Ki nyeri "Magyarország Legjobb Pálinkája - 2014" címet?

Lapzártánkkal egy időben zajlott a Pálinka Nemzeti Tanács szervezésében az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny érzékszervi bírálata Kecelen. A beérkezett mintákat két napon keresztül, május 26-án és 27-én értékeli/értékelte az ország elismert pálinkaszakértőiből álló zsűri. A rendezvényt dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerláncfelügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára nyitotta meg.

Csak nekünk van pálinkánk

Még emlékszünk arra az időre, amikor nem a minőségre, hanem a mennyiségre helyezték a hangsúlyt, és sok kommersz szeszes ital került forgalomba. Az utóbbi évtizedben azonban a pálinkafőzés és a pálinkafogyasztás sokat formálódott. Az emberek pálinka iránti igényessége, minőséggel szembeni elvárása sokat fejlődött, és újra divatba jött a gyümölcsből készült pálinka, sőt az előbb említett gyenge minőségű ital ma már nem is nevezhető pálinkának.

A pálinka megítélése az EU csatlakozást követően sokat változott. A csatlakozás óta önmagában a „pálinka” és „törkölypálinka” elnevezés is kizárólag a Magyarországon előállított gyümölcspárlatokra használható, illetve további nyolc, meghatározott földrajzi területen előállított pálinkánk is az egész Európai Unió területére kiterjedő földrajzi árujelző oltalmát élvezi.

E szabályozás óta pálinka csak a Magyarországon termett, válogatott, gazdag aromájú gyümölcsből készülhet és a gyártása során semmilyen adalékanyag nem adható hozzá, csupán némi víz a szeszfok beállítása céljából. A 2008. évi pálinkatörvény további alapvető változásokat hozott a pálinkával foglalkozók körében. Ez a jogszabály pontosan előírja és szabályozza az egyes különleges pálinka típusok megnevezésének használatát, rendelkezik az ezek előállítása során alkalmazott különleges eljárásokról, a pálinka forgalomba hozataláról, valamint a Pálinka Nemzeti Tanácsról.

Az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny szünetében csak pálinkáról eshetett szó

A 2014. évi Országos Pálinka- és Törkölypálinka versenyre mintegy 50 főzdétől érkezett be minta, és a 335 minta között megtalálhatóak az olyan klasszikus kategóriák, mint a körte, a barack vagy a szilva, azonban több különleges és kategóriájában egyedülálló minta is érkezett, mint a berkenye, a som vagy a galagonya – tudtuk meg Béli Géza versenyigazgatótól. A beérkezett mintákat a NÉBIH által végzett teljeskörű analitikai vizsgálat után a szakmai bírálóbizottság értékeli, és június 19-én az eredményhirdető gálán hozzák nyilvánosságra az idei év arany-, ezüst- és bronzminősítéssel jutalmazott pálinkáit, valamint a Champion-díjakat és Magyarország legjobb pálinkáját és a legeredményesebb főzdéket.

Bírálat közben

Nem kulisszatitok

Az érzékszervi bírálat során a zsűri tagjai egy U alakú asztalnál, egymásnak háttal foglalnak helyet, egymással nem kommunikálhatnak, véleményüket nem oszthatják meg egymással. Minden mintát legalább 3 bíráló minősít, egymástól függetlenül. A 18 bíráló mindegyike független, elismert pálinkabíráló szakember.

A versenyen a pálinkaminősítések jelenlegi legelterjedtebb rendszere szerint, a 20 pontos bírálati módszerrel minősítik a nevezett mintákat, mely során pontozzák az illattisztaságot, illatkaraktert, íztisztaságot, ízkaraktert, valamint a harmóniát.

A pontozás alapján minden tétel, mely 18-20 pontot ért el, Arany-, 16-17 pont között Ezüst-, a 14-15 pontosok pedig Bronzminősítést kapnak. A verseny rendezője Champion díjat azon Főkategóriában ad ki a legmagasabb pontszámot elért mintának, ahol minimum 5 minta érkezett. Pontszám egyezés esetén ötfős chamiondíj-kiválasztó zsűri újrakóstolás után dönt. A „Magyarország Legjobb Pálinkája – 2014” cím az összes mintát egybevéve legmagasabb pontszámot kapott tételt illeti.

Új bírálati rendszer

Az országos verseny szakmai előkészítése során mind a hat pálinkás szakmai szervezet összefogott, és ennek, illetve a komoly előkészítő munkának az eredménye az, hogy csak ennek a versenynek az eredményeként lehet egy adott mintát Magyarország legjobb pálinkájának nevezni -emelte ki Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke.

Nemcsak önmagában a pálinka verseny a fontos, hanem az is, hogy azok a pálinkák, amelyek ezen a versenyen rangos díjat kapnak, azok a következő versenyig felfokozott marketing kampányban is részesülnek.

A verseny a gyakorlatban úgy zajlik, hogy a mintákat felszolgálják az egyes blokkokban véletlenszerűen kiválasztott bírálóknak. A professzionális versenyen arra is figyelnek a szervezők, hogy azok a bírálók, akik saját főzdéjük mintájával is neveztek a versenyre, ne kaphassák bírálatra a sajátjukat.

A három asztaltól érkező bírálatból legalább kettőnek azonos kategóriába kell sorolnia az egyes mintát. Amennyiben nincs minősített többség, akkor újabb két bíráló minősíti az adott tételt, és az öt bírálatból az alsó és a felső érték kiesik, így a fennmaradt háromból a minősített többség elve alapján kerül meghatározásra a végleges eredmény. Ha még így sem állapítható meg a végső eredmény, akkor jön a döntő zsűri munkája, ők már konszenzussal alakítják ki a véleményüket arról a tételről. Ez a módszer garantálja a verseny tisztaságát és hitelességét.

A pálinka a magyar kultúra részét képezi, a magyar gasztronómia egyik legfőbb értéke, elkészítése odafigyelést és megfelelő szakértelmet igényel. A pálinka megbecsülését tovább javítja, hogy az országgyűlés által elfogadott hungarikum törvény alapján, elsők között került elismerésre, a megőrzendő örökségek közé, a hungarikumok sorába.

A zsűrizés irigylésre méltó feladata

A kétnapos bírálat óta teljes hírzárlat van, a hivatalos eredményhirdetéssel egybekötött díjátadó gála 2014. június 19-én kerül megrendezésre a Mezőgazdasági Múzeumban, ahol megtudhatjuk, mely tételek, mely főzdék lesznek nemzeti büszkeségünk, a pálinka ezévi sztárjai, és melyik lesz 2014-ben Magyarország Legjobb Pálinkája és Magyarország Legjobb Kereskedelmi Pálinkafőzdéje.

Weinhardt Attila

Kapcsolódó hírek