Ijesztő és sürgető: új adatok az öntözésről

Beszédes adatokat közöl a hazai agráriumkutatás (NAIK-AKI) a hazai öntözés helyzetéről. Röviden: jön a durván szeszélyes, meleg klíma, de már 80 ezer hektár sincs az ellátott terület.

 

 

Ugrál a barométer, szökik a higanyszál

Tavaly folytatódott a klímaválság időjárási trendje: az országos középhőmérséklet csaknem 2 °C-kal múlta felül a 1981-2010-es átlagot. Sőt, a 12,19 °C-os középhőmérséklet rekordmeleget jelentett, benne komoly nyári hőségperiódusokkal. Hőségnapból az átlagos 24 helyett 40-et mértek az OMSZ szakemberei, sőt, az Alföld déli részén 50 napnál is többet (Fülöpházán összesen 62 hőségnapot). Tavaly ugyan megjött az átlagos bő 600 mm csapadék, de nem egyenletes eloszlásban: februárban, márciusban és októberben bő 50%-kal maradt el a havi csapadékösszeg a sokéves átlagtól – azaz pont a vetési időszakokban. (Közben volt, ahol egy nap alatt akkora özönvíz-eső esett, ami 155 mm-rel árasztotta el a vidéket.) Az AKI szerint minden jel arra vall, hogy tovább nő a forró és aszályos időszakok, hőhullámok száma – vagyis nemcsak kifizetődő az öntözés, de e nélkül nincs fenntartható és versenyképes növénytermesztés.

 

Nagy a szórás, kicsi a terület

A felmérések szerint a Dél-Alföldön és Közép-Magyarországon a művelt területeknek csak harmadát öntözték a gazdálkodók, míg Közép-Dunántúlon kevesebb mint 2%-án. Az országos átlag 20%, de például a Dél-Alföldön a vízjogi engedélyes terület 60%-án öntöztek tavaly; a legalacsonyabb mértékben Nyugat-Dunántúlon (16%). Nagy a szórás régiónként a felhasznált vízmennyiségben is: Közép-Magyarországon egy hektáron átlagosan csaknem 8 ezer m3 vizet öntöztek (az országos átlag 1,8 ezer m3), míg Észak-Magyarországon durván átlag 500 m3-t.

 

Lineárral szeretjük

Szerencsére víz van elég – már csak meg kellene tartanunk az érkező mennyiségeket. Az öntözött területeket ugyanis 90%-ban felszíni vízzel öntözték a gazdálkodók, és egyre kevesebbet: tavaly csak 6%-ot felszín alattival. A kiöntözött víz kétharmadát esőztető öntözővel juttatták ki: a teljes vízmennyiség 52%-át lineár-berendezéssel, 12%-át csévélődobossal, 8%-át körforgóssal. A jellemzően rizsföldeken használt árasztó öntözés az összes öntözővíz szűk harmadát adta.

 

Ez minden…

És végül a legfontosabb, egyben leginkább lehangoló számok. Az összes öntözött terület (76,2 ezer hektár) kétharmadán teremnek szántóföldi növények: összesen 50 ezer ha-on. Zöldségfélék összesen bő 20 ezer hektáron, köztük leginkább a csemegekukorica (12,4 ezer ha) és a zöldborsó 4,4 ezer ha. A szántóföldi növények között is vezet a kukorica 7,5 ezer hektárral, míg a takarmánynövény-állomány 4,8, a napraforgó 2,5, a szója 1,8, a rizs 2, a burgonya pedig 900 hektáron kap öntözővizet. A vetőmag-előállítók tavaly összesen 16,5 ezer hektáron öntöztek, s ebben is vezet a hibridkukorica 15 ezer ha-ral. A gyümölcsösökben 2,7 ezer hektáron kapnak mesterségesen vizet a növények: az alma 1,1, a meggy 350, a kajszi 380, az őszibarack 80, a cseresznye 220.

 

aszály esőztető gyümölcs hőség lineár növénytermesztés öntözés szántóföld zöldség