Kérdések és válaszok a mezőgazdaságban keletkező károk rendezésének lehetőségeiről

Gyakorló gazdálkodóként és biztosítási szakemberként gyakran szembesülök azzal, hogy a mezőgazdasági biztosításokat még mindig nagyfokú bizonytalanság övezi. A szabályokat mindenki másként ismeri, ezért összeszedtük azokat a mindennapokban felmerülő kérdéseket, melyek megválaszolása segít a lényeg megértésében.

Természetesen ezek a kérdések és válaszok csak arra alkalmasak, hogy egy pillanatnyi betekintést nyerhessünk a mezőgazdasági keletkező károk rendezésének világába. Szolgáljon iránytűként számunkra annak érdekében, hogy a részleteket is megismerhessük!

Hogyan működik ma Magyarországon a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer?

– Ez alapvetően három részre tagozódik, a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerre, a díjtámogatott növénybiztosítások rendszerére és a jégeső-elhárító rendszerre.

Milyen alapvető jellemzőkkel rendelkeznek és hogyan függenek össze ezek a rendszerek?

 – A kárenyhítési rendszernek minden egyes termelő kötelezően tagja 1 ha gyümölcsös, 5 ha zöldség, vagy 10 ha szántóföldi növénykultúra termesztése esetén. A tagságból eredően hozzájárulást is kell fizetni. Ez képezi az azonos mértékű állami támogatással kiegészülve a kárenyhítés alapját. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a rendszer csak a károk enyhítésére szolgál. A másik rész a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások rendszere.

Fontos megemlíteni, hogy a kárenyhítési rendszerben a termelő csak a neki járó kárenyhítés felére jogosult, ha nem köt az üzemi szintű referenciahozam értékének legalább felére mezőgazdasági biztosítást. Ez teljesíthető a díjtámogatott mezőgazdasági biztosítás igénybevételével is.

Miért éri meg a díjtámogatott növénybiztosítást választani?

– A díjtámogatott növénybiztosításokat az állam biztosítási típustól függően, de legfeljebb 65% mértékben támogatja.

Mire nyújt fedezetet a biztosítás?

– Három alapvető biztosítási csomaggal találkozhatunk. Az első az ún. „A” típusú biztosítás a „főbb” termesztett növényekre terjednek ki. Ebbe csoportba tartoznak a kalászosok, repce, kukorica, napraforgó, alma, körte és szőlő. Ez a biztosítás valamennyi kockázatot egyben kezeli. A második „B” típusba az összes kalászos (lásd: Vp3-17-1.1.-16 pályázati kiírás 2. sz. melléklete), valamint az alma a körte és a szőlő kivételével a termesztett kultúráink nagy része beletartozik. A választható kockázatok köre kisebb, de a termelő dönti el, hogy mire terjedjen ki a biztosítás. A harmadik „C” típusba ugyanazok a kockázatok tartoznak, mint az A-ba, ebből a termelő választja ki azokat, amelyeket szeretne.

Az általános biztosítási csomagok mellett van-e lehetőségem a biztosítást a gazdaságomra szabni?

– Igen, a csomagokhoz kötött kiegészítő biztosítások az ún. kárküszöb alatti károkat és a minőségi károkat is fedezik, ezen túl a biztosítók egyéni igényeket lefedő kockázatokat is szolgáltatnak a kiegészítő biztosítás keretén belül.

A kiegészítő biztosítások díjai nem túl drágák?

– A kiegészítő biztosítások díjai a töredékét képezik az alapbiztosítás díjaihoz mérten. Ugyanakkor 2016. évben a támogatott mezőgazdasági biztosításokhoz tartozó úgynevezett kárhányad 2016. évben 639,9% volt. Ez azt jelenti, hogy a kiegészítő biztosításokra a biztosítók több mint 6-szor többet fizettek ki, mint a beszedett díjak.

A növénybiztosítások mellett mire köthető még biztosítás?

