Könnyűszerkezetes építés a mezőgazdaságban I. Az építési módról és alkalmazásáról
A nagyközönség szemében, – köszönhetően a média és az ellenérdekeltségű lobbik szakszerűtlen tájékoztatásának, vagy éppen a félretájékoztatásnak – nem mindig pozitív kicsengéssel. Sokan azt hiszik, hogy ami „könnyű” építőanyagokból készül, az már eleve gyenge minőségű, kevésbé tartós, vagy éppen a múlt évi észak-magyarországi árvízi katasztrófa sújtotta területek lakóházainak, istállóinak, raktárainak újjáépítésére alkalmatlan építési mód, mert elviszi az ár, miután saját tömege kisebb, mint a pl. a hagyományos tégla vagy beton épületeké.
A valóság természetesen ennek épp az ellenkezője: a könnyűszerkezetes épületek váza általában acél, vagyis egy olyan anyag, aminek a saját tömegéhez viszonyított szilárdsága a legnagyobb, az építőanyagok széles skálájában. Erre az erős vázra épül a tető, ez tartja a falazatokat is, ami éppúgy, ha nem jobban ellenáll a víz sodrásának mint a hagyományos épületek bármelyike.
Amikor a moszkvai fedett uszoda könnyűszerkezete tetője összeomlott a hóterhelés alatt, a sajtó az okot nem a statikai rendszer hibájának, hanem a tető könnyűszerkezetes voltának jelölte meg. Számos, 40-50 éve elkészült ilyen típusú épület bizonyította tartósságát, minimális felújítási igényét, miután a könnyűszerkezetes építés elterjedése szélesebb körben a múlt század közepén kezdődött.
Könnyűszerkezetesnek az olyan iparosított, rendszerelvű építési módot értjük, amelynek jellemzője, hogyáltalában acél vázzal és 100-150 kg/négyzetméteres saját tömegű könnyű fal- és tetőszerkezettel rendelkezik. Ez utóbbiakat jellegzetesen vékony fém- és építőlemez (műanyag, fa, gipszkarton) burkolatokkal és könnyű szigetelő anyagokkal (műanyag, ásványgyapot, üveggyapot) készítik. A „készházak”, sőt a csarnokok kategóriájában készülnek favázas épületek is, melyek ha statikailag méretezettek, éppúgy teljesítik tartó szerepüket, mint az acél vázak.
A könnyűszerkezetes épületeket két nagy csoportra osztják:
– az egyszintes csarnok jellegű és
– a többszintes cellás jellegű típusokra.
Miután az utóbbi a hazai gyakorlatban nem terjedt el, a továbbiakban az egyszintes épületekkel, ezen belül is az acélvázas csarnokokkal, mint a könnyűszerkezetes építést leginkább reprezentáló típussal foglalkozunk.
Az egyszintes, csarnok jellegű létesítményeknél az épületvázakat – gazdaságossági okok miatt – sokszor vasbetonból készítik, de az acélszerkezetek elterjedése is számottevő növekedést mutat. A gyors, szerelt jellegű építés anyaga az acél, a nagy fesztávú csarnokoknál pedig már a beruházás költsége is alacsonyabb lehet a hagyományos épületekhez képest. A piacgazdaság felértékelte az épületek gyors megvalósítását, mert annak is mérhető értéke van, ha egy gabonatároló raktár, egy takarmánykeverő, egy állattartási – felvonulási épület vagy akár egy sportcsarnok nem egy év alatt, hanem néhány hónap alatt épül meg. A könnyűszerkezetes építés gyorsaságát nemcsak a vázszerkezet, hanem az azt felöltöztető térelhatárolás és a működtetést elősegítő épületgépészet korszerű, szerelt jellege biztosítja.
Ezt a gyorsaságot és rugalmasságot az ipari háttér hallatlan fejlődése, a rendszerelvű építés bevezetése és alkalmazása tette lehetővé a fejlesztésben, a tervezésben, a gyártásban, a helyszíni szerelésben és mindezek összhangjában – a korszerű számítástechnika segítségével történő – megszervezésében.
A könnyűszerkezetes acélvázas csarnokok felhasználási területe igen széles. Gazdaságosan ott alkalmazhatók, ahol a széles körű funkcionális igények kielégítése mellett érvényesülnek az iparosított építés előnyei vagyis, hogy
– az épület részeit az építés helyszínétől függetlenül telepített üzemekben, fejlett technológiával, korszerű gyártósorokon, magas műszaki színvonalon állítják elő;
– az elemek kapcsolási módjára a szárazkötés (csavarozás, húzó szegecselés, bepattintás stb.) jellemző, amely gyors – az időjárástól független – szerelést tesz lehetővé;
– az alrendszerek (acélváz, könnyűszerkezetes térelhatárolás, csúcstechnológiával előállított épületgépészet stb.) kapcsolata nyílt. Például egy acélvázhoz többféle térelhatárolás is beépíthető.
