés a gyárral

Kiszállnak a termelők a csemegézésből, ha nem kínál a feldolgozó a többi kultúra jövedelmezőségéhez mérten is versenyképes árat. Csakhogy más piaci helyzetben van a konzerv- és a másban a hűtőipar. Lehet, hogy fagyasztott zöldségfélékből kevesebbet látunk majd a pultokon?

 

Túl keveset kínáltak

Idén nem lehetett 42–45 ezer forintos tonnánkénti ajánlattal termelőt fogni csemegekukorica beszállítására. Gyors osztással-szorzással egykettőre kiderült, hogy a mostani szemesárak fényében tarthatatlanok a régi csemegekukorica-árak.

„Három évvel ezelőtt volt a termelésünk a csúcson, akkor csaknem 150 hektárt foglalt el a növény. Ezt követően fokozatosan zsugorodott a területe, idén pedig pontosan nulla hektáron lesz csemegekukorica” – vág rögtön a téma közepébe Szunyi Tamás, a Puskin Mg. Szövetkezet elnöke Csongrád megyében. Ennek egyik oka a kultúra jövedelmezőségének romlása, a másik a termelési kockázatok növekedése. Ez a kettő mára nincs arányban a táblán álló 600 ezer forintos befektetéssel. „Az első ajánlatok a szeptember 15-ig teherautóra rakott, szuperédes fajtákra 42 forintról szóltak, ami talán 45 ezerig mehetett fel. Ugyanekkor az árukukorica tonnája 60 ezret ért a piacon. Ha kétszer megöntözöm, ez is hoz 12 tonnát, miközben 40 százalékkal kevesebbe kerül megtermelni, és akkor vetem, aratom, amikor akarom” – összegzi a termelő a takarmánynak való tengeri előnyeit a csemegével szemben.

 

A magyarok a világ meghatározó csemegekukorica-exportőrei (forrás: wallpapercave.com)

 

Az édes fajták vetőmagja drágább, a technológiára sokkal kényesebbek, a tápelem-ellátottságra érzékenyek, 3-5 öntözést is igényelnek, termésüket a jégverés, az aszály és a molyok drasztikusan károsíthatják. És ez még mindig csak a termelési oldal, még ezután jön a hadakozás a gyárral. „Nekünk előírták, hogy húsvét vasárnap vessünk, aratáskor viszont nem jöttek a rögzített időben, kapacitásszűkére hivatkoztak. Ez tényleg megtörténhet: az ütemezett vetés hatását simán elfedheti egy időjárási anomália. Összeérhetnek a különböző szakaszok, vagy egy esőzés miatt csúszik meg az egyik ütem betakarítása. Ilyenkor azonban mindig rajtunk csattan az ostor: túl nagy lesz a szemekben a keményítőtartalom és rossz a cukorfok.”

 

Jó pozícióból tárgyalva

A gyakorlatban a konzervgyárak a nagy vetőmag-előállító multik kiöregedett betakarítógépeit vásárolják meg, és ezekkel a matuzsálemekkel igyekeznek odaérni mindenhová, ahol bérgépet kértek a szerződött partnerek. Ezek a csőtörők újonnan 150–200 millióba is belekerülnek, nem csoda, hogy akinek saját csemegekombájnja van, az is 20 éves gépet üzemeltet. Tavaly óta a forintromlás miatt 30–40 százalékot drágultak az alkatrészek, jegyzi meg a Hegyesi Szövetkezet elnöke, Kurucz Gyula Hajdú-Biharban. Ebben a nagygazdaságban 300–400 hektárt szokott elfoglalni a csemegekukorica, így nem is tehetik meg, hogy a bérgépre várjanak.

