A legális termelők jelentős, illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg, ha a sertéságazat forgalmán beül a 30-50 százalékra becsült feketegazdaság arányát sikerülne csökkenteni, felszámolni; ez a most elfogadott áfacsökkentés célja is – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb, a témáról készített összegzése.
Az elfogadott intézkedés elsősorban a magyar sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig így javulhat.
A feketegazdaság a folyamat egészében jelen van.
A tipikus módszerek egyik része az áru forrását hamisította meg: a kistermelőnek fizetett 7 százalék árkompenzáció helyett 27 százalék input áfát tüntetett fel.
Vagy: be nem jelentett importárut forgalmazott, mindig hamis számlával igazolva az eredetet.
A másik út a fiktív export volt, amire visszaigényelték az áfát.
Mindkét esetben cégláncolaton futott át az áru – legalábbis papíron -, aminek költségei és kockázatai eltörpültek a megnyert összegek mellett.
Ez az 5 százalékos áfakulcs mellett már valószínűleg nem lesz jövedelmező – vélik a kutatók.
A legális forgalom mellett – mint ahogy néhány esetben már a NAV feltárta – kiépült egy láthatatlan vertikum is, a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig.
Élő- és félsertést még csak el lehet látni azonosítóval, de a bontott húst, a feldolgozott hústerméket már nem.
A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti az élősertés és a levágott egész, illetve félsertés áfájának változása, hiszen mindez cégen belüli fázis.
Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál.
Hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki.
Itt olyan rés van az input és az output között, amire – az összegzés megfogalmazása szerint – „érdemes rámozdulni”.
Valószínű, hogy a húságazaton belüli illegális tevékenység ide fog tolódni – állítja a GKI elemzése.
Hozzátéve: „a számla nélküli kolbász-árudák, az éttermek, vendéglátóhelyek is változatlan feltételekkel jutnak hozzá a sertéshúshoz, csak annyiról kell papírt, ÁNTSZ-álló dokumentumot felmutatniuk, amennyi éppen szem előtt van”.
A kiépült hálózatok más ágazatokra is átállhatnak.
A baromfi- és a cukorágazatban már jelzik, hogy növekvő feketegazdaságra utaló jeleket tapasztalnak – olvasható a GKI összegzésében.
MTI 2013. december 9.