Műtrágya:
Közeledik a tavaszi szezon. A legnagyobb mértékben ilyenkor a nitrogén-alapú műtrágyák fogynak, a foszfor-, kálium- és kevert műtrágyákat általában az őszi szezonban vásárolják a hazai termelők. Az elvárások alapján az idei év is ennek szellemében zajlik majd, aminek hatására a magyar nitrogéngyártó ki is jött hivatalos áraival. Ezek alapján elmondható, hogy a hazai árszint az import árak alatt található. Ennek oka nyilvánvalóan a behozatal letörése. Az import, román forrásból származó ammónium nitrát ára az ország keleti megyéiben (Hajdú, Békés) 103-105.000 forintos tonnánkénti áron mozog. Ezzel szemben a hazai forrásból származó nitrogén-termékek közül a CAN ára 76.000 forint, az urea ára 96.000 forint leszállítva a termelő telephelyére. Ugyan a magyar gyártó nem adott meg hivatalos árat az ammónium nitrátra, igény esetén ad ajánlatot, de a másik két termék árából számítva 86.000 forint lehet a reális értékesítési ár, amennyiben van ajánlat. Annyi bizonyos, hogy a hazai termelés a kálcium ammónium nitrát forgalmazását preferálja, és ennek irányába tereli a piaciot, illetve a felhasznalókat. Ennek nyilvánvalóan több oka is van, a tárolás, a szállítás egyszerűbb, nem számít olyan veszélyes terméknek, mint az ammónium nitrát, illetve a nyereség is nagyobb rajta, a közeli gyártók mind emelték kapacitásaikat. Azonban a tavaszi szezon közeledtével a forgalom még mindig nem indult be, az elővásárlásokra várnak a kereskedők és a gyártók is. Egyrészről jogos a piaci vásárlók kivárása, hiszen a gáz ára követi az olaj árát, de – mint azt már múlt havi cikkükben is elemeztük – eltolással, azaz lemaradással követi. A nitrogén ára szintén kivár a csökkenő gáz árak mellett, ami szintén általános piaci trend. Itt is akár hónapok eltelhetnek, míg az ammónia árában megmutatkozik a csökkent gáz ára. A tavaszi kereslet miatt feltehetően a gyártók megpróbálják az árakat magasan tartani, amivel így extra profitra tehetnek szert. E folyamat addig fog tartani, míg az első gyártó le nem engedi az árait. Utána már futótűzként zuhanhat az ammónia, majd a feldolgozott nitrogén termékek árai. Természetesen ez befolyással lehet a MAP-, DAP-árakra is, hiszen azok alkotóelemei a foszforon kívül szintén az ammónia, hiszen a rövidítés monoammónium foszfátot, illetve diammónium foszfátot takar. Mint ismeretes, a monoammónium foszfát 11% nitrogént és 52% P2O5-öt, míg a diammónium foszfát 18% nitrogént és 48% foszfátot tartalmaz.
|
Visszatérve a lehetséges piaci kimenetre a legvalószínűbb forgatókönyv az lehet, hogy a gyártók megpróbálják az extra profitot a tavaszi szezonban megtartani, és feltehetően az utószezonban, amikor a forgalom már csökkenőben lesz, akkor indulhat majd meg az árzuhanás. Ez természetesen csak egy logikus forgatókönyvnek felel meg, amitől bármelyik gyártó pillanatok alatt eltérhet, és felboríthatja a piaci árakat. A vevők természetesen ez utóbbinak örülnének, de miután mindenki kivár a vásárlásokkal, inkább a logisztikai problémák miatt kínálati hiány is keletkezhet, ami szintén megakadályozza majd az árcsökkenést.
A foszforok ára a forint gyengesége miatt is tartja magát, az országban végfelhasználók 160 ezer forintos árszinteken köthettek volna üzleteket január hónapban. A kálisó ára is kitart, igaz ezt a terméket szintén nem keresik nagy mértékben a tavaszi szezonban. Ennek ellenére, nem megerősített piaci hírek alapján közel 10 ezer tonna import áru érkezett hazánkba granulált kálisóból, ami jelentősebb készletfelhalmozást jelent.
A környékbeli gyártók közül a szerb Elixir Zorka új mikrogranulátumú műtrágyákat készül piacra dobni a tavaszi szezon kezdetétől. Az új család neve Super Start, Szerbiában, Sabacon (régi magyar nevén, Szabácson) gyártják majd, de a piaci hírek alapján hazánkban is forgalomba kívánják hozni.
Gabona:
A nemzetközi árutőzsdéken a decemberi pánikhangulat megnyugodni látszódott januárban, és mind a búza, mind a kukorica frontján korrigált a piac. Az 1. ábrán látható a márciusi lejáratú malmi búza jegyzések áralakulása. Az orosz hírek, illetve bizonytalanság után a piaci korrekció cikkünk leadásának pillanatáig közelítette a december eleji árszinteket. Annak ellenére zuhant a Párizsi Árutőzsdén jegyzett malmi búza, hogy az euro értéke folyamatosan csökkent a dollárral szemben. Ez azt jelenti, hogy nő az európai búza versenyképessége a világpiacon, hiszen dollár-alapon számolva jobban csökkent az ár. A piacon továbbra is rengeteg áruval számol még minden elemző, és nem látnak az emelkedésre nagy esélyeket addig, amíg valamilyen rossz időjárási vagy politikai hír napvilágot nem lát. Azonban jelen pillanatban az időjárási viszonyok kedvezőek az új termés számára is. Dél-Amerikában ugyan kérdéses, hogy a közép és észak-brazil régiók megfelelő számú csapadékot kaptak-e, de a déli részeken már szárazabb az idő, amire most szükség is volt. Az USA-ban kissé elmarad a csapadékmennyiség a tökéletestől, de az előrejelzések megfelelő mennyiségű hóra, csapadékra számítanak. A hőmérséklet az átlag felett van, mint ahogy átlag feletti a hőmérséklet a közép-európai és a nyugat-ukrán, orosz régiókban is. Szintén megfelelő mennyiségű csapadék előrejelzésekkel lehet ezeken a területeken számolni elsősorban hó formájában. Nyugat-Európában és Kelet-Oroszországban, Kelet-Ukrajnában kissé hidegebb ugyan az átlagosnál a hőmérséklet, de itt is megfelelő mennyiségű csapadék érkezhet az elkövetkező két hétben. Egyszóval az időjárási körülmények megfelelőek, az ó termésből még mindig többlet van és a vevők a vásárlásokat elkezdték halasztani, azaz kivárnak. Ezek a jelek nem kedveznek az áremelkedésnek. Európában a kukorica és a takarmánybúza közötti árszintek miatt tovább növekedhet a takarmányokban a kukorica részesedése, ami csökkentheti a búza felhasználást. Ez szintén arra enged logikusan következtetni, hogy nem érdemes most búzákból készleteket építeni. Természetesen azért figyelni kell folyamatosan a piacokat, hiszen a negatív hírek befolyásolhatják a most kialakult nézetet.
|
A hazai piacon a búza kereskedelme szintén alábbhagyott. Gyakorlatilag jó volt az értékesítés októberig, majd lelassult. Most Olaszország irányába az ajánlott ár miatt nem szeretnek a termelők értékesíteni, de elmondható ez minden szegmensre, hogy a termelők és a vásárlók nem akarják a közös hangot, árat megtalálni. Ez azoknak, akik bevásároltak korábban, megfelelő pillanat arra, hogy kivárjanak, míg akik kénytelenek vásárolni, azok megteszik, de csak minimális mennyiségeket kötnek le, aminek az eredménye az, hogy az új termés közeledtével a mostani ár bezuhanhat, és akkor már jónak tűnik majd a mostani értékesítési árszint. Az új termésre egyébként aránylag aktív volt a januári forgalom. FOB Duna szinteken 155-158 euró között mozogtak az augusztus – decemberi új termésű búzák árai.
1. ábra: A márciusi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
A kukorica árutőzsdei alakulása januárban nagyobb korrekciót mutatott a búzáénál, mi több: inkább esésnek lehet értékelni, mint korrekciónak, főleg az USA-ban (2. ábra), ahol a Chicago-i Árutőzsdén az árak gyakorlatilag október végi szintekig estek. Ez vékánként 50 centtel volt magasabb, mint az idei termés alja, ami október elején volt köthető. A Párizsi Árutőzsdén (3. ábra) szintén zuhant a kukorica ára, követve a világ piacát meghatározó amerikai partnerét. Igaz, itt az árak nem érték el a korábbi, október végi szinteket, körülbelül 5 euróval felette maradtak. Azonban ha abba is belegondolunk, hogy ebben az elmúlt időszakban az euro értéke folyamatosan csökkent a dollár értékéhez képest, akkor gyakorlatilag az európai árszint is hasonló értékre esett vissza dollár alapon számítva. Október végén még 1 euróért 1,265 dollárt is fizettek, míg január végéhez közeledve (lapzártánkkor), már csak 1,11 dollárt. Ez azt jelenti, hogy közel 14%-kal romlott az euró értéke, vagy javult a dollár megítélése. Amennyiben átszámítjuk a kukorica október végi árutőzsdei árát dollárra, akkor 1 tonna 193 dollárba került, míg most 1 tonna ára 174 dollárt ér a francia árutőzsdén. Ez azt jelenti, hogy lényegesen javult a versenyképessége harmadik országok irányába.
A hazai árszint a virtuális 133-135 eurós FOB Duna szintnek felelt meg, ami azért is virtuális, mert nincs a Dunán közlekedés. Az ország keleti felében a kukorica ára 40-41.000 forintos szinteken mozgott, de nem volt számottevő a kereskedés mértéke. Az ország nyugati felében ennél magasabb összegeket is elkértek a kukorica tonnájáért, de a keverők igazán a 2-3000-es DON szintet hozó tételeket kedvelték, és ezekért voltak hajlandóak kisebb prémiumokat fizetni.
2. ábra: A márciusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása a Chicago-i Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
3. ábra: A márciusi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén, Forrás: barchart.com
Takarmány:
A szójadara ára az irányadó Chicago-i Árutőzsdén szintén korrigált januárban (4. ábra). A nemzetközi árakban is tapasztalható volt az árcsökkenés. A Magyarországra szállított szójadara ára a forint dollár elleni gyengülése ellenére 130 ezer forintos szintre tudott sülyedni a korábbi 135 ezres szintekről. A május-szeptembert 120 ezerért, míg a negyedik negyedévet tonnánként 125 ezer forintért lehetett kötni az ország középső területeire leszállítva.
A napraforgódara ára és a repcedara ára is növekedett azonban hazánkban. Mindez annak ellenére van így, hogy az EU-ban a december végi sajtolási adatok is napvilágot láttak. Ezek alapján a július-decemberi időszakokat figyelembe véve a 28 tagú EU-ban egyedül a napraforgó sajtolási eredményei mutattak enyhébb adatokat, mint az egy évvel korábbiak voltak. Ez annak volt köszönhető, hogy decemberben alulteljesített a piac az elvárásokhoz képest. A második félévben így is 3,53 millió tonnát dolgoztak fel, ami 5%-kal volt gyengébb eredmény, mint 2013 második féléve a maga 3,71 millió tonnájával. Ezzel szemben a repcesajtolás nagysága rekordot döntött az Európai Unióban: 2014 második felében 13,24 millió tonna magot öntöttek fel sajtolásra, ami közel fél millió tonnával haladta meg 2013 hasonló időszakának eredményét. Nőtt a szójabab feldolgozásának mennyisége is, melyből 2014 utolsó hat hónapjában 6,59 millió tonnát sajtoltak, szemben az egy évvel korábbi 6,45 millió tonnával.
|
|||||||||||||||||||||||||
A nemzetközi szójabab-, illetve fehérje-piacot a dél-amerikai termelők, illetve a kínai vásárlók befolyásolták. Annak ellenére, hogy e piaci szereplők pont árfelhajtó hatású lépéseket tettek, az áraknak sikerült csökkenniük, aminek oka a kedvező időjárás, illetve a továbbra is alacsony olaj árak voltak. A hónapban a termelők nagy része nem kívánta értékesíteni áruját, az amerikaiak „ráültek” a terményre, mondván: ők már eddig is sokat értékesítettek, így megtehetik, hogy kivárnak. Az argentín földművesek általában soha sem adnak el az évnek ebben az időpontjában. A brazil termelők szintén csökkentették értékesítéseiket, miután a dollár erősödött, és azt várták, hogy majd valamikor az év hátralévő részében a brazil fizetőeszköz szintje elérheti a dolláronkénti 3 realos szintet, ami miatt természetesen tonnánként ugyanazon a dolláros áron több real üti a markukat. A kereslet oldalán a kínaiak vittek végig árfelhajtó műveleteket, akik 20 millió tonnával több babot vásárolnak az idei szezonban, mint 5 évvel ezelőtt úgy, hogy közben a sertésszám visszaesett az 5 évvel ezelőtti szintekre.
