Közgyűlést tartottak a magán erdőtulajdonosok

Jelentősen visszaesett a magánerdők telepítése – hangzott el a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének májusi közgyűlésén. Luzsi József elnök rámutatott, míg 2007-ben mintegy 19 ezer hektárt ültettek be a tulajdonosok, addig tavaly alig 2500 hektárnyit.

Annak érdekében, hogy az erdőtelepítés jogcím 2014. után is működőképes legyen, a MEGOSZ rendkívüli erőfeszítéseket tett és tesz a jövedelempótló támogatások megtartása és az első kiviteli, ápolási egységárak többszörösére történő emelése érdekében.

Az erdő megérdemli, hogy külön beszéljenek róla – hangoztatta a szövetség elnöke.

Az erdőtelepítést nehezíti többek közt az, hogy az egységest területalapú támogatással közel ugyanannyi pénzhez juthat a terület gazdája, így miért bajlódjon egy erdővel?

Az erdőgazdálkodás támogatási rendszerének föl kell vennie a lépést a hagyományos mezőgazdasági termelést támogató rendszerrel, csak akkor lesznek új erdők.

Az erdőtelepítés jelentősége a társadalom környezeti közérzete mellett a foglalkoztatás segítésében is számottevő, hiszen a csemeteneveléstől a telepítésen át az erdőműveléséig számos vidéki munkahelyet hoz létre.

Ezzel szemben az erdők telepítése tizedére csökkent.

Miért? Egy sokszor módosított, bonyolult jogszabályt alkottak, amit már nem lehet követni.

El kell dönteni, szükség van-e erdőkre, vagy csak beszélünk róla.

Luzsi József rámutatott, az erdőtulajdonos kiszámítható jelent és jövőt szeretne.

 

Nehezíti a fejlődést, hogy az erdészeti szakirányítás gyakorlatilag két éve nem működik hazánkban.

A megújult Agrárkamarával felvették a kapcsolatot, szeretnék továbbvinni a korábbi szakirányítói rendszer eredményét, amikor 10 évnyi működésük alatt felére csökkent hazánkban a nem működő, magára hagyott magánerdők területe.

Az erdőtulajdonosoknak létkérdés, hogy az erdő hasznait élvezzék, jövedelmező legyen a gazdálkodás számukra, miközben az erdők működtetéséhez szaktudás és ismeretek kellenek.

Az erdészeti szakirányítás támogatásának szükségességét számos fórumon felvetették, s bár a jelen ismereteik szerint a következő uniós költségvetési időszakban (2014-2020) az erdészeti művezetést (szakirányítást) nem kívánja az Unió támogatni, mint a mezőgazdasági művezetést.

Reményeik szerint más jogcímek keretében részben, vagy egészben megoldható lesz a finanszírozása.

Jelentős eredmény például, hogy a „Fiatal erdők állománynevelése” jogcímen belül a számlával igazolt erdészeti szakirányítási költségek felét elszámolhatják.

„Fontosnak tartjuk tehát, hogy a megújult Agrárkamara segítségét is kérve az erdészeti nemzeti és uniós támogatási jogcímek igénybevételének, adminisztrációjának és szakmai megvalósításának érdekében visszaállíthassuk a korábbi évek működőképes erdészeti szakirányítási rendszerét” – fogalmazott Luzsi József.

A közfoglalkoztatási lehetőségek 2011-ben nyíltak meg először a magánerdősök előtt.

Az elmúlt két esztendőben, előbb összesen 945 fő, tavaly 1.009 személy kapott munkalehetőséget a magánerdőkben.

Az idén több mint 1200 közfoglalkoztatott dolgozhat itt, bár a futamidő 6 hónapra csökkent.

 

A MEGOSZ folyamatosan szorgalmazza a közfoglalkoztatási programok időtartamának ez év végéig történő meghosszabbítását.

A fiatal erdők állománynevelése címen tavaly 571 kérelem készült, ez közel 5400 erdőrészletet és mintegy 27 ezer hektárt érint, több mint 1,2 milliárd forint értékben.

A MEGOSZ kivédte a tervezett forrásátcsoportosítást, így a tavalyi igények kifizetése után a most februárban benyújtott kérelmek is támogathatók lesznek reményeik szerint.

