Innováció és tudástranszfer a fenntartható élelmiszertermelésért

Innováció és tudástranszfer a fenntartható élelmiszertermelésértBrüsszel, 2014. április 1., kedd (MTI) – Előtérbe kell helyezni az innovációt és a tudástranszfert annak érdekében, hogy felgyorsuljon a fenntartható és biztonságos élelmiszertermelés iránti igény – hangzott el a Forum for Agriculture (FFA) 2014 című keddi nemzetközi tanácskozáson Brüsszelben.

A konferenciát megnyitó beszédében Franz Fischler, az FFA elnöke rámutatott: a kihívás jelenleg az, hogy az eddigi termelés által okozott negatív hatások visszafordításával együtt új termelési formákat találjanak. Szavai szerint úgynevezett "iparosodás utáni gazdálkodási rendszert" kell kidolgozni a fenntartható jövő érdekében. Hozzátette: a fórum arra hívja fel a termelőket, agrártanácsadókat, és döntéshozókat, hogy legyenek innovatívak a fenntartható intenzív mezőgazdasági termelés tervezésében és alkalmazásában.

Janez Potocnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa kiemelte: az ENSZ előrejelzése szerint a világ népessége 2045-re meghaladja a 9 milliárdot, a lakosság közel fele városokban él, és részarányuk akkorra eléri majd a 70 százalékot. Rámutatott: a városok növekedésével együtt csökken a mezőgazdasági területek aránya. Európa – ahol a népesség lassabban növekszik – Ciprus nagyságának megfelelő megművelt területet veszít minden tíz évben. A termelésből kieső területek nagysága globálisan eléri majd a 130 millió hektárt 2050-re, ami a jelenlegi termőterület 7 százaléka. Hangsúlyozta: a termőföldért és vízkészletekért folytatott globális verseny egyre inkább emelkedő élelmiszerárakat, társadalmi nyugtalanságot szül, és magában hordozza a geopolitikai kiegyensúlyozatlanság kockázatát. "Nem lesz fenntartható mezőgazdaság az Európai Unióban és a földön sem, ha nem védjük a lábaink alatti életet" – fogalmazott a környezetvédelmi biztos. A megoldások között az uniós eljárásrendet, illetve a különböző ösztönző programokat emelte ki, amelyek hozzájárulnak a termelés fenntarthatóságához. Arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság által 2006-ban kidolgozott talajvédelmi keretprogramot felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni.

Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi vezérigazgatója arról beszélt, hogy az élelmiszertermelés szerkezete eltér más gazdasági ágazatoktól, és a termények viszonylag kis része kerül be a nemzetközi kereskedelembe. A dinamikusan növekvő keresletre a kínálati oldal csak lassan tud reagálni, részben a rendelkezésre álló terület korlátozottsága, részben a termelékenységet növelő technológiai változások lassúsága miatt – vélekedett. Kérdésesnek nevezte a klímaváltozásnak az élelmiszertermelésre gyakorolt hatását is. Véleménye szerint nagyobb piacra van szükség ahhoz, hogy a kereslet és kínálat közötti különbséget fel lehessen számolni. A meghatározó szereplők közül Kínát és Afrikát emelte ki, előbbi ország a kereslet, míg utóbbi a kínálat oldaláról lesz meghatározó. A termelők védelme a jövőben háttérbe szorul, fontosabb lesz a fogyasztók védelme. Az agrártermékek nemzetközi kereskedelmét érintő kérdések megvitatására szerinte a legjobb keretet a multilaterális tárgyalások nyújtják.

Az idén 7. alkalommal megrendezett konferencián – amelyet az Európai Földtulajdonosok Szervezete (European Landowners’ Organization – ELO) és a Syngenta kezdeményezett – 1500 döntéshozó, termelő és nemzetközi intézmény képviselője vett részt.

MTI 2014. április 1.

Aktuális élelmiszeripar élelmiszertermelés innováció