fbpx

Idén bő 4000 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást

Írta: Kalmár Nárcisz - 2020 július 10.

Az agrártárca adatai szerint a legnagyobb területen, 1918 hektáron a Kunsági borvidéken tervezik igénybe venni a zöldszüreti támogatást. A szőlőfajtákat tekintve idén is az utóbbi évek új telepítéseinek sztárfajtája, a bianca lehet a zöldszüretben leginkább érintett.

 

A határidőig 4249 hektárra igényeltek zöldszüreti támogatást, ez a magasabb támogatási intenzitás ellenére sem éri el a tavalyi értéket – válaszolta az Agrárminisztérium a Világgazdaság kérdésére. A zöldszüretet idén június 30-ig lehetett bejelenteni, elvégezni pedig július 1. és 20. között kell, mégpedig kézi szüreteléssel.

 

A tényleges terület kisebb

A tavalyi tapasztalatok alapján a zöldszüretet ténylegesen ennél kisebb területen fogják elvégezni. Az agrártárca adatai szerint a legnagyobb területen, 1918 hektáron a Kunsági borvidéken tervezik, hogy idő előtt leszedik a fürtöket a tőkékről, és igénybe veszik a zöldszüreti támogatást. A Kunság után a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlőtermelői jelentették be a legnagyobb területet, 874 hektárt, mögötte pedig a Mátrai borvidék következik 214 hektárral. Arányaiban viszont magasan a tokaj-hegyaljai szőlőtermelők gondolták úgy, hogy a zöldszüret lesz számukra idén a megoldás, hiszen a termőterület 15 százalékára jelentkeztek be, míg a legnagyobb területű Kunsági borvidéken 10 százalék ez az arány.

A szőlőfajtákat tekintve idén is az utóbbi évek új telepítéseinek sztárfajtája, a bianca lehet a zöldszüretben leginkább érintett, 606 hektárral, ez kevesebb, mint a fele a tavaly igényként beadott 1370 hektárnak. Csökkenő területtel, de a tavalyi 772 hektár után ismét második Tokaj vezérfajtája, a furmint, 598 hektárral, a harmadik pedig a cserszegi fűszeres 557 hektárral. Tavalyhoz képest az utóbbiban van változás: 2019-ben 670 hektárral a kékfrankos követte a furmintot.

Ez még egy előzetes regisztráció, ami nem jelenti azt, hogy valóban ennyi szőlőt le is szednek a zöldszüret keretében.

Forrás: Világgazdaság