Évente bő 3 millió tonnát égetünk el

 Valóban a mezőgazdasági biomassza erőművi égetése lenne a civilizáció pusztulásával fenyegető légszennyezés problémájának egyik megoldása? Tudjuk, hogy ami az egyik oldalon előny, az a másik oldalon komoly fenyegetést jelent?

26 üzemben

Magyarország kiterjedt mező- és erdőgazdasága, élelmiszeripara nagy mennyiségű alapanyagot szállít a biomassza-felhasználóknak: fűtő- és erőműveknek (Biomassza általában az energetikailag hasznosítható növényi és állati melléktermékek, hulladékok, trágyák, amik speciális, nagy hatékonyságú égetéssel energiát termelnek az említett üzemekben). A biomassza-forrásokkal a fosszilis energiahordozók egy része kiváltható. Azaz fenntarthatóbb és környezetkímélőbb a felhasználásuk, mint egyes fosszilis alapanyagoké. Magyarországon tavaly 26 működő erőmű és fűtőmű volt hazánkban, ahol a biomasszát energetikai célra hasznosították, míg biogázüzemből 35 működött.

Apríték, szalma, pellet

A biomasszák energetikai szempontból három csoportba sorolhatók. Elsőként is: a tüzelhetők (tűzifaapríték, fűrészüzemi hulladék, szalma, energianövények, magterméshéjak és -pelletek). Másodszor: elgázosíthatók (nagy nedvességtartalmú növényi és állati hulladék, állati szennyvíziszap, trágya, feldolgozóipari melléktermék). Harmadszor: gépjármű-üzemanyagként hasznosíthatók (magas cukor-, keményítő- és cellulóztartalmú növények, melyekből etanolt, illetve olajtartalmú növények, amelyekből dízelolaj-szerű anyagokat gyártanak. E biomasszák legfontosabb forrásai a növénytermesztés, az állattenyésztés, az élelmiszerfeldolgozás, illetve a kommunális és ipari hulladékok. Ezeket felhasználva különböző technológiai eljárásokkal hő- és villamos energia, illetve üzemanyag állítható elő.

Lehordani veszélyes!

Az agráriumban és a vele kapcsolatban álló energiaiparban a legtöbb vita – nem véletlenül – a szalmafelhasználást érinti. Ez még annak ellenére is így van, hogy az összes energiaipari biomassza-alapanyag között a szalma csak kevesebb, mint 8%-kal van jelen (lásd az AKI ábráját!). Ez nem sok a fűtő- és erőművek szempontjából, annál fontosabb azonban a termőföldek egészséges tápanyag-utánpótlását érintően. Kutatások tucatjai bizonyítják folyamatosan, hogy az aratás után a táblán hagyott – és persze megfelelően kezelt, lebontott – szármaradványok pótolhatatlan forrást biztosítanak a talajnak. Kétségtelen, hogy betakarítás után gyorsan-könnyen jön az a pénz, amit a levágott szárak energiaipar felé való értékesítése hoz a földhasználónak. Ám az eladott szalma miatt kieső természetes növényi eredetű tápanyagok hiányát  a végén csak drágábban, sőt komoly anyagi veszteségek árán lehet pótolni.

Biogáz

A biogáz-előállítás ezzel együtt a szerves hulladékok, melléktermékek ártalmatlanításával gazdasági és környezetvédelmi szempontból is előnyös a nemzetgazdaságnak. Hazánkban a mezőgazdaságban a folyamatos üzemű, nedves technológiájú, fermentortartályos biogáz-előállítás a jellemző. A trágyák és egyéb hulladékok anaerob kezelésével csökken a környezet szagterhelése, és emellett kiváló tápanyagot biztosít a növénytermesztés számára a szubsztrátlé magas tápanyagtartalma.

Alapanyagcsoportok

Összességében a hazai energetikai célú biomassza-felhasználás 3,2 millió tonna volt. A magyar biomassza-erőművek és fűtőművek tavaly legnagyobb, azaz mintegy felerészben faaprítékot (bő 1 millió tonnányit) használtak fel az energiatermeléshez, tűzifát mintegy 15, napraforgóhéjat és gabonaszalmát 8, illetve bő 7%-ban. Az egyéb alapanyagok 22%-ot tettek ki, és említésre érdemes, hogy a máshová nem sorolt mezőgazdasági termékek és papíripari hulladékok csaknem 12%-kal szerepeltek az össz-mennyiségben.

Biogázüzemi termelés

Mindemellett tavaly hazánkban a biogázüzemek (szennyvíziszap- és depóniagáz-üzemek nélkül) 57%-a alapvetően mezőgazdasági állattartással foglalkozó vállalkozásoknál vagy közvetlenül mellettük működött. Ezzel növelték a költséghatékonyságot az alapanyagok és a tartályok távolságának minimalizálásával. (A biogáz folyékony vagy szilárd, szervesanyag-tartalmú biomasszából, oxigéntől elzárt módon, baktériumok által történő lebomlás során keletkező gáz. E szubsztrátumok gázkihozatalát meghatározza a fehérje-, zsír- és szénhidráttartalom. Minél magasabb zsírtartalmú alapanyagot használnak fel, annál nagyobb gázkihozatallal számolhatnak az üzemek, míg a túl magas fehérjetartalom nem kedvező a gázképződésnél. Az alapanyagok szárazanyag-tartalma pedig befolyásolja, mennyi biogáz-kihozatal érhető el.) A biogáztermelés fő alapanyagai a mezőgazdasági termékek (56,1%, 632,3 ezer tonna) – ez döntően állati trágya. A másik nagy kategória a feldolgozóipari alapanyag (38%, 435,8 ezer t).

forrás: Horizont Média-archívum, AKI