Győzelemre ítélt pálya

Egyértelműen és az elmúlt években dinamikusan erősödik az agrárképzés iránti kereslet Magyarországon, ami arra utal, hogy nemcsak az állami oktatás, hanem a hallgatók is biztató perspektívát látnak az ágazatban.

A Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karán például az utóbbi két esztendőben közel 50 százalékkal(!) nőtt az ez irányú képzésre jelentkezők száma. Miközben Magyarországon a rendszerváltás óta gyakorta hallani, hogy a mezőgazdaság többek között súlyos szerkezeti és finanszírozási problémákkal küzd, az utóbbi években markáns fordulat következett be az ágazat megítélésében.

Tény, hogy az agrármérnöki sokáig nem volt divatszakma, de világszerte, így hazánkban is változott az ágazat megítélése és az azt érintő kommunikáció. Világviszonylatban is stratégiai fontosságúvá vált az élelmiszertermelés kérdése, így nyilvánvalóan a szakág is stratégiai szerephez jut. Ezt már nemcsak a sajtó, hanem a hallgatók is tudják, és tudják azt is, hogy itt hosszú távú folyamatról van szó – mutat rá a Kaposvári Egyetem dékánja. Tossenberger János saját és más felsőoktatási intézményektől eredő tapasztalatai alapján azt is hozzáteszi: az agrárium nagy rendszerén belül úgyszólván minden alrendszerre igaz az érdeklődés erősödése.

Ebben szerepe van annak is, hogy néhány éve olyan generációváltás van folyamatban, amely fokozott igényt tart új szakemberekre, akik átveszik az előző korosztály helyét. Úgy vélem, a gazdaság a mainál is több mezőgazdasági szakembert tud, tudna alkalmazni, tehát nemhogy túlképzés, hanem további igény van a foglalkoztatók részéről ilyen végzettségű pályakezdőkre.

A folyamatokat az állami oktatásszervezés is felismerte. A hazai agrárfelsőoktatásba jelenleg csaknem 5000 hallgató jelentkezik, ami az általános, durván 30 százalékos lemorzsolódással együtt is növekedés a közelmúlthoz mérten. Ugyanakkor még ez sem elég – fele a szükségesnek – a gazdaság e szegmensében megjelenő munkaerő- és szakemberigény tekintetében. Az Agrárágazat információja szerint az elkövetkezendő években-évtizedben jelentősen kívánják majd emelni az agrár-felsőoktatásban részt vevő fiatalok számát.

A tapasztalatok szerint egyébként a hallgatók választása elsősorban a mezőgazdasági mérnöki szakirány felé terelődik, de jelentős az érdeklődés az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés ágazata felé is. Megnőtt az érdeklődés az agráriumon belül a környezetvédelmi szakirány iránt is. Ez egyrészt Magyarország európai integrációjával, másrészt a mezőgazdasági tevékenységgel sokáig óhatatlanul együttjáró környezeti terhelés csökkentésének törekvésével magyarázható.

A mi feladatunk most az, hogy mind jobb elméleti képzés mellett tovább erősítsük a gyakorlati ismeretek megszerzésének lehetőségét. Hallgatónak és leendő munkaadónak is az az érdeke, hogy az egyetemekről frissen kikerülő szakemberek mielőbb beválthassák a képzettségükből fakadó tudást. Itt, a Kaposvári Egyetemen ezért megdupláztuk a gyakorlati képzés időtartamát, és folyamatosan ápoljuk, fejlesztjük a vállalkozásokkal, cégekkel, üzemekkel meglévő kapcsolatunkat ezen a téren – fejti ki Tossenberger János. Meggyőződése, hogy ez a cégeknek is érdekük, hiszen a gyakorlati idő alatt megismert és bevált pályakezdőket előszeretettel hívják meg, és veszik foglalkoztatásba.

„Holnap-holnapután” agrármérnöknek lenni olyan, mint olajipari szakembernek lenni egy olajban gazdag, de a készleteket illetően kifogyóban lévő régióban  – fogalmazza meg a mezőgazdasági képzés iránti érdeklődés indokoltságát a Kaposvári Egyetem dékánja. Tossenberger János egyértelműen fogalmaz:

„az agrárpálya győzelemre ítélt választás egy mai fiatal hallgató esetében, mert arra számíthat, hogy tíz-tizenöt év múltán is szükség lesz a munkájára, a szakértelmére”.

Mind a generációváltás, mind a sikeres pályaválasztás vonatkozásában kedvező folyamatokról, tapasztalatokról számol be a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Mezőgazdasági, Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium egyik tanára. Gyenizse László szerint a középiskolában 2 éve bevezetett, ötéves mezőgazdasági technikus-képzés kiváló alapot ad akár a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, akár a technikusi munka szempontjából.

Azok a fiatalok, akik át akarják venni a családi gazdaságot, vagy földet örököltek, és gazdálkodni szeretnének, a négyéves, bizonyos mezőgazdasági ismereteket is nyújtó középiskolai képzés után, az „erős” ötödik évben minden szükséges képzést megkapnak. Nekünk is van középiskolai tangazdaságunk, de jó a kapcsolatunk számos környékbeli vállalkozással, a gyakorlati ismeretek, jártasság megszerzése is része a programnak. Több céggel van együttműködési szerződésünk is  – teszi hozzá a Rákóczi-középiskola gyakorlati oktatásért felelős szakembere.

Mindez tükröződik a képzés iránt megnyilvánuló érdeklődésben is: a jelentkezők száma jelentősen nőtt – idén például már 300 diák vett részt az intézmény nyílt napján. Közülük idén százat vett fel az iskola.

Biztos vagyok benne, hogy akár saját gazdaságban, akár más alkalmazásában akar dolgozni a fiatal, ez a fajta képzés kiválóan alkalmazható az elinduláshoz. Nem véletlen, hogy az állami szakközépiskolákban a kormányzat is támogatja ezek elindítását és bővítését, fejlesztését. Meggyőződésünk és a visszajelzések is ebben erősítenek meg bennünket, hogy a fiatalok is egyre inkább látják: meg lehet élni ebben az ágazatban, megtalálják a számításaikat, és hasznát veszik a szakirányú képzéseknek  – mondja Gyenizse László.

A térség szakoktatási hálózatára rálátó pedagógus közölte: a régióban – Kiskunhalason kívül – Jánoshalmán és Kiskunfélegyházán van hasonló, középiskolai szintű mezőgazdaságitechnikus-képzés, és a pozitív tapasztalatok általában egybehangzóak.