Foszforhiány okozta problémák a szántóföldi termesztésben
A megfelelő foszforellátás rendkívül a fontos a növények számára. A legkritikusabb a kezdeti fejlődés, gyökeresedés időszaka, amikor a már nagy mennyiségű foszforra lenne szükség, de a legtöbb esetben a foszfor felvehetősége korlátozott.
Foszforhiányos kukorica
A magokban található foszfor fedezi a csírázási időszak igényét, de ez a tartalék hamar elfogy és a csíranövénynek a talajból kell felvenni a foszfort. A foszfor felvételét azonban számos tényező nehezíti. Az alacsony talajhőmérséklet miatt 10 fokig a talajban jelenlévő foszfornak hozzávetőlegesen csak fele elérhető a növény számára. Hiába van ott a foszfor, a növény nem tudja felvenni. A másik gond, hogy a foszfor gyakorlatilag nem mozog a talajban, csak néhány mm tud elmozdulni a tenyészidőszak alatt. Így a hagyományos, teljes felületre, vagy akár sortrágyázással kiadott műtrágyánál igen kicsi az esély, hogy a fejlődő növény gyökere találkozni fog a műtrágyából kioldódó hatóanyaggal.
Tápelemek felvehetősége a talajhőmérséklet függvényében
A talaj egyes kémia jellemzői, mint például kémhatása, szénsavas mésztartalma, agyagásvány-összetétele, mind hozzájárul ahhoz, hogy a foszfor megkötődjön és felvehetetlenné váljon a növények számára. Megoldás, olyan mikrogranulált műtrágyák használata, amivel közvetlenül a gyökér mikrokörnyezetébe juttatjuk ki a foszfort. Szintén fontos, hogy a kiadott műtrágya tápanyagleadása hozzávetőleges összhangban legyen a fejlődő növény igényével. Nem jó az a műtrágya, ami rögtön kijuttatás után leadja a hatóanyagot, mivel csak a csírázás után indul meg a növények foszforfelvétele a talajból, az addig leadott foszfor egy része biztosan le fog kötődni.
