Gombatoxinok a malac takarmányokban

Megszámlálhatatlan kiváló tanulmány és tudományos cikk készült a mikotoxinok témakörében.

Lehet-e még újat írni a sertéstartó szakembereknek? Úgy gondolom, takarmány-kiegészítőkkel foglalkozó állattenyésztőként nem. Azonban rávilágíthatunk olyan összefüggésekre, amelyek a ránk zuhanó irodalmi adathalmazban talán nem kapnának megfelelő figyelmet.

A humán élelmiszer-biztonsági előírások, vizsgálatok szigorításával, az élelmiszer előállítási lánc felállításával és fokozott ellenőrzésével előtérbe kerülnek azok a természetben előforduló mérgező molekulák, vegyületek, amikre sokáig nem figyeltek föl az állattartás területén.

Ez történt a penészgombák által termelt metabolitokkal is.

Egyre több gombafajt vizsgáltak meg és exponenciálisan nőtt a felfedezett és bevizsgáltan toxikus anyagcseretermékek mennyisége.

Különböző irodalmi adatok alapján ezek száma 900-3000 is lehet, de általánosan elfogadott, hogy az állattenyésztésben kevesebb gombafaj jöhet számításba, azok, amelyek az alapanyagul szolgáló növényeket károsíthatják.

Ezek többsége szántóföldi és raktári penész faj.

A veszélyforrás leírása azonban nem elég.

Laboratóriumi kísérletek és telepi vizsgálatok alapján napjainkban rendelkezésünkre áll a legjellemzőbb toxinok leírása, hatásmechanizmusa, kártétele és több-kevesebb ajánlás a tolerálható toxinszint tekintetében.

Megdöbbentő tény, de nincs egységes, átfogó szabályozás a határértékek tekintetében, még az Európai Unióban is csak az Aflatoxin B1-re van érvényes szabályozás.

A jelentősebb toxinok takarmányozási határértékeit ajánlásokban adják meg, depresszív és toxikus szinten. (Takarmány Kódex) (Tudományos Intézmények a világ különböző országaiból)

Egyes ajánlások csak az állatfajokat különböztetik meg, jobb esetben a hasznosítási irány és az életkor is megkülönböztető szerepet kap.

Az abraktakarmányt fogyasztó állatok, így a sertés is, nagyobb figyelmet kapott, mint a kérődzők (bár mára már egyre inkább egalizálódik a helyzet). Magyarországon a szemes termények, gabonafélék és a szója alapú takarmányozás különösen indokolttá teszi ezt.

A hasznosítási irányok szerinti megkülönböztetés is elég egyértelmű.

A rövid élettartamú hízóval szemben egy a reprodukciós ciklusban szereplő koca sokkal nagyobb, egyedi értéket képvisel, és hosszabb ideig van kitéve a toxinok káros hatásának.

Az életkor szerepéhez elérve, jutottunk el a cím sugallta tartalomig.

A malacok, mint minden állatfaj esetében sokkal érzékenyebbek, kevésbé ellenállóak, mint kifejlett korú fajtársaik.

A malac a reprodukciós „befektetéseink” hozama, a hizlalás alapanyaga, és a jövendő szaporító és tenyészállomány kiindulópontja.

Különös gondot fordítunk a megfelelő takarmány kiválasztására, az aminosavak, ásványi anyagok stb. optimális összeállítására, éppen így kell eljárnunk a takarmányaik toxinterheltségével kapcsolatban is.

A sertéstartók egyre nagyobb gonddal ellenőrzik az alapanyagként felhasznált gabonákat és/vagy a kész takarmányt. Ugyanakkor

• a prestarter/starter tápok, gyakran készen vásárolt termékek, amelyek ugyan megfelelnek az ajánlati szinteknek, de nem toxinmentesek
• mivel nem egységes és sokszor nem egyértelmű, a sertések számára készített általános ajánlást veszik figyelembe, holott a malacokra, fiatal állatokra vonatkozó határérték alacsonyabb

(Dir.2003/100/EC and Comission Recommendation 2006/576/EC)

• az alapanyagok vizsgálata nem ad kielégítő információt, hiszen a gabonák tisztított lisztje egy nagyságrenddel kevesebb, korpája, tisztítási mellékterméke tízszer annyi toxint tartalmaz
• a mintavétel szabályai szerint végzett vizsgálat egy elegyminta toxinterheltségét mutatja, a valóságban a letárolt gabonában gócpontok, fertőzöttebb és tisztább területek vannak, és a felhasználás során így ingadozó, néha kiugró mennyiséggel állítanak elő takarmányt
• takarmány előállítás során a felhígítás (fertőzött adag tisztábbal keverése) csak az ajánlott határértéket meghaladó toxin mennyiségek (Zea, T2, Ochratoxin A, Don, Fumnoizin B1 és B2) esetében tilos. Ezért az előállító felelőssége igen nagy

Melyek is azok a toxinok, amikről eddig szó esett?