A jelenlegi tervezetek alapján úgy tűnik, hogy a következő költségvetési időszakban a jogcímen nemcsak a befejezett ápolások, nyesések és tisztítások, de a gyérítések jelentős hányada is felkerül a támogatott tevékenységek közé.

Az Erdő-Natura 2000 programban az erdőgazdálkodók 2.196 kérelmet nyújtottak be, közel 3,5 milliárd forint értékben, ami becslések szerint 110 ezer hektár magánerdős Natura területet, az összes ilyen terület több mint a felét érinti.

Mivel a jogcím notifikációs eljárása sikerrel lezárult Brüsszelben, így (a közgyűlést követő napoktól – szerk. megjegyzése) a tavalyi kérelmek alapján a kompenzációs támogatások kifizetése május 15-én megkezdődött.

A támogatás mértéke az erdőterület természetességi mutatójától, faállományának korától és fafajától függően 40-230 euró lehet hektáronként.

A támogatás célja a Natura 2000 kijelölés alapjául szolgáló fajok, valamint élőhelyek kedvező természeti helyzetének megőrzése az ökológiai szempontból is fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység által.

Luzsi József jelezte, a több jogcímet érintő módosítások egyike, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott, például az erdészeti potenciál helyreállítása intézkedésnél az eddigi 873 euró támogatási maximumot 2.365 euró/ha váltja fel.

Továbbá az erdő-környezetvédelmi kifizetések támogatási jogcímben is a támogatási összegek átlagosan 40%-kal emelkednek.

 

A MEGOSZ a jogszabályok véleményezésében aktívan vett részt.

A vidékfejlesztési tárcától 2012-ben 241 darab elektronikus levelet kaptak, a szövetség 134 levélben küldött a minisztériumnak észrevételeket, módosító javaslatokat a jogszabályokkal kapcsolatban.

Aktív szerepet vállaltak az Erdészeti Stratégia magánerdős fejezetének és az Erdőtörvény módosító javaslatának a kidolgozásában.

Az Erdőtörvényen kívül véleményezték a magánerdő számára szintén alapvető fontosságú Földtörvény és Vadászati törvény-tervezeteket is.

A MEGOSZ jelöltjei sikeresen szerepeltek a megújuló Agrárkamarában, több országos és megyei tisztséget kaptak a „magánerdősök”.

Ki fogja felújítani a kitermelt területeket, ha nem támogatják, nem irányítják a gazdálkodók munkáját?

Ha egy gyomtenger lesz a szakszerűtlenül gondozott erdőkben, milyen következményekkel kell szembenézni? – vetődött fel a közgyűlésen.

Támba Miklós, a Napkori Erdőgazdák Zrt. igazgatóságának elnöke kifejtette, annak idején az erdőtörvény vitájában elfogadtatták, hogy az állam alkossa meg az erdővédelmi szolgálatot.

A szolgálat a mai napig nem állt fel, holott a szervezet működtetésével a fakereskedelem minden eleme legálissá, tisztává válhatna, senki nem tudna fát lopni és áfát csalni.

Bírálta a nem megfelelő ügyintézést és a bírói gyakorlatot.

Úgy vélte, az állam késlekedésével csak áthárítja a felelősséget a szakhatóságokra, fegyvert, gázspray-t és bilincset ad néhány ember kezébe, holott a fatolvajlással szemben a rendőrség sem tud mit kezdeni.

Véleménye szerint az erdőtanúsítási rendszer (PEFC) bevezetése a magánerdők esetében egy szükséges áldozat a résztvevő gazdálkodók részéről, de legalább megnyugtatja azokat a faüzemeket, akik csak olyan terméket tudnak eladni a multikon keresztül, ha odateszik a tartamosságot igazoló logókat.

Ellenőrzött egy fa, vagy sem, senki nem tudja hitelt érdemlően megmondani.

Március elsejétől azonban Európában működik a minőségtanúsítási rendszer EUTR), amit Magyarországon is alkalmazni kell, ebben a rendszerben lehet helye a PEFC tanúsításnak is a magyar magánerdőkben.