Erőszak, verés, maffia: virul a földrabszolgaság

Aki azt hinné, hogy a robotok, az emberi jogok és a tömegmédia modern világában már nincs rabszolgaság, az most kapaszkodjon.

 

Ember, hús

Megtiltják a vállalkozói szerződés (Werkvertrag) alkalmazását 2021 elejétől a német húsipar azon társaságainak, amelyek fő üzletága az élőállatvágás és a húsfeldolgozás – döntött szerdán a német szövetségi kormány az MTI beszámolója szerint. A döntés célja, hogy emberségesebbé tegye a Kelet-Európából származó vendégmunkások körülményeit – különösen a húsiparban, amelynek versenyképességét nem utolsó sorban az olcsó munkaerő táplálja. A szakszervezetek és civil szervezetek sokáig hiába követeltek hasonló változást, de a koronavírus-járvány során fertőzésgócok alakultak ki húsipari dolgozók tömegszállásain, ami végül döntésre késztette a német kormányt. De vajon ha a civilizált Németországban ilyen viszonyok vannak, mi lehet máshol?

 

Gazdája(!) és barátai is erőszakolták

A gyümölcs- és zöldségágazatáról híres olaszoknál szintén évek óta hangoztatják a civil jogvédők, hogy súlyos jogtiprások, sőt, nemcsak embertelen bánásmód, de kínzás és nemi erőszak is rendszeresen történik a mezőgazdasági munkára kényszerülők ellen – a munkaadók részéről. Ma már akár 200 ezren is lehetnek olyanok, akik Kelet-Európa legszegényebb országaiból utaznak az olaszokhoz megélhetésért, de ami ott várja őket, az néha maga a pokol: tömeges nemi erőszak, napi 60 euróért végzett 12-14 óra munka, középkori szintű elhelyezés, pocsék élelmezés, a munkajogi és egészségvédelmi szabályok súlyos megszegése várja a modern kor rabszolgáit, akiknek többé nincs esélyük kiemelkedni ebből a helyzetből. A brit Guardiannak egy román nő elmesélte: nemcsak a „gazdája” (a munkaadója), hanem annak barátai is folyamatosan erőszakolták. Férjét és őt fenyegették, hogy elveszíti a munkáját, megölik, verik; gyakran macskatápot kaptak enni, s nem volt szabad orvoshoz fordulniuk. Egy olasz jogvédő szerint a dél-olaszországban dolgozó román nők felét erőszakolta meg a munkaadójuk.

 

Fekete haszon

Nyugat-Európában legalább a civil szervezetek és a kormánytól független sajtó küzd azért, hogy elejét vegyék a kétkezi emberek kihasználásának. Ausztriában például a Der Strandard nemrég leplezett le egy gazdát, aki csaknem 50 napszámosát egyetlen kis házba zsúfolta össze. Őket fizikai erőszak nem érte, de gyakran megkurtították a járandóságaikat, és a hatóságok érdemben nem védték őket, míg az elégedetlenség át nem hatolt a nyilvánosság érzékenységén.

A jelenséget részben a globális piaci verseny magyarázza, miután a feltörekvő ázsiai államok (a volt szovjet „isztán-tagköztársaságok” mellett Kína, India stb.) a maguk olcsó bér- és rezsiköltségeivel óriási versenyt erőltetnek Európára. A feketefoglalkoztatás az egyik leginkább kézenfekvő megoldás a gazdaságok részéről, hiszen a meg nem fizetett közterhek és a kötelező bérminimum alá szoruló bérek kevesebb kiadást jelentenek. Ennek viszont az mond ellent, hogy az olasz agrármaffia évi 30 milliárd eurós forgalma évente 10%-kal nő…

 

Új definíció, ősi aljasság

És tény az is, hogy még az európai középkornál is van lejjebb: az, ami Dél-Amerikában történik. A dél-amerikai ültetvény-rabszolgákat még hatékony sajtó és civilek sem védhetik a korrupt köztársasági elnökök világában. Brazíliában például a rabszolgaként – például erdőirtásokon, pálma- és avokádóültetvényeken – dolgoztatott embereken az állam sem segít, inkább módosítják a rabszolgaság jogi definícióját, nehogy számon kérhetővé váljon a „munkaadó” vagy a közigazgatás. Ezt tette a korábbi elnök, aki a brazil földtulajdonos-elit nyomására úgy módosította rabszolgamunka definícióját, hogy szinte lehetetlenné teszi a rabszolgatartók elítélését. Eddig a kényszermunka, a mozgásszabadság korlátozása, a kimerítő munkanap és a lealjasító munkakörülmények bármelyike elegendő volt, hogy rabszolgamunkának hívják azt, ami rabszolgamunka – 2017 óta csak a mozgás korlátozása tilos: vagyis a fenyegetés, a bérmegvonás és az embertelenség nem szankcionálható… Az erdőirtásokat, az egzotikus termékek előállítását – az avokádótól a pálmaolajig – többek közt ők végzik.

fotók: Horizont Média; Guardian

bánásmód idénymunka maffia napszám rabszolga zöldség-gyümölcs