Fogy az állomány!

A sertéstenyésztés helyzete 2017 elején

A 2017 januárjában érdemes visszatekinteni az elmúlt esztendőre, hogy milyen tanulságokkal vértezzük fel magunkat az idei évre. Kiemelkedő évet zárt a magyar mezőgazdaság a növénytermesztés mellett, folytatódott az állattenyésztés termelésének bővülése, valamint emelkedett a termelés jövedelmezősége – adta hírül az MTI az FM Sajtóirodája nyomán 2016 végén.

Mennyi az annyi?

A sertéstenyésztés számára fontos, hogy a bőséges termések hatására viszonylag alacsonyan maradtak a szemestermények árai, és a tavalyi év elején kialakult alacsony vágósertésárak már a nyár elején szépen alakultak. Ez azt is jelenti, hogy a felvásárlási árak 30-50 forinttal haladták meg az átlagos 350Ft/kg önköltségi árat.

Az év elején bevezetett ÁFA csökkentés hatása az év végi húsárakban nem igen mutatkozott. A sertés állomány, pedig ha kis mértékben is, de tovább csökkent. A KSH adatai szerint. Míg 2014-ben 3136 ezer sertést és 200 ezer kocát regisztráltak, ez 2015-ben 3124 és 197 ezer volt, majd 2016-ban 3025 ezer sertést és 183 ezer kocát számoltak a június 30- i, féléves adatok szerint. A csökkenés oka nyilvánvalóan egyes üzemek gazdaságtalan termelése, hiszen nem azonos feltételekkel technológiai és genetikai adottságokkal végzik a munkájukat. Nagyon fontos a megfelelő szaktudás megléte, és az, hogy a megtermelt eredmény tisztességes és adózott bevételből származzon, ami a hosszú távú működés alapja. Feltehető, hogy akik az áfacsalásból profitáltak, nem igen törődtek a magas szintű termeléssel. Ilyenek viszont szép számmal akadta, tehát a csökkenésnek még nincs vége.

A kiemelkedő szaporaság feltétele a jól választott (hazai) alapanyag

Mi most a teendőnk?

Mit lehet tenni a fogyás megakadályozására? Az elmondottak alapján egyértelmű, hogy növelni kell a szakértelmet, és a technológiai színvonal javítása mellett végre a genetikai hátteret is javítani kell. Ehhez nem feltétlenül a külföldi hibridsertések megvásárlása szükséges, hanem meg kell keresni a jó minőségű hazai alapanyagokat, amik nem küzdenek honosodási problémákkal, és elérhető áron és közelségben vannak.

A 2015.-ben indult Búzakalász66 Felcsút Mg. Kft. Móricmajori telepe, amely a Magyar Fajtatiszta Sertéstenyésztők ellenőrzése alatt dolgozik, mára már bizonyítottan igen magas anyai tulajdonságokkal rendelkező kocasüldőket állít elő. Az állomány legjobb 20%-a 16 feletti született malaccal rendelkezik fialásonként, és kocánként a választott malacok száma 30 fölött alakul. Ezek a tulajdonságok a (MNFXML) F1 keresztezett kocasüldők esetében még jobban alakulhatnak. A tavalyi év elején eladott kocasüldők fialási eredményei fényesen visszaigazolták a telepen tapasztaltakat. A vevők külön kiemelték, hogy a magas szaporaság 16 db/fialás ellenére a választott malacok tömege igen nagy, 10-12 kg/db, ami a kocák kiváló tejtermelő képességét jelenti.

A hazai nagyüzemekben széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy a kocautánpótlást a saját telepén a hízó sertésekkel együtt tartva állítja elő. Sok esetben még a végtermék kan után is választanak emséket, holott ezek genetikailag nem alkalmasak kocának. Nem ismerik a szülők örökítő képességét, nincs megfelelő szelekciós bázisuk, a szebb és jobban izmolt süldőket válogatják ki, akik pont ezért gyengébb anyai tulajdonságokkal rendelkeznek. Gyakori hiba, ha a meglévő kocaállomány ivarzási gondokkal küzd, kevés a búgatások száma akkor minden nőivarú állatot termékenyítenek, hogy a csökkenő szaporulatot ellensúlyozzák. Ilyenkor sok gyenge szaporaságú, szórt almot produkáló koca kerülhet termelésbe. Sok esetben állategészségügyi szempontokból halogatják a vásárlást, ami egy magas mentességű tenyésztelep süldői esetén inkább előnyt jelent, mint hátrányt. Itt is előnyösebb a hazai és jól informálható telepekről vásárolnunk, mint a félreértett, és megtévesztő jelentésű külföldieket. Ennek több szomorú kimenetelű példáit is már megtapasztalhattuk.

Kiváló küllemű kocasüldők jellemzik a tenyésztelepet

Milyen előnyei vannak a kocasüldő vásárlásnak?

A vásárolt, magasabb genetikai értékkel rendelkező kocák jobb tenyésztési paraméterekkel rendelkeznek, mint a meglévő állomány, ezért jelentősen javul a telep szaporasági és felnevelési mutatója. Tény, hogy magasabb szaporaság esetén kevesebb koca is elegendő ugyanannyi hízó kibocsájtásához, mint korábban. Ezzel csökkenthetőek a telepi költségek, javul a kocák hatékonysága, növekszik a telep eredményessége.

A jó állategészségügyi és takarmányozási körülmények közül kikerülő kocák biztosabban ivarzanak, így kiszámíthatóvá válik a süldőbeállítás. A hazai gabonatermesztés, illetve -tárolás nem tudja kiküszöbölni a szántóföldi, illetve a raktározás közben képződő penészgombákat. Az általuk termelt toxinok igen nagy károkat okoznak a sertéstenyésztésnek. A gond főleg a vásárolt takarmányok esetében gyakori, de az időjárási viszonyok is jelentősen befolyásolják a mennyiségüket. Minél nagyobb hozamra törekszenek a növénytermesztők, késői betakarítású kukoricák vetésével, annál valószínűbb a toxinok megjelenése.

Nagyon fontos a termelő kocák megfelelő korösszetételének kialakítása, amely saját beállításból nehezen érhető el. Közismert, hogy a kocák a 3-5 fialás alatt tudják a maximális szaporaságot és felnevelést elérni. Sok nagyüzemben a saját beállításnál nem ismerik a süldők pontos életkorát, ezért túl fiatalon állítják tenyésztésbe. Ezek gyakran az első vagy a második fialást követően tönkremennek, komoly gazdasági kárt okozva a telepnek.

Az ismert származási lappal rendelkező tenyészkocák lehetővé teszik a pontos nyilvántartás megszervezését, megteremtik a számítógépes adatrögzítés feltételeit. Ma már elképzelhetetlen gazdaságos termelés precíz nyilvántartás nélkül, hiszen így tudjuk a kevésbé hatékony kocákat megfelelően kiszűrni, látjuk, hol kell beleavatkozni a folyamatokba. Cseréljük hát le az idei évben a gazdaságtalanul termelő kocáinkat kiváló genetikával és biztosan jól termelő kocasüldőkre, így az alacsonyabb piaci árak mellett is gazdaságosan tudunk termelni!

Nyíri András
Búzakalász66 Felcsút Mg. Kft tenyésztés vezető