Takarmánykeverékek ajánlati mikotoxin koncentrációja a Magyar Takarmánykódex (2004) szerint

A LAMIC Intézet (Brazília) ajánlását termelési időszakokra bontja

Aflatoxinok

Az Aspergillus gombák mikotoxinjai, jellemzően a melegebb éghajlatú területekről szójával és olajos magvakkal (földimogyoró, gyapotmag, stb) kerülnek a hazai takarmányokba, de egyes források szerint a kukorica is előfordulási helye.

Mivel szigorú szabályozás alá esik, ritkán találkozhatunk klinikai tüneteivel, ezek 200 ppb körüli értéknél

• gyengébb növekedés
• romló takarmány-értékesülés
• magasabb értékeknél májkárosodás és működési zavar
• sárgaság
• 300 ppb körüli érték letális lehet

Általában a malacok alacsonyabb szintű terhelésnek vannak kitéve hosszabb időn keresztül.

A toxinimmunszupreszív hatására megnő az egyéb fertőzések veszélye, mint a PRRS, az influenza vagy a mycoplazma.

Alacsony toxinszint mellett a tünetek akár 4-6 hét alatt jelennek meg, így sokszor már takarmányváltás idején, így még nehezebb élő állaton diagnosztizálni a toxin jelenlétét.

Fumonizinek

Általában a kukorica szemtermésében fordulnak elő.

Sertéseknél ödémát legjellemzőbben tüdőödémát okoz, de vese és májkárosító hatására is vannak adatok, valamint a placentán átjutva magzatkárosító hatású.

Általában 5-10 nap kitettség után jelennek meg a látható tünetek

• akut légzési nehézségek
• cianózis (kékes szín a bőrön)
• növekvő elhullás

Trichotecének

Egyedi szerkezetükről kapták a nevüket, mely a trichotecén váz.

Előfordulnak a gabonaféléinken és a kukoricán egyaránt. Ebbe a családba tartozik a DON, DAS és a T2.

Közös jellemzőjük az immunitást gyöngítő hatásuk, szövet irritálók, takarmány-visszautasítás és nagyobb dózisnál a hányás.

T2

Az egyik leggyakrabban előforduló trichotecén vázas toxin, mely gabonáinkon megtalálható.

Jelentősége a már említett immunszupreszió mellett

• idegrendszert és a bőrt károsító hatása
• a fehérjeszintézis gátló hatása

A takarmányfelvétel és a hasznosulás romlik, már alacsony toxinértékek mellett, hosszabb kitettség esetén drasztikusan romlik a kocák vemhesülési aránya és gyenge malacok születnek.

Magas toxinszint esetén az orr, orrkörnyék a fülek tája és az előbőr gyulladása, a száj és a nyelv nyálkahártyájának gyulladása jellemző.

DON (Deoxinalenol) más néven vomitoxin

A sertés a legérzékenyebb erre a toxinra, már 3-5 ppm értékeknél kimutatható a csökkenő takarmányfogyasztás és 10-12 ppm esetén a hányás majd a takarmány visszautasítás.

10-15 perccel az etetést követően hirtelen hányás a jellemző tünet 10-20 ppm közötti toxinszintnél.

A magasabb toxinszintet a malacok a kevesebb takarmány elfogyasztásával kompenzálják.

Ez azonban a rontja gazdaságossági mutatókat.

A DON lecsökkentett koncentrációja esetén sem érik el újra a kontroll csoport takarmány-felvételi szintjét.

Ochratoxin és citrinin

A hűvösebb éghajlatot kedvelő gabonaféléken, búza rozs, árpa találhatóak.

0,2 ppm mennyiség alatt és rövid idő alatt nem láthatóak jellemző tünetek.