„Az alkatrészt még megértem valahogy, importból jön. Azt azonban nehéz megemésztenem, hogy 25 ezer forintos legyen a szerelő órabére. Ha egész nap itt van, mert számítógéppel sem találja a hibát, akkor negyedmillió forintot fizetek csak azért, mert nézegette a gépet…” – dohog az elnök. Szóvá teszi, hogy most a gázolaj is 100 forinttal drágább, mint tavaly ilyenkor volt, amikor kitört a járvány, és bezuhant a kőolaj ára. A vegyszerek 10–15 százalékkal, a műtrágya nagyjából 30 százalékkal drágább most, mint az előző évben volt. Az embereknek is 5–10 százalékkal többet kell fizetni azért, hogy motiváltak maradjanak. Kurucz Gyulát az is irritálja, hogy a gyárakba bekerült kukoricát – a kihozatalt is figyelembe véve – 8–10-szeres áron adják a boltokban. Ennyibe nem kerülhet a konzervkészítés, vélekedik, a jelek szerint a kereskedelem realizálja az ágazatban képződő haszon nagy részét. A nagygazdaság vezetője mindenesetre keményen a sarkára állt, és érvényesíteni tudta az érdekeit. „Az első 150 hektárt 50 forintos áron kötöttem, de aztán megmondtam, hogy 60-nál olcsóbban nem csinálom. A többi területre meg is adták a kért árat.” Így már egészen más a gyerek fekvése. A várhatóan 250–280 ezer forintos profitra még rájön a 70 ezer forintos iparizöldségnövény-támogatás is (a forintromlás az euróban érkező támogatást is megemelte). „Az alkuképességhez persze kellett a bő 400 hektáros tárgyalási alap. Ha pár termelő összefogna, akkor ez a lehetőség számukra is nyitva állna” – jegyzi meg az elnök. A hajdúsági gazdaságban május elején vetik az első szakaszt, ami augusztus 20. táján készül el. A kukorica zöme június elején kerül földbe, és jellemzően marad még egy 50 hektár körüli szakasz is a borsóbetakarítás utánra, másodvetésnek. A sortáv és mélység az előírt mérték szerinti, tőszámban nem mennek 65 ezer fölé. A talajok foszforral jól feltöltöttek, és káliumból sem szorulnak kiegészítésre. A nitrogén és az öntözés ütemezésére kell a legjobban odafigyelni. A folyékony fejtrágya egy szezonban akár ötször is a tövek mellé kerülhet. A molyok, lepkék ellen a Coragen idén is megkapta az eseti engedélyt: április 14től augusztus 1-ig permetezhető a klorantraniliprol hatóanyagú szer. A tojásokat és lárvákat pusztító készítmény kiváló hatékonysággal rendelkezik a termelő szerint. Az indoxakarb hatóanyagú Steward is nagy segítség. Ez a szer a kártevők nátriumion-csatornáját blokkolja.

 

A csemege termelése kockázatosabb, mint az árukukoricáé

 

Egyik sem szívódik fel a növénybe, így a csemegekukoricában is biztonságosan használhatók. A kukoricamoly és -bogár ellen nehéz a hadviselés, a gyapottok-bagolylepke pedig már szinte folyamatos védekezést igényel. „120–150 millióba kerül egy új önjáró permetező. Nem csoda, ha a gépek zöme 10 év körüli. Mi is vigyázunk rájuk, mint a hímes tojásra, nehogy lerobbanjanak, amikor kellenének” – teszi hozzá a hajdúsági gazdaságvezető. A rovarokat azonban még mindig könnyebb kezelni, mint a változó klímát. Nincs annál nagyobb pech, mint mikor az utolsó öntözés után egy héttel leszakad az ég, és aratáskor sárban csúszkálnak a teherautók. Kurucz Gyula szerint a fajták is nehezen követik az éghajlati változásokat.

