Jelentősen nő a szőlő- és borágazat támogatása

Budapest, 2014. február 27., csütörtök (MTI) – Jelentősen nő a magyar szőlő- és borágazat támogatása, míg a 2012/2013-as borpiaci évben a támogatás összege 6,5 milliárd forint volt, addig a következő öt évben évi 29 millió eurót, vagyis mintegy 8,5 milliárd forintot használhat fel az ágazat – mondta Kardeván Endre csütörtökön Budapesten.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára a „Borjog és bormarketing 2014 konferencia” résztvevőit üdvözölve arról is beszélt, hogy a magyar borok ügyét és a magyar borászok érdekeit az elmúlt három és fél évben a magyar kormány kiemelt nemzeti ügyként kezelte és képviselte.

Ennek is köszönhető – tette hozzá -, hogy az Európai Bizottság elállt eredeti szándékától, a szőlőtelepítések teljes liberalizációjától.

A hungarikum törvénynek köszönhetően pedig a bel- és külföldön is védelmet érdemlő magyar termékek, köztük az arra érdemes borok védjegyezhetővé és ezáltal elidegeníthetetlenné váltak – tette hozzá.

Az államtitkár a versenyképességet segítő kormányzati intézkedések közül példaként hozta az új hegyközségi törvény megalkotását, amely új alapokra helyezte a szakma hagyományait. Ennek nyomán egy új érdekképviseleti rendszer alakult ki, amelyben összeegyeztethetők a szőlőtermelők és a borkészítők érdekei. Az új törvény alapelve, hogy a hegyközségek életének alakításába azok a termelők szóljanak bele, akik helyben végzik tevékenységüket.

Tiffán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szőlészeti és borászati albizottságának elnöke a többi között arról beszélt, hogy a „Borászok 12 pontja” tartalmazza azokat az alapelveket és célokat, amelyek megvalósításával érvényesíthetők az ágazati érdekek. Ehhez összefogásra és a szakmaközi szervezet létrehozására van szükség – emelte ki.

Feldman Zsolt, a VM agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek arról beszélt, hogy hosszú és intenzív szakmai munkával sikerült mérsékelni a szőlészek és a borászok adminisztratív terheit. Ezek a terhek a szakemberek szerint jelentősen csökkentették az általuk végzett munka hatékonyságát. A mérséklésre példaként hozta a kitermelőkre vonatkozó pincekönyv-vezetési szabályok egyszerűsítését, illetve a telepítéssel kapcsolatos szabályok könnyítését.

Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke az MTI-nek egyebek mellett elmondta: a HNT legfontosabb feladata, hogy „tudatos gazdája” legyen a magyar borágazatnak, és minden rendelkezésére álló eszközzel segítse annak hatékony működését. Ennek fontos része a marketing: a magyar borok piaci pozíciójának javítása bel- és külföldön.

MTI 2014. február 27.