– A gazdaságokban jelentős vagyoni értéket képeznek az épületek, gépek és egyéb termeléshez

kapcsolódó berendezések, valamint állatállományok és az erdők is. Fontos, hogy ezeket is megóvjuk. A vagyonbiztosításokon túl elérhetők a mezőgazdasági tevékenységekhez kötődő felelősségbiztosítási termékek egyaránt.

A magyarországi mezőgazdasági biztosítások aránya hogyan viszonyul a nyugat-európai trendekhez?

– Nyugat-Európában a termőterületek közel 100%a biztosított. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány kevesebb mint 35%.

Milyen mértékben veszik igénybe a termelők Magyarországon a díjtámogatott növénybiztosításokat?

– A 2015 évben 8604 termelő kötött díjtámogatott növénybiztosítást. 2016-ban ez a szám már elérte a 11193 db-ot. A tendencia egyértelműen a növekedés irányába mutat, olyannyira, hogy 2017 évben már közel 15000 termelő igényelt díjtámogatást.

Milyen teendők vannak a biztosításhoz kapcsolódó támogatás igénylésével kapcsolatban?

– Mindösszesen annyi, hogy a területalapú támogatás igénylése során az Egységes Kérelemben jelezzük, hogy díjtámogatott biztosítási szerződést kötöttünk.

Ezt követően a biztosító és a Kincstár elvégez minden szükséges adminisztrációt.

Milyen természeti kockázatokkal kell számolni a jövőben a termelőknek?

– A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia által elvégzett előrejelzések alapján 2050-re az éves csapadék mennyisége 5-10%-kal csökken. E mellett a nyári napok száma több mint 20, ezen belül a hőhullámok száma 14 nappal nő. Ez azt jelenti, hogy a nyári időszak közel egy hónappal megnövekszik, úgy hogy a csapadék mennyisége csökken. A hőségnapok számának növekedése egyértelműen a szélsőséges időjárási események (vihar, jég) bekövetkezését jelzi előre.

Hogyan kell alkalmazkodni a mezőgazdasági termelésnek a változó körülményekhez?

– A mezőgazdasági termelésre egyre inkább jellemző az intenzifikálás, a precíziós gazdálkodás. Ez jellemzően magas színvonalú gépesítésben és pótlólagos ráfordításokban jelenik meg. Ugyanakkor a termelés biztonságára vagy éppen bizonytalanságára legnagyobb hatással mégiscsak az időjárás van. Éppen ezért fontos, hogy a biztosítás a technológia részét képezze. A biztosítás díja előre jól kalkulálható és a termelési érték biztosítása szempontjából a legfontosabb pótlólagos ráfordítás.

Mennyire fontos a mezőgazdaságban a biztosítás?

– Minden egyes ember ragaszkodik a saját maga teremtette értékek megőrzéséhez. Ez a mezőgazdaságban hatványozottan igaz. A gazda számára nincs gyönyörűbb látvány a tevékenysége eredményénél. Mennyire természetes az, hogy lakásunkat, autónkat biztosítjuk. Ugyanakkor az életünk munkáját magában hordozó gépekre, ültetvényeinkre már nem vigyázunk eléggé. Fontos, hogy szemléletváltozásra kerüljön sor ezen a területen is. Az önmagunkról való gondoskodás igénye jelenjen meg ezen a területen is!

Végezetül miért fontos, hogy szakember kezelje a biztosításunkat?

– Sokszor tapasztalhatjuk azt, hogy számunkra ismeretlenek – az sem biztos, hogy szakemberek – akár több biztosító termékeit is kínálják számunkra. Azt is megtapasztaltuk már, hogy a távolban lévő alkuszok nem kellő empátiát tanúsítanak felénk akkor, amikor a baj bekövetkezik, sokszor a szakismeret hiányában meg sem értik a felmerülő problémákat. Gondoljuk meg, hogy kit választunk!

Dr. Csipkés József

mezőgazdasági szakértő

70/384 3761