Szellőzést igénylő, mechanikai hatásokra nem túl érzékeny mezőgazdasági termékek – burgonya, hagyma, narancs, virághagyma – egységbe fogására költséghatékony és alacsony környezetterhelésű megoldást kínál a hálós csomagolás.
Emellett kedvelt egyes élelmiszerek, például sajtok, vagy az ipari termékek közül játékok csomagolására is.
Karácsonyfa vásárlásakor is tapasztalhatjuk, hogy a háló mennyire megkönnyíti a hazaszállítást, a terebélyes fa kezelését, otthoni tárolását.
Műanyag hálók
Műanyagból alapvetően kétféle technológiával készülhet háló:
- első lépésben műanyag szálat húznak és ezt textilipari műveletekkel hálóvá alakítják vagy
- műanyag granulátumból kiindulva, speciális szerszámmal háló-alakzatot extrudálnak.
Az első esetben az úgynevezett Raschel hálóról van szó, amit speciális hurkológéppel hoznak létre, és ahol a háló egymásba kapcsolódó hurokszemekből áll.
Szálgyártás közben a műanyagot orientálják, így annak szilárdsági jellemzői hosszirányban lényegesen javulnak.
Ennek következtében a hurkolt háló – azonos szálátmérőt feltételezve – jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint az alacsonyabb költséggel előállítható extrudált változat.
Csomagolószerként alkalmazva a hurkolt hálókat, a textíliákra jellemző két kedvező tulajdonságot: a rendkívüli hajlékonyságot, illetve a nagy rugalmasságot használhatjuk ki.
A hálók anyaga mindkét esetben polietilén, polipropilén, ritkábban poliamid vagy poliészter.
Az utóbbi időben megjelentek a biológiailag lebomló műanyagból – elsősorban keményítő alapú típusokból – készült hálók is.
Alkalmazásuk legfontosabb előnye az, hogy a termékből származó hulladékkal (krumpli héja, gyümölcsmagház) együtt kezelhetők.
A különböző tömlőátmérővel, lyukmérettel és változatos színekben készülő hálókat jellemzően tekercsben forgalmazzák.
A felhasználás során a csomagológép töltőcsövére raffolva kell felhúzni a tömlőt (1. ábra).
Hálós csomagológépek
A technológia lényege az, hogy a csomagolási művelet során – kézzel vagy géppel – a hálót megfelelő hosszra vágják és a két végét csomózással, de gyakrabban kapcsozással zárják.
A folyamat három alapművelete, melyek gépesítettsége az elvárt csomagolási teljesítmény függvényében eltérő is lehet:
- a termék csomagológépbe vezetése,
- a termék adagolása és töltése valamint
- a háló zárása.
A csomagolás befejező műveleteként, a zárást követően rendszerint címkézésre vagy más módon történő jelölésre is sor kerül.
A hálós csomagológépek készülhetnek kézi, félautomata vagy automata kivitelben, a működtetésük lehet mechanikus, elektromos vagy pneumatikus.
Ha kisebb teljesítményigényről van szó, akkor a mechanikus működtetésű, általában pedálos gépek jöhetnek szóba.
Ezeknél mind a termék csomagológéphez vezetése, mind az adagolás kézzel történik darabszámra vagy mérlegek segítségével.
A hálónak a töltőcsőre raffolása, illetve maga a töltés is kézi munkát igényel. A záráshoz előre gyártott acél vagy alumínium kapcsot alkalmaznak.
A záróelem rögzítését mechanikus vagy elektromos működtetésű gépekkel végzik.
Az ipari teljesítményű hálós csomagológépeken a termék bevezetését célszerűen kialakított, a termék fajtáját, érzékenységét, méreteit figyelembe vevő szállítópálya végzi, az adagolás tömegellenőrző mérlegek, illetve darabra adagolás esetén automatikus számláló segítségével a hálóba töltés előtt történik.
Ha tömegre adagolnak, akkor lehet olyan elrendezés is, hogy a mérlegelés a termék csomagolóeszközbe töltését követi.