A könnyűszerkezetes épületeknél a gyártók könnyen képesek alkalmazkodni a legkülönbözőbb egyedi igényekhez. Ma már nem tipizálják pl. a főtartó fesztávolságát, magasságát, hajlásszögét stb. Ezen méreteket az építmény funkciója, építészeti (esztétikai) igényei szerint alakítják. A megépült csarnokok, épületek bizonyítják, hogy a rendszerelvű építés monotonitása itt kevésbé jelentkezik, még az azonos rendszerből épített létesítmények is változatos képet mutatnak.
A könnyűszerkezetes csarnokok saját tömege 1/10-1/20-a a hagyományos, ill. vasbeton vázas csarnokokénak. Ennek előnye a szállításban és szerelésben, illetve ezek gyorsaságában jelenik meg. Az emelőberendezések kapacitása egy nagyságrenddel kisebb lehet. A könnyű térelhatárolásoknál pedig a kézi szerelés a legáltalánosabb.
A csarnok átalakítása esetén (pl. funkcióváltozás) újabb előnyök is jelentkeznek, az acélvázak és a könnyű fal-, illetve tetőszerkezetek ugyanis nehézség nélkül szükség szerint átalakíthatók, bővíthetők.
A mezőgazdaság fejlődése megkívánta, hogy nem csak a hagyományos épületeknél, hanem a technológiai célú létesítményeknél is alkalmazzák az acélvázas, könnyű térelhatárolással ellátott építési módot. Gyakran előfordul, hogy gazdaságossági okok miatt előregyártott vasbeton vázas épületeket könnyű térelhatárolással (fal- és tetőszerkezettel) látnak el.
Létezik olyan csoportosítás is, mely szerint az egyszintes épületeknél készülnek
– hőszigetelés nélküli és
– hőszigetelt könnyűszerkezetes épületek.
Mind jobban alkalmazzák az előregyártott elemekből, szárazépítési technológiával készült készházakat. Ezek az épületek nem minden esetben elégítik ki a rendszerelvű építés követelményeit. Több megoldás van a piacon, melyek közül csak a minősítésnek megfelelt rendszerekkel szabad foglalkozni, mert a többi nem mindenben felel meg a legújabb épületfizikai – tűzvédelmi előírásoknak, szabványoknak. Mivel azonban lakóépületekről van szó, ezek elemzésével a továbbiakban nem foglalkozunk.
A tárolási épületeknél leggyakrabban a gabona raktározása az igény. Ez a ki- berakodás technológiájának megfelelően lehet pados tárolás, mobil rakodógép segítségével, vagy felső szállítószalagon történő gépi árumozgatás. A terménytárolás lehet ideiglenes, vagy hosszabb távú, mindkét fajta megoldásnak vannak sajátos követelményei az épülettel szemben is. Az utóbbinál pl. a gabonát szellőztetni is szükséges.
A tárolási épületek egy másik területe: a gépszínek. Ezek rendszerint hőszigetelés nélküli acélvázas könnyűszerkezetek, melyeknek fal-és tető burkolatánál vékonyfalú horganyzott acél-, vagy alumínium hullámlemezeket alkalmaznak.
Az állattartási könnyűszerkezetes épületek legnagyobb veszélyforrása a trágya korróziós hatása. Ezért célszerű tűzi horganyzással védett acél vázakat beépíteni. Sertéstartó épületeknél a kutricákat és más technológiai berendezéseket hasonló módon kell védeni. A sertéstartó épületek lehetnek fiaztatók, vagy hizlalók. A szarvasmarhatartás épületei (tehenészet, hízómarha) nagyobb, a broyler csirke házak kisebb belmagasságot igényelnek. Az utóbbiak hőszigetelési igénye viszont nagyobb, mint a tehénistállóké. Az állattartási épületekre bevált, kidolgozott típustervek állnak a beruházók rendelkezésére.
A fóliaházak vázát szintén „könnyűszerkezetes”, acél-, illetve alumínium csövekből hajlított ívek adják. Az üvegházaknál a könnyűszerkezeteknek nincs konkurenciájuk. Elsősorban – korróziós okok miatt – az alumíniumból készült megoldások terjedtek el.
Külön kategóriát jelentenek a mezőgazdasági termékek feldolgozásá
Végül meg kell említeni, hogy a nagyobb mezőgazdasági vállalkozások, nagybirtokok természetes velejárója az iroda-szociális épület (7. ábra), átmeneti szállás, esetenként a kazánház, porta, vagy számos más funkciót kielégítő kisépület.
De építenek könnyűszerkezettel felvonulási épületeket is. A rugalmas rendszerekkel a mezőgazdasági épületek nagy része megvalósítható, a számítógépes háttérrel gyorsan megtervezhetők, a rugalmas gyártástechnológiával előregyárthatók és rövid idő alatt felszerelhetők. Ebben van a könnyűszerkezetes építés előnye, minden más építési móddal szemben.
(A fotók a szerző és a Rutin Kft. felvételi.)
Dr. Seregy György
