Földtörvény – Feldman Zsolt: tavasszal elfogadhatják a jogszabályt

Zalaegerszeg, 2013. április 29., hétfő (MTI) – Várhatóan még a tavaszi ülésszak alatt elfogadja az Országgyűlés a termőföld forgalmazását szabályozó törvényt, amely valószínűleg komoly vitákat vált ki, de alapelveiben bizonyosan nem lesz változás – mondta el a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára hétfőn Zalaegerszegen.

Feldman Zsolt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Zala megyei igazgatóságának agrárfórumán beszélt arról, hogy a vita során nagy valószínűséggel nem változnak az alapelvek.

Miszerint a hivatásszerűen gazdálkodók vásárolhatnak és használhatnak termőföldet, megpróbálva kizárni így a földspekulációt.

A földforgalmazás szabályozásával a családi, valamint a kis- és közepes gazdaságokat kívánja támogatni a kormány, amely a helyi közösségek érdekeit is szeretné megjeleníteni a jogszabály révén.

„Minden bizonnyal nagyon komoly hullámokat fog verni” az országgyűlési vita, de nagyon erős cölöpöket ver le a jogszabály – fogalmazott a helyettes államtitkár.

A stratégiai agrárpolitikai feladatokat részletezve kijelentette: a föld mellett a víz védelme a másik legfontosabb eleme a magyar mezőgazdaságnak.

Elmondta, június 30-ig kidolgozzák a Nemzeti Vízgazdálkodási, Öntözési és Aszálystratégiát, amelyben konkrét tervek szerepelnek majd a megvalósításhoz szükséges műszaki, emberi vagy pénzügyi erőforrásokra.

A magyarországi mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve és a jövőbeni terveket említve Feldman Zsolt kifejtette: az ágazat célja, hogy az élelmiszer kereskedelemben a hazai termékek aránya 80 százalékra nőjön, az export 10 milliárd euróra bővüljön, miközben a kivitelre szánt kész vagy félkész termékek arányát 70 százalékra kellene növelni.

Mindezek mellett a termelés biztonságának növelése, az agrármunkahelyek megőrzése, a családi gazdálkodói kör megerősítése, illetve a természeti és biológiai erőforrások védelme is elengedhetetlen.

A helyettes államtitkár azt mondta: 2013-ban közel 691 milliárd forint európai uniós és magyar állami támogatásra számíthat a magyar agrárium.

A pénzből 560 milliárd az uniós forrás, a maradék a nemzeti költségvetésből származik.

Külön összegek vannak például sertésprogramra, állattenyésztési feladatokra, méhészeti tevékenységre, s „minél többféle ilyen jogcímet szeretnénk életben tartani”.

Hozzátette, hogy az évente érkező területalapú támogatások 10 százalékát lehetőség van differenciált agrárpolitikai célokra elosztani, így juthat pluszforrás a juhok, húsmarhák tenyésztésére, munkaigényes dohánygazdálkodásra, zöldség- és gyümölcstermelési programokra vagy a biztosítási díjak támogatására.

Feldman Zsolt jelezte azt is: a minisztérium „ugrásszerűen növeli” az általa működtetett középiskolák számát, 46 agrár képzőhelyet vesz át, és megteremti ezzel a középfokú oktatás bázisát, ami nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaság szakember-utánpótlásához.

MTI 2013. április 29.