A háló zárását automatikus kapcsozó egység végzi úgy, hogy a megállapított tömeg alapján az árazó-címkéző gép által elkészített címkét – általában úgynevezett függőcímkét – is hozzáerősíti a hálóhoz.
A zárás kész kapoccsal vagy a záróegységben megfelelő méretre levágott fémhuzallal történik.
Egy műveletben két kapcsozást végez a gép, azaz lezárja a már megtöltött csomagolóeszközt és a következő töltéshez a hálótömlő alsó végét, majd a két klipszelés között elvágja a hálót.
Reklámhatása miatt kedvelt megoldás a stancolt megfogó füllel ellátott, a hálótömlő egész hosszán végigfutó, annak két végén rögzített széles szalag.
A több színnel nyomtatott műanyag szalagon nagy mennyiségű informatív szöveg és grafika helyezhető el.
A hálós csomagológép teljesítménye automatizálásának szintjén túl jelentős mértékben függ a termék érzékenységétől is, a berendezések átlagos teljesítőképessége 40-55 fogyasztói csomagolás percenként.
A 2. ábrán látható hálózáró automata burgonya, hagyma, illetve egyéb, nem érzékeny darabos termék csomagolására alkalmas.
A gépet előre programozható címkenyomtatással egészítették ki, az etiketten vonalkód is megjeleníthető.
Érzékeny zöldségekhez, gyümölcsökhöz, például almához, paradicsomhoz is alkalmazható csomagológép látható 3. ábrán.
Ennél a típusnál a termék hálóba juttatása nem gravitációs úton, hanem szállítószalaggal történik, így lényegesen kíméletesebb az áruhoz.
Kiegészíthető mérlegelő vagy számláló egységgel, teljesítménye percenként 40 csomag.
Mechanikai hatásokra érzékenyebb, kisebb méretű zöldségek-gyümölcsök kínáló jellegű fogyasztói csomagolása tálca és háló együttes alkalmazásával oldható meg.
A nagy mélységű, átlátszó tálca – inkább doboz – megfelelő védelmet nyújt a kényes terméknek, a háló feladata az összefogás és az információhordozó címke rögzítése.
Ennél a megoldásnál a két rövid oldalon klipszelt háló jellemzően polietilén anyagú és extrudált stuktúrájú.
Mivel a termék tömegét alapvetően a tálca viseli, így a háló egészen vékony szálú is lehet.
A hálós csomagolást végző gépet ebben az esetben célszerűen egy tálcamegrakó gépegységgel egészítik ki (4. ábra), amelynek a teljesítménye igazodik a hálós csomagolás üteméhez.
Nálunk elsősorban fokhagyma csomagolására terjedt el az a csomagolási mód, ahol a viszonylag nagyobb és közel azonos méretű termékeket egy sorba rendezve kis átmérőjű hálóba töltik.
Az eljárás előnye, hogy kínálja, láttatja az árut, ugyanakkor a mozgásmentes rögzítés miatt fokozott védelmet is nyújt a terméknek.
Ilyenkor jellemzően vastagabb, merevebb extrudált hálót alkalmaznak, a töltés mindig függőleges csövön keresztül történik (5. ábra).
Nagyüzemi szinten a hálós csomagolást minden esetben megelőzi a termékek osztályozása, válogatása, esetleg tisztítása, így a nagy teljesítményű csomagológépeket csomagolóvonalba építve alkalmazzák.
A vonalak a fogyasztói csomagoláson túl a nagyobb egységek – gyűjtő- illetve szállítási csomagolások – kialakítását is magukba foglalják.
Gyakori megoldás a hullámpapírlemez dobozos gyűjtőcsomagolás.
A színes, reklámgrafikával ellátott dobozok kínáló jellegűek, megrakásuk inkább kézzel, mint gépesítve történik.
Irodalom:
Reményi Antal: Csomagolásgépesítés II. Gyűjtő- és szállítási csomagolás, Papír-Press Egyesülés, Bp., 2001.
Koltai László: Zöldség- és gyümölcsfélék burkoló – és gyűjtőcsomagolása, Agrárágazat, 2007. szeptember
Koltai László: Gondolatok az élelmiszerek csomagolásáról, Transpack, 2007. február
Trifbrunner Anna
adjunktus
