Fókuszban a vadföldek – és az élőhelyfejlesztés

Folyamatosan gyarapodó népességünk élelmezésének kényszere miatt egyre több területet vontak mezőgazdasági művelés alá szerte a világon, így Magyarországon is. A nagyobb termelés érdekében intenzív művelést volt kénytelen folytatni a gazdatársadalom, hogy versenyt tudjon tartani a kor elvárásaival. Emellett a túlzott iparosodás is hódított az ország területén– amely mai napig tart, és sok esetben ez a mezőgazdaságilag művelt területeken is jelentkezett, miszerint az élhető környezetet törték meg gyáróriásokkal, ipari parkokkal. Ezáltal csökkentek és mai napig csökkennek az erdőterületek, a mezőgazdaságilag művelt területek is.

Egyes tanulmányok szerint a mezőgazdasági területeink egy Komárom-Esztergom megyényi felülettel megegyező területmérettel csökkentek le. Ez vonja maga után, hogy a vadállományunk kiszorul Isten adta területéről, vagyis csökken a rendelkezésükre álló terület, otthonterület. A területcsökkenések (az úthálózatok bővülése és az ipari, illetve lakóterületek növekedése) mellett az egysíkú intenzív gazdálkodás is káros hatását fejti ki a vadállományunkra nézve.

Mindezek ismeretében a Magyar Vadászkamara elnöksége 2017. szeptember 28-i ülésén elfogadta a vadászatra jogosultak vadgazdálkodási tevékenységének fejlesztését támogató Országos Vadgazdálkodási Alap működési szabályait és a 2017. évi pályázati felhívást. A vadgazdálkodók az 2017. november 30-áig adhatták be pályázataikat. E pályázat legfontosabb célja a vadállomány élőhelyfejlesztése, a vadászterület vízellátásának javítása, a ragadozógyérítés és az apróvadállomány fejlesztése.

Vállalatunk (Pannon-Mag-Agrár Kft.) évek óta vizsgálja a vadföldek javításának, helyes kihasználtságának lehetőségét, és keresi az újabb lehetőségeket, hogy segítséget nyújthasson a vadászatra jogosult szervezeteknek, hogy megfelelően használják ki a rendelkezésükre álló területeket, mind vadtakarmányozási, mind pedig az élőhelyfejlesztés érdekében.

E cikket ajánljuk vadásztársaságok, erdőgazdaságok, mezőgazdászok és sportvadászok részére, de legfőként ezen egységek döntéshozói figyelmébe.

Fotó: Lukasz Lukasik

Mi a célja a vadföldjeinknek?

• A takarmány megtermelése elsősorban téli időszakra (szilázs, szenázs, széna, takarmányrépa stb.), másodsorban legelőfelület növeléséért.
• A téli takarmány lábon történő feletetése, például kukorica lábon történő etetése (főként télre a nagy vadfajok részére).
• A vadászat megkönnyítése.
• A vadkár csökkentése eltereléssel:illatos, kedvelt fajokkal történő diverzifikált terület, mely akár fészkelő hellyé is válhat.

Hogyan helyezzünk el vadföldet

A területen minél egyenletesebben elosztva, minél többet (szegélyszerűen!). Célszerű a nyári vadföldet szakaszosan megnyitni, ellenben a téli vadföldekből több kicsit hozzunk létre. Ha van csemetekert a közelben, akkor attól távol, hogy a csalogató hatás miatt a frekventált területektől távol tartsuk a vadfajok zömét. Elterelő vadföldeket a mezőgazdasági területekre vezető váltók útjába, az erdőkben helyezzük el. Erdősült területeken a váltók útjába helyezzünk vadföldet, hogy a mezőgazdasági területekről elterelődjön a figyelem, ugyanis a cél az, hogy a mezőgazdasági kultúráknál – a vad számára – kedvezőbb területet hozzunk létre, mind táplálkozási, mind pedig élőhelyfejlesztési céllal. Ugyanis egy természetközeli felületen a vadak is nyugodtabbak, szívesebben raknak fészket a szárnyas apróvadak, és ez utóbbi fajok csibéi részére is a virágzó fajok több rovart is vonzanak be, ami táplálékául szolgál, például a fácáncsibék részére.

Fotó: Ansgar Walk

Tapasztalatok és lehetőségek

Vadásztársaságok, illetve vadgazdálkodást folytató szervezetek részére saját tapasztalatok és egyeskülföldi szakirodalmi tapasztalatokra hagyatkozva ajánlunk néhány lehetőséget. Ezen tapasztalatok élőhelyfejlesztésre, vadlegelő létesítésére, mezőgazdasági területek vadkárcsillapítására alkalmasak.

Apróvadjaink fiókanevelési, költési időszaka alatt búvóhelyet nyújtanak, illetve szárnyas vadfajok zömének kis csibe korban, a vadföldben vagy védősávban vetett keverékek rovarfajokban gazdaggá válnak, és e fajok szolgálnak táplálékul például a csibék részére. Ezen túl a magszárba menő fajok elszórják magjaikat, és szintén eleségül tudják hasznosítani az apróvadak.

Nagyvadak részére is egy fajgazdag keverék szintén jó élőhelyül szolgál, illetve a sokszínű, mesterségesen kialakított növénytársulás fogyasztása esetén a vad kondíciója, trófeájának értékmérői javulnak, hisz ehhez a változatos beltartalmi összetétel járul hozzá.

