Kiegyensúlyozott meggypiaci helyzetet vár a kormányzat 2016-ban

A 14,5 ezer hektáron termelt meggy a második legfontosabb gyümölcskultúránk az alma mögött, cseresznyét pedig mintegy 2,5 ezer hektáron termesztenek – mondta Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Cseresznye- és meggy tanácskozásán és fajtabemutatóján, Érden.

Feldman Zsolt kiemelte: 2015-ben összesen 65 ezer tonna meggy termett, az idén az ágazati szakértők véleménye alapján ennél biztosan kisebb mennyiségre számíthatunk, mert a tavaszi fagyok érintették a meggyültetvényeket. Bizakodását fejezte ki, hogy az elmúlt évek kiélezett piaci eseményeiből tanulva és köszönhetően az elmúlt évben folytatott intenzív szakmai párbeszédnek a termelők, a feldolgozók és a kormányzat között az idei év meggypiaca kiegyensúlyozottabb lesz és mindenki megtalálja a számítását.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

Az olyan időjárásnak kitett ágazatok terméseredményeire, mint a cseresznye és a meggy, a hektikusság jellemző, ezért minden lehetséges eszközzel támogatni kívánjuk ezeknek az ingadozásoknak a csökkentését szolgáló eszközöket. Célunk, hogy a megfelelő támogatáspolitikával, a kutatási programokkal, a cseresznye- és meggyágazatban elérhető innovációkkal ki tudjuk egyenlíteni a termésátlagokat és előmozdítsuk a szektor jövedelmezőségét – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette: a magyar agrárkutatásnak és a termelőknek közösen, együttműködve kell olyan eredményeket elérniük, amelyek a terméseredményekben, a jövedelmekben is megmutatkoznak, és közös sikereket jelentenek minkét fél számára.

A meggyágazat versenyképességének erősítésére fordítható eszközök közül megemlítette a magas minőség elérését, a piaci szereplők közötti együttműködést, a termékpálya marketing eszközeinek növelését, a termésbiztonság javítását (öntözés, jégháló), valamint a termék-innovációt.

Feldman Zsolt megerősítette: a magyar mezőgazdaság minőségorientált ágazat, ezért fontos, hogy a támogatásokkal elősegítve, közös beruházásokkal növeljük a hatékonyságot, csökkentsük a termelési kockázatokat és segítsük a piacra jutás feltételeit.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a területalapú támogatásokon felül a Földművelésügyi Minisztérium a termeléshez kötött támogatási jogcímekből is forrást biztosít a kertészeti ágazatnak. Gyümölcsültetvények esetében 2015-ben mintegy 5,2 milliárd forint volt a keret, ebből hektáronként mintegy 96 ezer forintot kaphattak a termelők.

A gyümölcsösök jelentős hányada részese a támogatási rendszernek; 2016-ban közel 14 ezer hektár meggyültetvény, és mintegy 2700 hektár cseresznyeültetvény után igényeltek területalapú támogatást a gazdák a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése az új, innovatív és környezetbarát kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása a vidékfejlesztési források révén valósulhat meg. A pályázatokba olyan kockázatkezelési eszközöket is beépítettek, mint az öntözőrendszerek fejlesztése, a jégeső-elhárító hálózat, a biztosítási díjhoz nyújtott támogatás vagy egy új jövedelemstabilizáló alap létrehozása.

Feldman Zsolt a termelői csoportokkal kapcsolatban elmondta: Magyarországon ma 29 termelői szervezet foglalkozik meggyel és cseresznyével. 2015-ben 23.492 tonna meggyet és 1.070 tonna cseresznyét forgalmaztak 3,865 milliárd forint és 325 millió forint értékben. Ennél mindenképpen egy magasabb szintű szervezettség lenne kívánatosabb.

Fotó: Pelsőczy Csaba/FM

A 2016. évi kárenyhítési rendszerről a helyettes államtitkár közölte: 24 milliárd forint állhat rendelkezésre a károk rendezésére. Az idén meggy esetében az összes tavaszi fagykárral bejelentett károsult terület közel 5.400 hektár, cseresznye esetében az összes bejelentett terület 1.019 hektár.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a hazai termesztésben kizárólag magyar fajták szerepelnek, így a meglévő hagyományos fajták fenntartó szelekciója, új, magas beltartalmi értékű fajták nemesítése, a meglévő fajtákból minőségi, patogénmentes szaporítóanyag biztosítása kiemelt feladat, amelyben fontos szerep jut a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének.

Megemlítette továbbá, hogy az innovációs lehetőségekkel a meggy- és cseresznyeágazat is élni tud, ami a versenyképesség egyik alapfeltétele. A termék-innovációval új keresleti irányba mozdulhatna el az ágazat, az új fajták termesztésbe vételével a termelés-innovációt lehetne erősíteni. További lehetőségeket rejt még az úgynevezett post-harvest innováció, ami révén a tárolási és csomagolási lehetőségeket tudnánk hatékonyabban kiaknázni a hosszabb felhasználhatóság érdekében. Ezekkel az eszközökkel, valamint a gyakorlatorientált oktatással kiszámíthatóbbá és versenyképesebbé válhat az ágazat.

(FM Sajtóiroda)

cseresznye gyümölcs kertészet meggy növénytermesztés