Feketelistán a glifozát

Két tucat glifozát készítmény engedélyét vonta vissza a NÉBIH

Egy Európai Uniós rendelet miatt 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza november 30-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az érintett készítmények 2017. május 31-ig forgalmazhatók, és 2017. november 30-ig felhasználhatók. A dátumokat az engedélytulajdonosoknak szerepeltetniük kell a forgalomban maradó tételek címkéjén.

Az Európai Bizottság nem kívánatos összetevőnek minősítette a glifozát készítmények polietoxilált faggyúamin tartalmát, így az e segédanyagot tartalmazó készítmények a továbbiakban nem engedélyezhetőek a tagállamokban. A visszavont engedélyű termékek 2017. május 31-ig forgalmazhatók és 2017. november 30-ig felhasználhatók. A forgalomban maradt tételek címkéjén a két dátumot szerepeltetniük kell az engedélytulajdonosoknak.

Magyarországon 2016. november 30-ig összesen 59 glifozát engedély volt. Ebből 37 alapengedély, 16 klónengedély (második névhasználat) és 6 párhuzamos import. Az új előírások alapján a NÉBIH 24 készítmény engedélyét vonta vissza.

A polietoxilált faggyúamin segédanyagot nem tartalmazó glifozát készítmények engedélyei 2017 második feléig érvényesek, amikor is döntés születik a hatóanyag megújításáról, vagy esetleges visszavonásáról.

POE faggyúamin segédanyagot tartalmazó glifozát készítmények

Mit kell(ett) tudni a glifozátról?

A glifozát egy régóta ismert totális gyomirtó hatóanyag, melyet széles körben használ a mezőgazdaság az egy-, és kétszikű, egyéves vagy évelő gyomok ellen egyaránt. Jelenleg a világon (így Magyarországon is) a legnagyobb méretékben használt növényvédőszer-hatóanyag, melynek hazai forgalma 2015-ben mintegy 1400 tonna volt.

A szer használatának terjedését elősegítette, hogy az eredeti gyártó cég leginkább a glifozát-toleranciát fejlesztette a genetikailag módosított növényei előállítása során. Ennek lényege, hogy a kultúrnövény (pl. szója, kukorica) a génmódosítás következtében érzéketlen lesz a glifozát-kezelésre, ami gyakorlatilag szelektív gyomirtást tesz lehetővé: a gyom elpusztul, míg a kultúrnövény megmarad. A technológia a világ számos országában engedélyezett, Európában azonban – a GMO technológiával szembeni fenntartások miatt – nem elterjedt, Magyarországon pedig tilos.

A hazánkban is alkalmazott hagyományos (GMO-mentes) mezőgazdaságban a glifozátot többnyire akkor alkalmazzák, amikor elkerülhető a kultúrnövénnyel való érintkezés. Így elsősorban a tarlók és nem mezőgazdasági területek gyommentesítésére, erdészetek, illetve gyümölcsösök gyomirtására használják, és nagy szerepe van a parlagfű elleni küzdelemben is. Engedélyezett ugyanakkor a betakarítás előtti permetezés – kukorica, napraforgó, repce, szója, búza, árpa kultúrákban -, állományszárítás (deszikkálás), illetve a betakarítás előtti gyomirtás céljából.

A glifozát engedélye az európai pozitív listán 2012-ig szólt, majd ezt először 2015 végéig, később 2016. június 30-ig hosszabbították meg.

A hatóanyag megújítását az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA), és az Európai Bizottság is támogathatónak találta, de az időközben felmerült egészségügyi aggályok miatt az adatokat újraértékelték. Annak ellenére, hogy a hatóanyag az újraértékelés során is biztonságosnak bizonyult, a tagállamok nem tudtak egyetértésre jutni a megújítást illetően, így azt egy évvel, az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) véleményének megjelenéséig, elhalasztották.

Az ideiglenes hosszabbítás mellett az Európai Bizottság – a tagállamok támogatásával – döntött a polietoxilált faggyúamint tartalmazó glifozát készítmények forgalmazásának beszüntetéséről. Megállapították ugyanis, hogy a segédanyag jelentősen növeli a készítmény alkalmazásának egészségügyi kockázatát.

Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság