Immár negyedik alkalommal rendezik meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatot

Eljutottunk arra a pontra, amikor már nem a forráshiány, sokkal inkább a tudásdeficit a legnagyobb gátja a fejlődésnek a hazai agráriumban. Mert a megfelelő szaktudás, az információ és menedzsmentismeretek hiányából adódóan a gazdák – tisztelet a kevés kivételnek – gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak.

A további fejlődés előfeltétele viszont a termeléshez kötött adatgyűjtés, majd az adatok elemzése és azokból megalapozott döntések meghozatala. A IV. KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozaton többek között ezekről a témákról lesz szó 2019. december 12-én a Kaposvári Egyetemen, majd 2020. január 16-án Debrecenben, a Magro.hu mezőgazdasági piactér szervezésében.

Sok más mellett a tudásdeficit is jellemző a hazai agráriumra, de szerencsére – a gazdálkodók egy részére – a tanulni vágyás is. És ez rá is fér a szereplőkre, mert a digitalizáció használata egyelőre sok esetben kimerül az erőgépek automata kormányzásában és abban, hogy mindenkinek okostelefonja van. Pedig a digitalizáció révén begyűjthető adatok átgondolt felhasználásával érdemi hatékonyságnövelés lenne elérhető például a gabonatermesztésben is. Jelenleg viszont csak ott tartunk, hogy a gazdák nagy része tisztában van a precíziós gazdálkodás fontosságával, de mégsem gyűjt adatokat a termelésről, mert nem tudja, milyen információk a lényegesek. Vagy ha rendelkezik is bizonyos adatokkal, azokat semmire nem használja.

Ennek pedig az a következménye, hogy míg a kukorica ötéves hazai termésátlaga hektáronként 7 tonna, ugyanez 12 tonna Új-Zélandon, 11 tonna az USA-ban, 11 tonna Chilében vagy 9 tonna Törökországban. És még sorolhatnánk…

Vagy a búzánál: itthon a hektáronkénti termésátlag hozzávetőlegesen 5 tonna, alig több, mint az 1970-es években, miközben az akkor velünk azonos szintről induló Franciaország már 7-8 tonnánál tart. Igen, lehet, hogy a miénk sokkal jobb minőségű, csak éppen a piac ezt nem fizeti meg.

Ezzel szemben a magyar gazdálkodók egy jelentős része nem ismeri a földje adottságait és az állományának részletes állapotát a termesztés során, így helyspecifikus gazdálkodásról, tudatosságról és hatékonyságnövekedésről nem beszélhetünk.

Következtetés

A hazai gazdák a napjainkban használt technológiákkal kapcsolatos tudásszintje messze van az optimálistól és a kívánatostól, van tere tehát a fejlődésnek.

A megoldás a képzés és a szakmai tudásszint emelése

– Semmi okunk arra, hogy a továbbiakban is mindent ugyanúgy csináljunk, mint eddig. Közös érdekünk, hogy a helyzeten javítsunk. Ennek érdekében a Magro.hu az idei eseményével már negyedszer rendezi meg a KUKORICA és BÚZA Konferenciasorozatát, ahol szakmai partnereivel bemutatja a kukorica- és búzatermesztés teljes ciklusát. Arra keressük a választ, hogy mik azok a kulcsadatok és információk, amelyek ismerete nélkülözhetetlen a hatékonyságnöveléshez. A cél az, hogy a tudásszint emelkedjen, és a gyakorlat közelítse az optimálist – mondta Németh István, a Magro.hu mezőgazdasági piactér ügyvezetője.

A konferencia témái:

Hogyan és miért tud a karcolásos talajműveléssel költséget spórolni?
Milyen eredményekre képesek a legjobb martonvásári kukoricahibridek és búzafajták?
Mire képes a Duo Sytem technológia a kukorica növényvédelmében?
Hogyan néz ki a talajközpontú tápanyag-ellátás a gyakorlatban?
Miként kell a növényi stresszkezelést profi módon végezni?
Milyen gabonát kell termeszteni ahhoz, hogy az állattartóknak magasabb áron lehessen azt értékesíteni?
Hogyan támogatja egy bank az adatalapú döntéseket?
Hogyan lehet egy új, digitális alkalmazás bevonásával a gazdálkodást még jobban mérhetővé, nyomon követhetővé tenni, a szakmai döntések időzítését optimalizálni.
Mi az a nagy hiba, amit háromból 2 gazdálkodó elkövet a gabonaértékesítéskor, és emiatt sok pénzt dob ki az ablakon?
Hogyan lehet a talajvizsgálat és levélanalízis alapján a termésbiztonságra alapozva a hozamokat növelni speciális lomb- és talajtrágyákkal?
Mire kell figyelni az öntözés megtervezésekor?
Hogyan teremt adatból értéket a KITE a gazdálkodó számára?
Milyen lehetőségek vannak a gabona beltartalmának, toxintartalmának gyors reprezentatív mérésére?
Hogyan segíti a gazdálkodókat a GPS-alapú talajmintavétel, a tábladiagnózis és adatelemzés a hatékony termelésben?
Mi az a kártételi küszöbérték, és milyen új, innovatív mobileszköz segítségével lehet a kukorica termésmennyiségét megbecsülni?