A fajok kiválasztásánál fontos szempont, hogy ne legyen mérgező vagy enyhén mérgező egy faj sem, a változatosság és sokszínűség az állomány folyamatos virágzásban is megnyilvánuljon (csalogató hatás: rovarok, vadfajok részére), döntően hazai nemesítésűek legyenek a választott fajok (klímatűrés), szívesen fogyasszák a vadak (pl.: egy illatos és ízletes görögszéna, vagy kéksav szegény fajok).

Néhány elvárás

A növények szempontjából

Megfelelő kultúrállapot uralkodjon a vadföldön.

Talaj fizikai, kémiai és biológiai adottságai, összességében legyen alkalmasak a változatos összetételű növényállománynak (mész tartalom).

Megfelelő csíraszám (optimális tenyészterület).

A vadak szempontjából

• Szegélyvetés szerű legyen a kialakítása (több kisebb terület).
• Zavartalan legyen (táplálékhiány, aszály, párzás, költés ideje alatt).
• Búvóhelyként szolgáljon.
• Biztos táplálékforrása legyen a megcélzott vadfaj csoport részére.

Ökonómiai szempontból

• Legyen olcsó és viszonylag gondozásmentes.
• Egyszerű gépigénnyel bírjon.
• Esetlegesen vadászati lehetőséget biztosítson.
• Téli takarmánymennyiség megtermelhető legyen (sziláz, szenázs stb.).

Fotó: Peter Rohrbeck, (Wikimedia Commons)

Javaslatok

Vadfajonként, vadfaj csoportonként javasolnánk néhány fajt, melyek alkalmazásával jó és egyedi keverékeket kaphatunk.

Apróvadak részére (fácán fogoly, fürj és nyulak részére):

Takarmányrepce, néhány kalászos faj, napraforgó, muhar, fűfajok (perjék, csenkesz félék stb.), olajlen, fodros kel, takarmányrépa, édeskömény, görögszéna, bíborhere, vöröshere, lucerna, csillagfürt (édes!), szarvaskerep és egyéb gyomnak gondolt, bár vadak szempontjából kedvelt fajokat társíthatunk még.

E keveréket március-április, illetve augusztus-szeptember hónapokban javasoljuk vetni, összetételtől függően cca. 30 kg/ha normával.

 
Fotó: NASA (Wikimedia Commons)

Gondozás: nem szükséges, gyomosság esetén tisztítókaszálással számoljunk, egyéves fajok kipusztulását követően az állomány beáll és 2-3 évig nagy biztonsággal terem. Egyéves fajokkal felülvetés lehetséges, de nem indokolt.

Nagyvadak részére (őz, szarvas, vaddisznó):Görögszéna, bíborhere, takarmányborsó, vöröshere, lucerna, csillagfürt (édes!), szarvaskerep, svéd here, alexandriai here, édeskömény, murok, cukorrépa, kalászosok (zab, rozs), olajlen, szemes cirok, fodros kel, takarmányrepce, fűfélék és egyéb gyomnak gondolt, bár vadak szempontjából kedvelt fajokat társíthatunk még (pl.: muhar).

Március-április, illetve augusztus-szeptember hónapokban javasoljuk vetni, összetételtől és célzott vadfajoktól függően cca. 30-70 kg/ha normával számolhatunk.

Gondozás: nem szükséges, gyomosság esetén tisztítókaszálással számoljunk. Egyéves fajok kipusztulását követően (igény és lehetőség szerint pótolhatók) az állomány jól beáll és ritkulásáig fenntartható (2-3 év).

E keverékkomponensek és lehetőségek iránymutatásul szolgálnak, hogy akár egy vadásztársaság vezetőjeként, elnökeként igenis „biológus szemmel” hozzunk döntést, bár tudom-tudjuk, hogy kevés anyagi forrásból nem mindig lehet drága keverékeket, szilázst, szenázst, szemestakarmányt előállítani, de törekedni kell rá, hogy a rávalót ki tudják termelni. Ahhoz, hogy a vadállomány mind minőségében, mind pedig mennyiségét illetően pozitív irányba változzon tájegységenként, komoly anyagi forrásokat kell megmozgatni, átcsoportosítani – ehhez is nyújt nagy segítséget a 2017/18-as évben az Országos Vadászati Alap. Továbbá a mezőgazdasági területeket is – mint ahogy már néhány éve tesszük – keményen diverzifikálni kell, környezetgazdálkodást kell folytatni, a bioterületek támogatottságát meg kell tartani, és a gazdatársadalom szemléletét meg kell változtatni.

Fotó: Farkas Attila (CC BY-SA 3.0)

„Nem mozdult semmi, csak az Idő ballagott időtlen útján a végtelenségnek, maga mögött hagyva a perceket, napokat, éveket. Újra nőttek a fák, virágzott a rét, zsongott az erdő. Visszajött a pinty ezüstciterájával, nevetett a falu száz csillogó ablakszeme, nevettek az emberek a téli estéken, amikor mindent betakart a hó, békésen pipáltak a kémények, mert az erdő úgy is adott, amit adhatott.” (Fekete István)

Szűcs Ádám

Pannon-Mag-Agrár Kft.