Hosszabb kitettség esetén elsőként

• csökkent növekedési erély és takarmányhasznosulás jelentkezik

Magasabb dózis egyes források szerint 2-5 mások szerint 5-10 ppm esetén megjelennek a

• vesekárosító hatások, melyek hosszú idő alatt a vágott test minőségére is kihatnak
• a malacok ödémája, folyadék a szövetek között, általános merevséget okoz
• előfordulnak emésztőrendszeri fekélyek is, komoly károkat okozva a takarmányhasznosulás, növekedési erély tekintetében

Zearalenon

Az F2-ként is emlegetett toxin a kukoricán található Fuzárium faj anyagcsereterméke.

Ösztrogén szerű hatása azt jelenti, hogy a szervezetben a női nemi hormonhoz nagyon hasonló hatása felborítja a szervezet szaporodásbiológiai jellemzőit és működését.

A tenyészállományokban romló szaporasági mutatók jelzik a toxin jelenlétét rendszertelen ivarzás, visszaivarzás és csendes ivarzás, stb.

A malacokon már 1-5 ppm mennyiség esetén is megjelennek a jellemző tünetek

• az megduzzadt, kivörösödött vulva
• megnagyobbodott csecsek és emlőmirigyek
• kan malacok „elnőiesedése”- a nemi szervek elsorvadása

A tünetek a szennyezés megszüntetését követően 3-4 héttel tűnnek el.

De a pontos kiürülési sebessége és akkumulációja nem ismert.

Azonban e toxin esetében nemcsak magára a toxin jelenlétére kell figyelni, hanem egyéb ösztrogén-szerű vegyületekre is, mert hatásuk összeadódik.

A tudományos kísérletekben többnyire egyetlen toxin hatásait vizsgálták, és ezek a tünetek sokkal alacsonyabb dózisnál is megfigyelhetőek voltak, telepi körülmények között, mert a laboratóriumi állatokat ideális tartási körülmények között, kevesebb stressz mellett, betegségektől mentesen fertőzték meg egy toxin adott mennyiségével.

Nem valószínű, hogy ez így az életszerű, hiszen egyes gombafajok képesek különböző mikotoxinok előállítására.

A különböző tételekben vásárolt kukorica vagy más gabona más-más toxint tartalmazhat, a keveréktakarmányok változatos összetétele pedig eleve kínálja a lehetőséget.

A klinikai leírásokból megismert hatások összeadódnak, sőt hatványozódhatnak, több toxin együttes jelenléte esetén.

A takarmányozási szakembereknek nincs lehetősége toxinmentes alapanyagot használni, ezért mikotoxinok hatásainak megelőzése, mérséklése érdekében adalékanyagokat használnak fel.

Ezek jellemzően immunerősítők (FOS, pro- és prebiotikumok), étvágyserkentők, (élesztő) hozamfokozók és fungicidek (savanyítók) és toxin inaktivátorok (toxinkötők és bontók).

Minden kiegészítőket forgalmazó cégnek megvan a saját ideológiája, marketing stratégiája az általa forgalmazott termék elfogadtatásához, de mi azt szeretnénk, hogy a megfelelő választáshoz szükséges információt is rendelkezésre bocsássuk.

Valójában egy ideális terméknek mindezeket egyszerre kell nyújtania.

Röviden összefoglalva a toxinok jelen vannak takarmányainkban, hatásuk összeadódik, és ezt még súlyosbítja a tartási, takarmányozási hibákból eredő stressz, valamint a telepen jelenlevő betegségek.

Éppen ezért az ajánlásokban szereplő határértékeket megfelelő óvatossággal kell kezelnünk.

A hazai takarmány keverékekben előforduló toxinok legjellemzőbb káros hatásai a malacokra

• a takarmány felvétel csökkenése
• a romló takarmány értékesülés
• a romló a testtömeg gyarapodás

és a toxinok specifikus hatásainak szubklinikai tünetei, melyek további komoly gazdasági kárt okozhatnak a sertéstartónak.

Amennyiben toxin inaktivátorokkal megelőzhető a malacokra gyakorolt káros hatás

• csökken a kiesés
• javulnak a gazdasági mutatók
• egészségesebb kiszámíthatóbb hízó- és tenyész-alapanyagot állítottunk elő

Honfi Krisztina