Budapest, 2014. június 20., péntek (MTI) – Ésszerű és hatékony támogatáspolitikát javasol a kormánynak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), olyat, amely figyelembe veszi a foglalkoztatást, elősegíti a magasabb hozzáadott értéket előállító és több munkaerőt foglalkoztató tevékenységek fennmaradását és fejlődését.
A kamara pénteki közleménye szerint azt kéri a kormányzattól, hogy a 2015-2020 közötti támogatáspolitika tervezésénél vegye figyelembe tagsága érdekeit.
A NAK felidézi: a kormányzat szándékai szerint a támogatási rendszert összhangba kell hozni azokkal a birtokpolitikai tervekkel, amelyeket az új földforgalmi törvény is megcéloz. Ennek részét képezné az egységes területalapú támogatás (SAPS) bizonyos összeghatár feletti csökkentésének (degresszivitás) nemzeti hatáskörben történő meghatározása.
A közösségi szabályok széles mozgásteret adnak a degresszivitás alkalmazásához a tagállamok számára a nemzeti célkitűzések érvényesítése érdekében. A NAK a kormány felkérésére több lehetséges támogatáscsökkentési változatot is kidolgozott – írja az érdekképviseleti szervezet.
A NAK elfogadja, hogy a birtokpolitikára tekintettel a tervezettnek megfelelően sor kerüljön a közvetlen támogatások degressziójára. Azonban a kamarai tagság érdekeit szem előtt tartva olyan támogatáscsökkentés bevezetését ajánlja a kormánynak, amely figyelembe veszi a foglalkoztatást, valamint az ahhoz kapcsolódó közterheket, és az agrárpolitikai célkitűzésekkel összhangban elősegíti a magasabb hozzáadott értéket előállító és több munkaerőt foglalkoztató állattenyésztési és kertészeti tevékenységek fennmaradását és fejlődését.
A kamara egyetért azzal a kormányzati szándékkal, miszerint a támogatási rendszerben a magasabb hozzáadott értéket előállító vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a kizárólag tömegtermelést folytató vállalatokkal szemben.
Üdvözli azt is, hogy a kormányzat az agrárgazdaság kibocsátását az 1990-es évek szintjére kívánja emelni. Ebben az időszakban Magyarország számos termék esetében meghatározó piaci szerepet játszott. A NAK álláspontja szerint ezt a célt tudatos támogatáspolitika alkalmazásával lehet csak elérni.
A kamara a feldolgozott termékek arányának emelése érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy az élelmiszer-feldolgozók számára differenciált támogatási rendszer álljon rendelkezésre, s egyetért azzal, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak biztosítson támogatási lehetőséget.
Ez azonban nem eredményezheti azt, hogy mind a hazai, mind pedig a regionális élelmiszerpiacon meghatározó szerepet játszó, vagy az ilyen szerep vállalására törekvő, a foglalkoztatás és az integráció terén kulcsfontosságú tevékenységet végző vállalatok a támogatási rendszerben hátrányt szenvedjenek – hangsúlyozza közleményében a NAK.
A kamara álláspontja szerint ezen vállalkozások számára is indokolt a megfelelő támogatási rendszer kialakítása, amelynek egyik lehetséges formája a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) történő támogatás lehet.
MTI 2014. június 20.