Ő szinte kizárólag Dessert R78-at vet idén. Bács-Kiskun megye északi részén, Hartán irányítja a gazdaságot Szikszai Tamás. Az Agro-Harta Zrt. vezetője is úgy érzékeli, hogy megváltoztak a tárgyalási pozíciók a feldolgozókkal az elmúlt 10-15 évben. Ő minden évet azzal kezd, hogy megversenyezteti egymással az öt potenciális vevőt, ezek közül 2-3 szokott befutó lenni. „Mindkét fél számára a termelés biztonsága és jövedelmezősége a legfontosabb, ezt meg kell érteni. Mivel a csemegéző gazdaságokban megvan az öntözés lehetősége és a szakértelem is a komolyabb kultúrákhoz, így alternatívából is több nyílik előttük, amikor a vetésszerkezetet tervezik. Nemcsak az árukukoricára gondolok, hibridet vagy más vetőmagnak való növényt is termeszthetünk. Azt fogjuk választani, amelyik a legkisebb kockázattal a legnagyobb hasznot hozza. Egyre szárazabb az időjárás, és egyre költségesebb az öntözés. Nálunk a magas amortizációs költségek miatt egy 20 mm-es öntözés 20 ezer forintba kerül hektáronként. A hozamok eközben csökkennek, és romlik a termelés jövedelmezősége. Ezt nem tetézhetjük egy rossz feltételekkel kötött szerződéssel” – folytatja a vezérigazgató. A hartai gazdaságban 200–400 hektár közötti területen szoktak csemegekukoricát vetni, de idén – bár most javítottak a szerződési feltételeken – csak másodvetésben lesz 200 hektár. Szerinte most mindenki, aki belevágott a csemegekukoricába, jelentős áremelést tudott kiharcolni magának. Az időjáráson kívül a betakarítás hordozza a legtöbb kockázatot ebben a gyorsan vénülő kultúrában. Ezért a szerződésben minden vészhelyzetre és felelősségi kérdésre ki kell térni. „Ha mi jelezzük, hogy eljött a betakarítás ideje, de a partner bármilyen okból képtelen időben ideérni, akkor lesz szíves a minőségromlást saját hibájának tekinteni, feltéve, hogy mi mindent megtettünk a lehető legjobb minőség elérése érdekében” – fejti ki Szikszai Tamás, aki addig nem állt fel a tárgyalóasztaltól, amíg ezt a két kulcskérdést – az árat és a teljesítés módját – nem tisztázták minden részletében.

 

Nyugat a piacunk

A feldolgozói oldalnak sem egyszerű. Alapvetően Nyugat-Európában, egyre erősödő árversenyben kell helytállnia a franciákkal szemben. A világ csemegekukorica-termelése (fagyasztva és konzervként) nagyjából 2,5 millió tonnára tehető. Az európai termelés mintegy 370 ezer tonnát tesz ki. A közösség legnagyobb exportőre Magyarország, aki egymaga nagyjából 220 ezer tonna készterméket szállít ki. 2016-ban még az USA-t is megelőztük csemegekukorica-kivitelben, 2018-ban pedig csemegekukoricából és zöldborsóból több pénz folyt be Magyarország kasszájába, mint repcéből, amit szintén szinte kizárólag exportra termelünk. Az EU legnagyobb csemegekukorica-fogyasztói a britek, a franciák és a németek, egyenként 66-68 ezer tonna feldolgozott kukoricát igényelnek. Nagy-Britanniába most nemcsak a koronavírus, hanem a brexit miatt is nehezebb eljutni, a franciák pedig erősen protekcionista nemzet, nem vesznek magyar terméket. Számunkra így leginkább Németország a piac – ahogy a franciáknak is.

 

Kukoricamoly lárvája (forrás: BASF)

 

