Hogyan turbózzuk fel a búzánkat?

A magnézium (Mg) és a kén (S) szerepe a növényben

A magnézium a klorofill alkotórészeként jelentős szerepet tölt be az asszimilációs folyamatokban. Enzimaktivátorként specifikus funkciókat lát el a foszforilálási folyamatokban, s ezen keresztül közvetve a fotoszintézisben, a légzésben, a tartaléktápanyagok képzésében és a nitrogén-anyagcserében. A növények jó magnézium-ellátása növeli a fotoszintetikus aktivitást és a szárazanyag képződését. Növeli a gabonafélék ezerszemtömegét, azonban Mg-hiány esetén csökken a növények szénhidrát- és fehérjetartalma.

A kén a kéntartalmú aminosavak építőeleme, a peptidek, fehérjék és lipidek alkotórésze. A kéntartalmú vegyületek élettanilag fontos redoxirendszereket képeznek. Ezen élettanilag fontos funkciók fenntartásához nélkülözhetetlen a növények jó kénellátottsága.

Bár a magnézium és a kén csak kisebb mennyiségben szükséges a növények számára, hiányuk esetén ezek is csökkenhetik a termést. Egyre inkább terméslimitáló tényező a magnézium. A magnézium-hiány az intenzív talajhasználattal, a talajok savanyodásával, kilúgozódásával fokozódik. Viszonylag nagy kiterjedésben fordulnak elő magnézium-hiányos talajok a Nyírségben és Somogy megyében, valamint a Duna-Tisza köze homoktalajainak egy részén. Magnézium-levéltrágyázásra jól használható a keserűsó bármely változata.

A gabonafélék kéntrágyázása jobb nitrogén-hasznosulást, nagyobb fehérjetartalmat eredményez, a kedvezőbb fehérje-összetétel pedig javítja a gabona sütőipari értékét. A kéntrágyázás keserűsós levéltrágyázással szintén hatásos megoldás.

A magnézium-hiány

Magnéziumhiány látható hiánytünetei gabonaféléknél (1-2. kép) többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. Először foltok jelennek meg az idősebb leveleken, melyek később elhalnak. Néha vöröses elszíneződés mutatkozik. A növekedés lelassul, a növény betegségérzékenysége nő. Gyakran jelentkezik valamilyen stressz hatására, pl. hideg, száraz körülmények esetén, illetve ha gyenge a gyökérzet. A magnézium-hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás!

Magnézium-hiány gabonán (Forrás: Cakmak, Sabanci University)

Magnézium-hiány gabonán (Forrás: Cakmak, Sabanci University)

A kén-hiány tünete a fiatalabb leveleken jelentkezik sárgulás formájában (ellentétben az idősebb leveleken kezdődő nitrogén hiánnyal!). A sárgulás a levél szélén kezdődik és onnan halad befelé. A levelek világoszöldek, ereik sárgák, a levél elhal.

Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez és a vadkár is kisebb. Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre. Kifejezetten a gabonanövények számára kifejlesztett keserűsó cinket és mangánt is tartalmaz.

A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos

A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldattal történő permetezés termés meghatározó szerephez jut. A gabonafélék a szemtelítődés időszakában sok magnéziumot halmoznak fel. A magnéziumhiányos területeken az érés időszakában nem megfelelő a magnézium utánpótlás, ezért célszerű max. 5 %-os keserűsó oldattal permetezni a búzát (3. kép), ami elősegíti az ezerszemtömeg és a termés növelését.

Keserűsós permetezés hatása (Forrás: Cakmak, Sabanci University)

Keserűsós permetezés hatása (Forrás: Cakmak, Sabanci University)

Mivel maradék nélkül oldódik vízben, a növényvédőszeres permetezéssel egyidőben kijuttatható. Leghatékonyabb időzítése:

1./ első alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején,

2./ második alkalmazás virágzás és érés időszakában.

A legfontosabb az érés idejére eső permetezés, mely elősegíti a zászlós levél asszimilációs képességének fenntartását és a szemtelítődést. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden, annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez. A termelő ez esetben a keserűsóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 1.000-2.000 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnéziumot nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel.

búza gabona kén levéltrágya magnézium növény növénytermesztés termesztés trágyázás