Mindezek mellett az árkilátások egyelőre pozitívak a fehérjenövényekre is, hasonlóan a gabonákhoz. Amennyiben nem történik az időjárásban nagy változás, kevés az esélye most a dollár alapon számított áremelkedésnek.
4. ábra: A márciusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása, Forrás: barchart.com
Végtermék:
A Földművelésügyi Minisztérium jelentése kedvező adatokkal szolgált az állatállomány növekedésével kapcsolatban. A 2014 júniusi adatok alapján szinte minden faj populációja növekményt mutatott hazánkban. Emelkedett a baromfi, a juh, a szarvasmarha és végre a sertés száma is az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A sertéslétszám meghaladta újfent a 3 milliós darabszámot, mely 7%-os növekedést jelent a gazdasági szervezeteknél és 9%-osat az egyéni gazdaságoknál. A tárca kommunikációja alapján ennek legfőbb oka a sertésprogram volt, amiben arra törekednek, hogy 6 millió sertés legyen Magyarországon. Érdemes megvizsgálni: van-e ezen felül is esetleg valami más oka a növekedésnek. Lehet-e egyszerű gazdasági oka is a létszám fejlődésének? A legjobb megoldás, ha összehasonlítjuk a takarmányok árainak alakulását a hús árának alakulásával. A többi költséget vegyük ki az összehasonlításból annak tudatában, hogy a kormány rezsicsökkentési programjának köszönhetően az energia felhasználásának terén is érezhető volt a csökkenés, vagyis ez segíthette a nyereségesebb termelést. Miután júniusi adatokról van szó, ezért nem a júniusi árakat kell összehasonlítani, hanem az év első négy hónapjának átlagárát érdemes alapul venni, melyek alapján a telepítési kérdéseket el lehet gazdaságosan dönteni.
|
A 2013 január-áprilisi időszakban, az Agrárgazdasági Kutató Intézet árait figyelembe véve, a vágócsirke termelői ára átlagosan 299,22 forint volt kilónként. Ugyanez az adat egy évvel később 275,54 forint volt, azaz átlagosan egy kilogramm broiler csirkéért közel 8%-kal fizettek kevesebbet egy év leforgása alatt. 2013 év elején a hazai termelésből származó vágósertés ára hasított meleg súlyban átlagosan 483,46 forint volt, míg egy évre rá, 2014 első négy hónapjában egy kilógramm ára 469,48 forint lett. Ez kevesebb mint 3%-os csökkenést jelent.
Miként alakult a takarmány ára? A baromfi esetében a broiler indítótápok tonnánkénti ára átlag 115.089 forint volt 2013-ban, míg 2014 év elején 99.819 forint. Ez az indítótápok terén 13,3%-os csökkenést jelentett. Hozzátartozik, hogy nehéz az indítótápok árát összehasonlítani, mert nyilván más az ára egy emészthető lizinre formulázott tápnak, meg egy összfehérjeértékre formulázottnak. Éppen ezért a minőségi különbségek feloldása végett az AKI hasonló időszakban hasonló szolgáltatóktól begyűjtött árai az irányadóak a tápok áraival kapcsolatban is.
Vajon mi a helyzet a hízósertéstáp esetében? A 2014 január-áprilisi időszakban átlagosan egy indítótápért 80.510 forintot kellett fizetni tonnánként. Egy évvel korábban, 2013 első harmadában pedig ugyanazért a termékért 98.543 forintot, ami azt jelenti, hogy több mint 22%-kal volt drágább a táp ára. Ez hozzájárult a gazdaságosabb termeléshez, azaz a kormányzat segítségén túlmenően a gazdasági helyzet is kedvezett az állattenyésztésnek, és ezen belül nagyobb mértékben a sertéstenyésztésnek, hiszen az összes költség nagy hányadát kiadó tápot 22%-kal lehetett kedvezőbb áron kapni, míg a sertéshúst csupán 3%-kal kellett olcsóbban értékesíteni.
