Az innovációs operatív csoportok egyik fontos előnye, hogy az agrárinnovációban aktív kis- és középvállalkozások számára új kapukat nyitnak, hiszen a kutatás-fejlesztési tevékenységeket nem önállóan, hanem a pályázati felhívásnak megfelelően kutatóhellyel, gazdálkodókkal, szaktanácsadóval együttműködve valósították és valósítják meg. Nézzük, milyen az, ha a projekt a tápanyag-utánpótlásról szól!
Az innovációs operatív csoportok szerepe a hazai termésnövelő anyagok fejlesztésében
Az innovációs operatív csoportok az Európai Innovációs Partnerség keretében (EIP AGRI) jöttek létre. Hazánkban az „Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása” felhívás alapján a pályázók nagyobb számban 2017-től nyújtottak be támogatási kérelmet új termék, szolgáltatások, eljárások, technológiák kifejlesztése céljából. A GRANOFARM EIP AGRI innovációs operatív csoport a precíziós szervestápanyag-utánpótlási technológia kidolgozását tűzte zászlajára. Érdemes szétnézni a teljes európai mezőnyben, hogy a fenntartható gazdálkodástápanyag-utánpótlás témakörökhöz kapcsolódóan milyen hasonló projektek indultak el az alább felsorolt kutatás-fejlesztési témák alapján (ec.europa.eu/eip/agriculture/en/find-connect/projects.html):
- szerves és műtrágyák alkalmazása tömörödésre hajlamos talajokon,
- agrár-élelmiszeripari ágazatban komposztálás útján keletkező melléktermékek hasznosítása,
- új szemléletű zöldtrágyázás alkalmazása,
- rovartrágyák előállítása és komplex mezőgazdasági felhasználása,
- mezőgazdasági biogázüzemekből származó erjesztési maradékanyagok hasznosítása,
- szerves trágyázás és tápanyag-utánpótlás a termésminőség javítására a környezetvédelmi szempontok követése mellett,
- gázok emissziójának csökkentése a szerves trágyák, biogázüzemi erjesztési maradékanyagok kezelése és felhasználása során.
Ebből is látszik, hogy az innovációs operatív csoportok révén jelentős tudás és gyakorlati tapasztalat halmozódott fel hazai és európai léptékben egyaránt.
Az innovációs operatív csoportok jelentősége a termésnövelő anyagok kifejlesztésében és hasznosításában
A hazánkban hatályos 36/2006 (V. 18.) FVM-rendeletben a funkció szerint rögzített termésnövelő anyagok közül kiragadva a szerves trágya, talaj- és növénykondicionáló készítményeket, egy új termék kifejlesztéséhez és üzemi léptékű teszteléséhez a projekt futamideje megfelelő keretet biztosított az ötlettől a kész koncepción át egészen a forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező termékig. Ugyanakkor fontos szempont, hogy a már forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező termésnövelő anyagokat miként tudjuk a precíziós, integrált, ökológiai növénytermesztésben hasznosítani.
A termékösszetétel kidolgozása
A termékfejlesztéshez felhasználni kívánt növényi vagy állati eredetű biomassza vagy mindkettő keverékeként nyert alapanyag fizikai-kémiai analízise kulcsfontosságú, hogy meggyőződjünk az adott termékkategóriában rögzített határértéknek való megfelelésről, illetve arról, hogy a termelési ciklus során több alkalommal vett minta alapján elvégzett vizsgálatok szerint mennyire tekinthető stabilnak a termékjelölt. A termék összetevőit illetően érdemes azt is megemlíteni, hogy a már piaci forgalomban lévő talajkondicionáló anyagok adalékanyagként felhasználva hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az engedélyeztetni kívánt szervestrágya-készítmény hatékonysága vagy tartamhatása javuljon.
A kisléptékű tesztelés laboratóriumi környezetben, klímakamrában is sikeresen megvalósítható sóérzékeny kultúrákkal, fehér mustárral, hónapos retekkel, salátával. 21–28 nap elteltével az előállított, megfelelő növényibiomassza-tömeg statisztikailag értékelhető, az egyes kezelések közötti különbség könnyen kirajzolódhat.
Az Agro-ökológiai Program támogatja a talaj-mikrobiológiai készítmények, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni két fontos kategóriáról: a szerves trágyákról és a komposztokról. Istállótrágya hiányában a növényi biomasszából, állati melléktermékekből készült komposztok megfelelő alapot szolgáltatnak a periodikus szervestrágyázáshoz, hiszen háromévente elvégzett szervestápanyag-utánpótlás során átlagosan, hektáronként, ömlesztett áruként megvásárolt 10 t trágyaszerrel számolva nettó 60 000–120 000 Ft költséget könyvelhetünk el.
