Harminc éve emelkedik a termőföld ára

2020-ban a termőföld hektáronkénti piaci átlagára 1,727 millió forint volt, ez 7,3%-kal magasabb, mint az előző évben. Ez már mintegy harminc éve tartó emelkedés, melyet a pandémia sem tört meg – tudható meg az Agrotax Kft. elemzéséből.

A haszonbérleti díjak is emelkedtek tavaly, a szántónál az éves átlagos hektáronkénti díj 75003 forint volt, 4%-kal magasabb, mint egy éve.

Folyamatosan emelkedik a termőföld ára (Fotó: Barna Ferenc)

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény hatása

2021. január 01-jén életbe lépett az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló törvény, mely alapján olyan mértékű földmozgás várható, amire az utóbbi harminc évben nem volt példa. A törvény – elsősorban az agrárium területéről – mintegy 3-3,5 millió embert, több mint egymillió ingatlant és mintegy 2,4 millió hektárt érint. Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló szabályozásban olyan ellentmondások is vannak, amelyek nehezíthetik a területek konfliktusmentes és gyors tulajdonoscseréjét. Ez kedvezőtlenül befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést, vitás esetekben évek maradhatnak ki, mikor a kérdéses termőföld csak üres parcella marad. Amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, akkor a törvény igazságügyi szakértői szakvélemény készítését teszi lehetővé, ugyanakkor a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet értékbecslési szakvélemény lehetőségéről ír.

Az igazságügyi szakértői névjegyzékben a tárgykör kapcsán 47 illetékes található, ugyanakkor az eljárások befejezésére kilencven nap áll rendelkezésre, miközben a megegyezések várható száma milliós nagyságrendű lesz.

Problémaként merülhet fel

A törvény települési szintű értékbecslési ajánlat közzétételét írja elő művelési ágankénti bontásban, ez egyben irányt adhat a mezőgazdaságot érintő ügyletek megkötéséhez. A Nemzeti Földügyi Központ által közzétett lista járási szintű adatokat tartalmaz, ezen felül nem ismert az adatok mögötti adatbázis sem, ez így nem egyszerűsíti, és nem gyorsítja a rendezést.

A termőföld használata művelési áganként éves bontásban (Forrás: KSH/MTI)

A termőföld értékesítése során tapasztalt szélsőségek és átlagárak művelési áganként

• A szántók hektáronkénti átlagára tavaly 9,8%-kal drágult és elérte az 1,891 millió forintot. Az árak minden régióban emelkedtek, de leginkább a Közép-Dunántúlon (13%).
• A gyep hektáronkénti ára tavaly 1,436 millió forintra emelkedett, ez 8,2%-kal több, mint az előző évben. Ebben a művelési ágban Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a hektáronkénti átlagár, 2,175 millió forint, a legalacsonyabb pedig a Dél-Alföldön, 1,206 millió forint.
• Az erdőkért átlagosan 977 ezer forintos hektáronkénti árat fizettek, 9,8%-kal többet, mint egy éve. A legmagasabb átlagár, 1,172 millió forint Közép-Magyarországon volt, a legalacsonyabb pedig, 871 ezer forinttal Észak-Magyarországon.
• Tavaly a fél hektárnál nagyobb, hektáronként tízmillió forintnál alacsonyabb áron gazdát cserélő, gyümölcsös művelési ágba sorolt földrészletek átlagára 2,385 millió forint volt. A legmagasabb átlagárat a közép-dunántúli régióban érték el, 3,171 millió forinttal, a legalacsonyabbat pedig Észak-Magyarországon, ahol átlagosan 2,063 millió forintot fizettek.

A világjárvány sem szakította meg az emelkedő tendenciát, jó üzlet a mezőgazdaság alapjába fektetni (Fotó: Barna Ferenc)

• A szintén fél hektárnál magasabb területű, tízmillió forintos fajlagos ár alatt értékesített szőlő parcellák átlagosan 2,649 millió forintba kerültek. A legmagasabb, 2,903 millió forintos átlagárat a Dél-Dunántúlon érték el, a legalacsonyabbat, 1,568 millió forintot pedig az észak-alföldi régióban.
• A szántók haszonbérleti díja a Dél-Alföldön volt a legdrágább, ott hektáronként 80 ezer forintot fizettek éves szinten, míg a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett bérelni, 62 465 forintért.

A legdrágább hektáronkénti átlagár Hajdú-Bihar megyében volt, 2,351 millió forinttal, a legalacsonyabb pedig Zala megyében, 1,194 millió forinttal.

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc