Az első növényvédelmi drónpilóták már végeztek is Szarvason

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az ABZ Drone Kft. közös növényvédelmi drónpilótaképzése folyamatosan óriási népszerűségnek örvend, az első vizsgázók pedig már át is vehették bizonyítványukat 2023. márc. 8-án, Szarvason. A következő képzés tavasszal kibővített tematikával fog indulni, már további új képzési helyszínekről is folynak tárgyalások – tudtuk meg az ünnepélyes „bizonyítványosztáson” – melyen Prof. Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntötte az első, hivatásos növényvédelmi drónpilótákat.

Fontos újdonságot jelent, hogy a jövőben bővülni fog a képzési struktúra, a következő növényvédelmi drónpilótaképzés tehát már egy speciális műveleti kategóriára vonatkozó képzéssel fog indulni. Erre a bővítésre azért van szükség, mert egy új jogi szabályozás bemeneti feltételként kötelezően előírja a pilóta nélküli légijármű-irányító igazolvány megszerzését előkészítő tanfolyamon való részvételt. A növényvédelmi drónpilótaképzésre ennek sikeres teljesítését követően lehet jelentkezni abban az esetben, ha az igazolványon kívül a zöldkönyv, az érettségi bizonyítvány vagy a megfelelő középfokú végzettség is rendelkezésre áll.

A növényvédelmi drónpilótaképzés tematikája növényvédelmi drónhoz kötődő alapismeretekre, agrometeorológiára, növényvédelmi információkra, valamint jogszabályi, üzleti és műszaki ismeretekre fókuszál, emellett pedig a bizonyítvány megszerzéséhez repülési gyakorlat is szükséges. Emellett a résztvevők intenzív térinformatikai képzést is kapnak annak érdekében, hogy a monitoringdrónokkal kapott adatokat a mezőgazdaságban és egyéb területeken is önállóan fel tudják használni. Az eddigi és leendő képzési struktúrában is az ABZ Drone csapata és tudásbázisa állt az oktatás hátterében.

Napjainkban a drónok szerepe vitathatatlan; mezőgazdasági, építőipari, biztonságtechnikai, valamint rend- és polgárvédelmi felhasználásuk egyaránt kiemelt fontosságú, ezért a képzésen szerezhető tudás piaci értéke is rendkívüli.

A MATE Szent István Biztonságkutató Központja által koordinált együttműködés révén a dél-alföldi régióban az idei évtől vált elérhetővé a képzés, amelyen mindenre kiterjedő elméleti és gyakorlati tudás sajátítható el a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő technológiájáról.

Korábban itt adtunk hírt arról, hogy módosul a jelentkezési rendszer a drónpilótaképzésre.

Stratégiai együttműködést kötött a MATE és a Békés Vármegyei Kormányhivatal

Nemcsak a drónpilóták bizonyítványai kerültek átadásra az ünnepélyes eseményen, hanem az a stratégiai megállapodás is aláírásra került, melynek keretében a MATE és a Békés Vármegyei Kormányhivatal a jövőben szorosabbra fűzi együttműködését. A közös munkájuk legfőbb célja a vidék népességmegtartó erejének növelése, a helyi agrárszakember-utánpótlás biztosítása, a rendelkezésre álló pénzügyi keretek hatékony felhasználása és az agrárium területét érintő képzések további fejlesztése.

A mezőgazdaság alapvető szerepet tölt be hazánk gazdaságában és kiemelkedő jelentőséggel bír a foglalkoztatás terén is. E területek erősítése érdekében a Békés Vármegyei Kormányhivatal fokozott együttműködésre törekszik a vármegye agráriumának meghatározó szereplőivel, így a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel is – hangzott el a stratégiai együttműködési megállapodás aláírási ünnepségén. „Legfőbb célunk az, hogy közösen dolgozzunk a vidék népességmegtartó képességének növeléséért, a Békés vármegyében élők és a munkaerőpiac igényeinek hatékony kiszolgálásáért, valamint a terület versenyképességének növeléséért. Ennek egyik alappillérét jelenti a MATE szarvasi telephelyein folyó, nemzetközi színvonalú kutatás-fejlesztési és oktatási tevékenység” – emelte ki Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora.

Békés vármegyében 450 ezer hektár termőföld van, a gazdáknak pedig az elmúlt időszakban 62 milliárd forintos támogatás került kifizetésre. A jövő sikeres agráriumáért ugyanakkor a MATE együttműködésével még tovább kell fejleszteni a térségben az öntözést, és további együttműködésre van szükség az élelmiszerbiztonsági, talajvédelmi, állategészségügyi területeken is. A kutatás-fejlesztési terület fókuszában a klímavédelmet és a fenntarthatóságot szolgáló módszerek állnak, különös tekintettel a öntözésfejlesztésre, a génmódosítás-mentes növénytermesztésre, a vetőmag- és szaporítóanyag előállításra, az állatjárványok megelőzésére, a precíziós gazdálkodásra, valamint az új technológiák alkalmazására való felkészülés elősegítésére.