A jelenlegi gazdasági környezetben a pelletált és granulált szervestrágya-termékek elsődlegesen kiegészítő szervestápanyag-utánpótlásra alkalmasak, hiszen mintegy nettó 100–110 ezer Ft-os tonnánkénti árszint mellett, 0,5 t/ha tervezett dózis esetén 50–55 ezer Ft költség realizálódik hektáronként, így szántóföldön elsődlegesen kapás kultúrákban rendelkezik ez az irány kellő létjogosultsággal. A hasznos mikrobacsoportok jelenléte, mennyisége fontos szempont a növényi és állati eredetű biomasszából, melléktermékekből készült termésnövelő anyagok esetén. A szabadon élő nitrogénkötők, aerob cellulózbontó baktériumok száma szabványosított módszer, akkreditált hazai vizsgálólaboratórium által mérhető. Érdemes megemlíteni, hogy a 2008–2010 között megvalósult BIOKOMP4 Jedlik Ányos projektben detoxifikáló hatású, törzsgyűjteményben elhelyezett, az Országos Tisztiorvosi Hivatal által engedélyezett mikroorganizmusoknak megfelelő vivőanyagaként szolgált a mezőgazdasági biogázüzemből származó erjesztési maradékanyagból nyert komposzt.
A termékjelölt tesztelése
A termékjelöltek többféleképpen kiszórhatók, miközben viszonylag kevés traktor által vontatott munkagép áll rendelkezésre hazánkban, amely kifejezetten a komposztok kijuttatására alkalmas, és megfelelő szórásképet biztosít. A pelletált és granulált szervestrágya-készítmények kijuttatása szemenként vető gépre szerelt műtrágyasorszóróval elvégezhető, azonban a pelletszemek geometriája nagymértékben meghatározza a sikeres megvalósítást. Normál felszereltség mellett egy átlagos műtrágya-sorszóró adapterrel átlagosan 250–300 kg 3-4 mm átmérőjű pelletált trágya juttatható ki 1 hektárra, amely kiegészítő elemek segítségével tovább növelhető. Kisparcellás kísérletről lévén szó, a parcella méretétől függetlenül, dróntechnológiával a normalizált vegetációs index (NDVI), biomasszahozam hatékonyan és pontosan mérhető különböző kezelésű parcellák esetén. Hagyományos eszközökkel nagyon nehéz egy adott parcellán belül az átlag növénymagasság meghatározása, míg drónnal a csíranövények kibújását megelőző 0 állapotban és az azt követő 3–5 alkalommal elvégzett repülés révén pontos és megbízható adatokhoz juthatunk. Az elmúlt két év során tapasztalt fejlődésnek köszönhetően a talaj- és növénykondicionáló készítmények engedélyeztetésénél megkövetelt hatékonysági vizsgálatok elvégzését már célszerű dróntechnológiával megvalósuló felvételezéssel kiegészíteni, amely nitrogén-, foszfor-, kálium-talaj- és növényanalízissel teljes képet ad több készítmény és kezelés egy időben mért hatékonyságáról, talaj-növény rendszerre gyakorolt hatásáról.
Termékfejlesztés és innovációs folyamat egy működő hazai innovációs operatív csoportban
A GRANOFARM EIP AGRI innovációs operatív csoport jelentős hangsúlyt fektetett a mezőgazdasági biogázüzemekből kikerülő erjesztési maradékanyagokra, amelyekből aerob stabilizálás révén kiváló minőségű, morzsalékos szerkezetű, pelletált késztermék nyerhető. A felhasznált alapanyag sajátsága, hogy stabil szerves anyag, jelentős nitrogénkészlete mellett kiemelkedő foszfortartalommal rendelkezik, ideális alapot szolgáltatva ezzel egy vetéssel egy menetben kijuttatható szerves trágya típusú termék kifejlesztéséhez. A kutatás-fejlesztési tevékenység fontos elemeként jegyezzük, hogy minél több pelletált szervestrágya-termék mechanikai tartósságát vizsgáltuk meg laboratóriumi körülmények között, anonim adatbázist építve a további fejlesztések megvalósítása érdekében. Az ideális pelletgeometria kidolgozása és száraz leforgatási próbával kiegészített tesztelése 2 év alatt valósult meg. Az innovációs csoport mezőgazdasági termelői 3 egymást követő évben tesztelték kukorica tesztnövénnyel a pelletált szervestápanyag-forrásokat vetéssel egy menetben kijuttatva. A vízvisszatartás, talajnedvesség megőrzése fontos szempontja a fejlesztésnek, amely korszerű agrotechnikával, természetes eredetű anyagokból nyert talajkondicionáló készítményekkel hatékonyan javítható.
Zárszóként még egyszer szeretnék kitérni arra, hogy a hazai EIP AGRI innovációs operatív csoportok jelentős tudást és tapasztalatot halmoztak fel. A csoportok közötti és a hazai agrárium szereplői felé irányuló információáramlás fontos építőköve lehet a közös agrárpolitika (KAP) ernyője alatt megvalósuló új fejlesztéseknek.
Szolnoky Tamás
okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök
