Az állattartás hanyatlása, a hagyományos természeti és falusi életterek szűkülése ellenére – ma még – viszonylag stabil, de a gólyák létét Európában és Afrikában is fenyegeti az emberi civilizáció.
Egy gólya még nem csinál tavaszt
Magyarországon is nagyon sokan várják szeretettel, aggodalommal és cselekvő gondossággal az egyik legszebb, legnagyobb és a mesék-mítosztok világából kedvelt madarat. Az idei legfrissebb jelentést Vassurányból kapta a sajtó, ahová a már nevéről ismert Csuri nevű szárnyas tért „haza” az afrikai telelésből. (Tavaly ugyanott községi összefogás igyekezett segíteni a kissé korán hazarepülő, és a kemény februári hidegtől szenvedő madáron.)
Csökkenő élettér
A gólyák hazai állománya az elmúlt száz évben erősen ingadozott – közli a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, amely szerint ma mintegy 5000-5500 pár tölti hazánkban az enyhébb évszakokat. körül alakul. Létét, kényelmét, nyugodt költését döntő mértékben befolyásolja a megfelelő tájgazdálkodás, ugyanis a nedves, mocsaras rétek megszűnésével eltűnnek táplálkozóhelyei. Miután pedig a hazai állattartás hanyatlása miatt csökken a legelő haszonállatok mennyisége, ez a gyepterületek visszaszorulása miatt probléma a gólyaállomány szempontjából.
Áramütés, mérgezés
E kedves és szép madarakat fenyegeti emellett az áramütés veszélye, továbbá a mezőgazdasági művelés alá vont területekre kijuttatott vegyszerek. Ez különösen Afrikában probléma, ahol sok olyan szert is használnak, amit Európában veszélyessége miatt betiltottak…
![oko-tekozlas_2[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/04/oko-tekozlas_21-375x282.jpg)
![jakab_istvan_a_kormany_celja_a_mezogazdasagi_ontozoviz_ingyenesse_tetele_01[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2019/09/jakab_istvan_a_kormany_celja_a_mezogazdasagi_ontozoviz_ingyenesse_tetele_011-375x211.jpg)