Kettős présben a hűtőipar

A koronavírussal együtt egész Európában leálltak az iskolák, a közétkeztetés és a teljes horeca szektor. Ezt a forgalomkiesést nem tudta pótolni a kiskereskedelmi láncok igénynövekedése, pláne nem egy olyan termék esetén, ami bár jól tárolható, de csak korlátozott méretben. „A mélyhűtőben sokkal kisebb a hely, mint a spájzban, így amikor az emberek fejvesztett készletezésbe kezdtek, elsősorban a konzervek fogytak jól, nem a kis helyen és költségesen tárolható fagyasztott áru” – mutat rá Soltész László, a Fevita Hungary Zrt. vezérigazgatóhelyettese. Nemcsak a gazdasági leállás, a brexit is negatív változásokat hozott az exportpiacokon. A szakember szerint a takarmánykukoricára tett 60–63 ezer forintos vételi ajánlatok nem tükrözik a reális kereslet-kínálati viszonyokat, sok bennük a spekulációs hatás, és felhúzza az etanolipar igénye is. Így a csemegekukorica a termeléshez kötött támogatással együtt sem elég versenyképes az árukukoricával szemben. A másik oldalon, a kereskedelem felé sem egyszerű érvényesíteni az árakat, mutat rá Soltész László. A feldolgozott élelmiszer megbecsültsége, ára javult ugyan valamit a járvánnyal, de korántsem olyan mértékben, amennyire az alapanyag árszintje nőtt. „Ezt a költségnövekedést nem tudjuk teljes egészében beépíteni a termékeink árába, így további költségcsökkentésekre lesz szükség a gyártásban, illetve még nagyobb hangsúlyt fektetünk a hatékonyság növelésére” – mondja a vezérigazgató-helyettes. Hozzáteszi: a beszállítás ütemezése az egyik legkényesebb pontja a gyártásnak és a profitábilis működésnek. A cég sajnos nem tudott minden régi partnert szerződésben tartani idén, de újak bevonásával sikerült végül megteremtenie a szükséges beszállítói kört. A kormány által meghirdetett élelmiszeripari támogatások bizakodással töltik el a szakembert, így könnyebben megvalósíthatók azok a fejlesztések, amelyek a piaci pozíció megtartásához nélkülözhetetlenek.

 

Optimista konzervipar

A horeca szektor is igényel konzerveket, de tény, hogy a kiskereskedelem sokkal többet. A Covid kitörésekor a normál havi konzervmennyiség dupláját rendelték meg az áruházláncok. A gasztroszegmensben azonban még idén is 30 százalékos forgalomzuhanással kalkulál az egyik legnagyobb hazai szereplő, a Kecskeméti Konzerv Kft. „Mindenki szállított valamennyi terméket a gasztroszegmensbe is. A veszteségek szempontjából kulcskérdés volt, hogy ki milyen gyorsan és mértékben tudott átállni a kisebb, kiskereskedelemi kiszerelésre” – magyaráz Kovács János, a cég ügyvezető igazgatója. A járvány összességében jót tett a konzerviparnak. Ezek a tartós termékek felértékelődtek, így a gyárak könnyebben érvényesíthetik a költségnövekedéseiket is. „Persze a konzerv nem fog 20-25 százalékkal drágulni, mi viszont ennyivel többre szerződtünk a parterekkel, amikor láttuk, hogy másképp nem tartjuk termelésben őket.” Ne feledjük azt sem, hogy a csemegekukorica elsősorban külföldön, kemény valutáért keresi a vevőt.

 

Készül a konzervkukorica a kecskeméti gyárban (forrás: Kecskeméti Konzerv Kft.)

 

Ez forintra számítva helyből 9 százalékos bevételnövekedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, emellett euróban nézve is emelkedett az ára. Kovács János gyorsan hozzáteszi: a forint gyengülése a csomagolóanyagok piacán viszont hátrányként érte a céget, a dobozokhoz szükséges lemezek nagyon megdrágultak. Mindent egy lapra téve a legfontosabb eredmény a cégvezető szerint, hogy nemcsak megtartani, de bővíteni is tudták a beszállítói kört. Ez igencsak fontos, hiszen éppen 30 százalékos kapacitásbővítésben vannak. A cég 2019-ben 14,7 milliárdos bevétellel zárt, és abban bízik, hogy 2022-re beérik a mostani munka gyümölcse is. „A határok lényegében átjárhatóak maradtak, és szerintem Angliába is találni fogunk utat. Örülök neki, hogy az alapanyag-termelést és az élelmiszergyártást is támogatja a kormánypolitika. Az öntözés és a precíziós gazdálkodás leginkább azért fontos, mert kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszik a termelést. Ez pedig közös érdekünk.”

Gönczi Krisztina