Hígtrágya-kijuttatás

Jogszabályok, követelmények, technológia, gépesítés

A szervestrágya, így a hígtrágya mezőgazdasági területen történő elhelyezését, vagyis röviden a hígtrágya-kijuttatást számos jogszabály, előírás szabályozza, ezek közül a legfontosabbak:

• a 49/2001(IV.03.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről;
• a 4/2004 (I.13.) FVM rendelet, mely tartalmazza többek között a tápanyag gazdálkodással, így a hígtrágya-kijuttatással kapcsolatos „Helyes gazdálkodási gyakorlat előírásait”;
• a 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet, amely a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni szükséges cselekvési program részletes szabályait, valamint az adatszolgáltatás nyilvános rendjét tartalmazza.

Talán egyik legfontosabb betartandó szabály a hektáronként és évenként kijuttatandó hatóanyag-tartalomra vonatkozik. A „Helyes gazdasági gyakorlat” szabályai szerinti adagmennyiségeket az 1. táblázat szemlélteti.

1. táblázat: A kijuttatandó hatóanyag-tartalom

Mindezek mellett a korlátokon belül a termesztett kultúrák, növények igényeit figyelembe kell venni a kijuttatás optimális időpontja és a hektáronként kiadagolható mennyiség tekintetében.

Az állattartótelepeken keletkezett hígtrágyát a különböző konstrukciójú tárolókba gyűjtik össze. A leggyakrabban fóliával bélelt tárolókat alkalmaznak. A hígtrágyák kijuttatása, illetve tárolás alatti kezelése történhet homogenizálással, illetve fázisbontással.

Az esőztető berendezések megfelelő szórófejjel ellátva lehetnek konzolos vagy csévélhető körszóró berendezések. Fontos megjegyezni, hogy a homogenizált hígtrágyák esőztető öntözőberendezéssel történő kiöntözése során célszerű minden esetben öntözővízzel hígítani, míg a fázisbontású hígrész esetében ez nem feltétlenül szükséges minden esetben. A hígtrágya esőztető öntözéssel való kijuttatása 6% lejtőhatárig megengedett (2. ábra).

1. ábra: Műanyag fóliás tárolómedence a beépített keverőszivattyúval

2. ábra: Hígtrágya-esőztető, öntözésre is alkalmas, csévélhető öntözőberendezés

Éppen annak a jogszabályi előírásnak megfelelően, mely szerint a hígtrágya csak a talajközeli vagy közvetlenül talajba juttatásra alkalmas berendezéssel juttatható ki, ezért szinte valamennyi tartálykocsi gyártó gyártmánylistáján megtalálhatók a hígtrágya-kijuttató adapterek különböző konstrukciós kialakításai.

3a. és 3b. ábra: Az üzemeltető traktor hárompontemelő berendezéséhez csatlakoztatható a köldökcsöves üzemeltetésre alkalmas tárcsás talajba juttató

4.ábra: A csőfüggönyös adapter közvetlenül a talajfelszínre juttatja a hígtrágyát

A talajba juttató adapterek, „injektorok”, az alkalmazott talajművelő eszközök nagyobb vonóerő-igényéből adódó, nagyobb mechanikai igénybevétel elviselésére erősebb, robusztusabb vázkerettel készülnek, és a tartálykocsik alvázához kapcsolódóan kialakított hidraulikus hárompontemelő berendezéshez csatlakoznak. Ezekhez a többnyire nagy munkaszélességű 3a. és 3b. ábra: Az üzemeltető traktor hárompontemelő berendezéséhez csatlakoztatható a köldökcsöves üzemeltetésre alkalmas tárcsás talajba juttató 4. ábra: A csőfüggönyös adapter közvetlenül a talajfelszínre juttatja a hígtrágyát5. ábra: A csigás vagy tárcsás adagoló egyenletes eloszlásban juttatja a hígtrágyát az injektáló munkaeszközökhöz és több, 6-8-10-12 munkaeszközt ellátó csőhálózathoz a tartálykocsiból nyomás alatt érkező hígtrágyát csigás tárcsás adagoló juttatja ki (5 ábra).

5. ábra: A csigás vagy tárcsás adagoló egyenletes eloszlásban juttatja a hígtrágyát az injektáló munkaeszközökhöz

A hígtrágyaszállító tartálykocsikat – tekintettel arra, hogy nehéz terepen és rossz talajállapotok mellett dolgoznak – jó terepjáró-képességű egytengelyes, kéttengelyes, tandem- és tridemtengelyes futóművekkel szerelik fel. A vonóerőigény csökkentése és a kanyarodáskori radírozás mértékének csökkentése érdekében a tandem és tridem futóművek kormányzott változatai is megtalálhatóak.

A kijuttatásra vonatkozó, az előzőekben ismertetett előírások, szabályozások a kijuttatható nitrogén- és nitrátérzékeny területen a kijuttatható adagmennyiséget is korlátozzák. Ennek ellenőrzésére egyes típusok nyomócsövébe áramlásmérő-egység építhető be. A kijuttatott adagmennyiségről az áramlásmérő által szolgáltatott jelet – a munkaszélesség, valamint munkasebesség alapján – a fedélzeti komputer ellenőrzi, és rögzíti az egyéb üzemeltetési paramétereket. Egyes típusokon – a legújabb fejlesztés eredményeként – az ISOBUS adatátviteli rendszer, és a fedélzeti komputer alkalmazásával a tartálykocsi munkavégző szervei kommunikálnak a traktor mechanikus hajtású és hidraulikus működtető egységeivel. Ez a rendszer a különböző üzemmódokban történő elektronikus vezérlést, üzemeltetést biztosít (6. ábra).

6. ábra: Az ISOBUS adatátvitel és a telepített terminál segítségével a tartálykocsi munkavégző szervei kommunikálnak az üzemeltető traktorral

7. ábra A szenzortechnológia segítségével a csőfüggönyös vagy lengőcsöves kijuttató keretmagassága automatikusan követi a talajegyenlőtlenséget

dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő