Jelentősen átalakult a világ húsfogyasztása az elmúlt hat évtizedben: míg a marhahús iránti kereslet lényegében stagnált, a csirkehús globális fogyasztása hatszorosára, a sertéshúsé pedig csaknem kétszeresére emelkedett. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb jelentése szerint a növekedés várhatóan a következő években is folytatódik, miközben egyre nagyobb figyelmet kapnak az állattenyésztés környezeti és fenntarthatósági kihívásai.
A jelentés adatai szerint az egy főre jutó globális húskínálat 1961 és 2022 között 25 kilogrammról 47 kilogrammra nőtt. A legnagyobb változás a baromfihús piacán következett be: míg hat évtizeddel ezelőtt egy emberre évente kevesebb mint 3 kilogramm csirkehús jutott, 2022-re ez az érték elérte a 17 kilogrammot. A sertéshús esetében az egy főre jutó kínálat megközelítőleg megduplázódott, 15 kilogrammra emelkedett, míg a marhahús fogyasztása világszinten lényegében változatlan maradt – olvasható a Veganfta oldalán.
A FAO elemzői szerint a hús iránti kereslet növekedését elsősorban a népesség gyarapodása, a városiasodás, valamint a fejlődő országok jövedelmi viszonyainak javulása hajtotta. A baromfi különösen népszerűvé vált, mivel előállítása általában olcsóbb, rövidebb termelési ciklust igényel, és sok piacon kedvezőbb áron érhető el, mint más húsfélék.
Fenntarthatósági kihívások
A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az állattenyésztés előtt komoly fenntarthatósági kihívások állnak. A mezőgazdaság jelenleg a világ egyik legjelentősebb üvegházhatásúgáz-kibocsátó ágazata, és a következő évtizedben az ágazat kibocsátása várhatóan tovább emelkedik. A FAO becslése szerint ennek a növekedésnek mintegy 80 százaléka az állattenyésztéshez köthető.
További problémát jelent az élelmiszer-pazarlás is. A szervezet számításai alapján a hús- és tejtermékek mintegy 14 százaléka még azelőtt elveszik vagy kárba vész, hogy ténylegesen a fogyasztók asztalára kerülne. A veszteségek egy része már a termelési és feldolgozási folyamat során jelentkezik, de jelentős mennyiség veszik el a kereskedelemben és a vendéglátásban is.
A FAO szerint a húsfogyasztás földrajzi eloszlása továbbra is rendkívül egyenlőtlen. A magas jövedelmű országokban a fogyasztás magas szinten stabilizálódott, miközben a szegényebb térségekben az állati eredetű élelmiszerekhez való hozzáférést elsősorban a megfizethetőség korlátozza. Ez azt jelenti, hogy a világ különböző régióiban egészen eltérő táplálkozási és fejlesztéspolitikai kihívásokkal kell számolni.
Nincs konkrét ajánlás
A jelentés szerzői arra ösztönzik a döntéshozókat, hogy az állattenyésztés fejlesztése során kiemelten kezeljék az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, valamint az élelmiszer-veszteségek mérséklését. Ugyanakkor a dokumentum nem fogalmaz meg konkrét ajánlást a húsfogyasztás csökkentésére a fejlett országokban.
Több kutató szerint ez hiányosságnak tekinthető. Egyes szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy számos tudományos vizsgálat szerint a túlzott húsfogyasztás nemcsak a környezetterhelést növeli, hanem egészségügyi kockázatokkal is járhat. A következő évek egyik legnagyobb kérdése ezért az lesz, hogy miként lehet egyszerre biztosítani a növekvő élelmiszerigényt, javítani az állattenyésztés fenntarthatóságát és mérsékelni a termelés környezeti hatásait.
A témával korábban is foglalkoztunk, az egy hónappal ezelőtti adatokból ezekre a következtetésekre jutottunk: Nő az EU csirkehús-kereskedelme, esélyek a magyar baromfinak
Agrárágazat Tudástár: csirkehús-fogyasztás – a baromfihús iránti kereslet és fogyasztás alakulását leíró mutató, amelyet a népességnövekedés, a jövedelmi viszonyok, az árak és a termelési hatékonyság egyaránt befolyásol. A csirkehús kedvező előállítási költsége és rövid termelési ciklusa miatt világszerte a legdinamikusabban növekvő húsféle, miközben fenntarthatósági és élelmiszer-veszteségi kérdéseket is felvet.