Valuta:
A hazai gazdaság jó úton halad, és az inflációt is sikerült leszorítani 0% alá. Lehet hallani kétkedő véleményeket a sajtóból arról, vajon tényleg olyan jó dolog-e a defláció. Amikor mínuszba csap át az infláció – a pénz vásárlóerejének romlása – mértéke, akkor azt deflációnak hívják, ami ellen Japán és gazdasága évek óta küzd. A Japán Központi Bank 2008. december 19-e óta 0,1%-on tartja kamatlábjának szintjét, hogy a deflációt csillapítsák. Mi is ez a defláció? Gyakorlatilag azt jelenti, hogy az általános árszínvonal csökken. Míg az infláció alatt nő, azaz minden évben már hozzászokott az ember az áremelkedésekhez, addig a deflációnál az árcsökkenéshez lehet hozzászokni, azaz várhatóan jövőre olcsóbb lesz a termék vagy a szolgáltatás. És ez utóbbi kijelentésben van a deflációtól való félelemnek a lényege. Mi történik ugyanis, ha jövőre olcsóbb lesz a szolgáltatás vagy az áru értéke? Nem veszi meg idén senki sem. Ha nem vásárolnak az emberek, akkor pedig a növekedés megáll, sőt vissza is fordulhat. Az 1930-as nagy világválság is deflációval kezdődött. Persze ez nem jelenti azt, hogy mindig negatív lesz a végkifejlet, de büszkének semmiképpen sem szabad rá lenni, mert könnyen átfordulhat válságba. Japánban a defláció a 2008-as válság idején jelentett problémát, és ezért is csökkentették a kamatlábat, hogy a pénz ne a bankokban üljön, hanem költsék az emberek, a cégek, ruházzanak inkább be. Japánnak gyakorlatilag azóta nem sikerült talpra állnia. Japánnal szemben viszont elég jól magához tért mára az USA, akik a maguk 0,25%-os alapkamat szintjüket szintén 2008-ban csökkentették 1%-ról le, de most a tavasszal, az elvárások alapján megemelik a 7 éve alacsonyan tartott szintet.
A dollár januárban is folytatta erősödését az euró ellenében, aminek ez is az egyik oka, illetve az, hogy az euró gyengélkedett.
|
Európában a deflációs jelek most mutatkoznak, aminek része hazánk is. A defláció alatt a másik alapvető, növekedést lassító probléma, hogy a pénz kivonul a piacról, hiszen olcsóbb lesz később. Erre adott válaszként az Európai Központi Bank eszközvásárlási programot jelentett be, azaz értékpapír-vásárlásba kezd, ami annyit jelent, hogy a magánszektor helyett az szór pénzt a piacra. Ezzel szeretné elérni, hogy újból – a mai közgazdaságtani felfogás szerint ideális – 2%-os mértékű infláció keletkezzen a piacokon. Ezt a januári bejelentést már várta a piac, igaz nem ekkora mértékben. Az EKB havi 60 milliárd eurós programot jelentett be, míg a piac 50 milliárdra számított. A hír negatívan befolyásolta az euró árfolyamát, és újfent csökkent az értéke a dollár ellen, de gyakorlatilag szinte minden valuta ellen, beleértve hazánk fizetőeszközét is. Ennek köszönhetően januárban a forint az euró ellen kis mértékben stabilizálódni tudott, és a 310 forint alatt is járt. Nem járt ilyen átütő sikerrel a forint a dollárral vagy a svájci frankkal szemben. Január végéhez közeledve a dollár értéke a 280 forintos szinthez közeledik. Évek óta nem látott szint ez, vajon hol áll meg? Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a dolláralapon mért árutermékek ára hazánkban növekedni fog emiatt akkor is, ha dolláralapon az értéke változatlan. Példának okáért a szójadara is dolláralapon kereskedik a világban. Nem mindegy, hogy 230, 250, vagy lassan már 280 forinttal kell megszorozni ugyanazt az értéket. A forint helyzete január 16. óta mindenesetre erősödik az euróval szemben. Amennyiben sikerülne ezt a lendületet megtartani, és ezzel egy ütemben a dollár is alábbhagy erősödésével az euróval szemben, akkor stabilizálódhat hazánk nemzeti valutájának árfolyama egy időre. Egyelőre azonban minden szinten elég erős a valuták értékeinek változása, úgyhogy továbbra is a biztonságra kell törekedni a mezőgazdaságban az értékesítések és beszerzések terén.
