A gazdák 60%-ánál szemléletváltásra van szükség

Közel 234 ezer gazdaság működik Magyarországon, kétharmaduk elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó. A digitalizáció jelenléte szinte elhanyagolható, ezen a téren szemléletváltásra van szükség – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit ismertető online sajtótájékoztatóján.

 


A mezőgazdasági tevékenységet folytatókat közvetlen keresték meg a kérdezőbiztosok (Fotó: Barna Bence)

10 évente ismétlődő mezőgazdasági összeírás

Online sajtótájékoztatón ismertette a KSH az országszerte mintegy 234 ezer mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdaság részvételével tartott 2020-as agrárcenzus előzetes eredményeit. Az összeírás célja, hogy teljes körűen felmérje a hazai gazdaságok szerkezetét, a mezőgazdaság aktuális helyzetét.

A felmérésre uniós és nemzeti jogszabályi felhatalmazás alapján került sor, érintette az ország összes települését.

Az összeírás tárgyát eu-s normatívák tartalmazzák, de a kérdőívbe bekerültek olyan témák is, melyeket hazai igények hoztak felszínre.

Az adatok elérhetők a KSH honlapján egy informatív, könnyen kezelhető formátumban. Előnye, hogy információ nyerhető ki belőle adat és kép formátumban egyaránt.

 

 


Agrárcenzus 2020, mezőgazdaság számokban (Kép: Agrárcenzus 2020 című kiadvány)

Eredmények az előzetes adatok alapján

A hazai gazdaságok száma a 2010-es cenzus óta, 351 ezerről, folyamatos fogyás mellett 2020-ra 234 ezerre csökkent. „Ez ugyanakkor megfelel az Európai Unióban is megfigyelhető tendenciának, miszerint 2010 és 2016 között – egyelőre eddig állnak rendelkezésre uniószintű adatok – 15 százalékkal csökkent a gazdaságok száma, elsősorban a kisebb gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel.” – emelte ki Tóth Péter, a KSH statisztikai tanácsadója.

Drasztikus csökkenés figyelhető meg az állattartással foglalkozó gazdaságok terén, 2010-ben még 46 százalék volt az arányuk a gazdaságokon belül, 2020-ban már csak 25 százalék. Ezzel párhuzamosan, de ellentétes tendenciával a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya 41 százalékról 67 százalékra nőtt. A vegyes gazdaságok ebben a megoszlásban egy kisebb arányban vannak jelen, a 2010-es 13 százalékról 2020-ra 9 százalékra változott jelenlétük.

Az állattenyésztés alacsonyabb jövedelmezősége, valamint az Európai Unió növénytermesztést preferáló agrárpolitikája egyaránt szerepet játszik abban, hogy az elmúlt 10 évben nőtt a növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok aránya” – mutat rá a KSH szakértője.

 


Mezőgazdasági tevékenység alá vont terület túlnyomó része szántó (Kép: Agrárcenzus 2020 című kiadvány)

 

Több mint 4,8 millió hektárt művelnek a gazdák

Hazánk területének mintegy 52 százaléka van termelésbe vonva. Túlnyomó része (82%) szántóterület, 15 százaléka gyep, 2 százaléka gyümölcsös, a szőlőterületek aránya pedig 1 százalék.

A fiatalabb gazdálkodók a gyümölcstermesztéshez használnak nagyobb arányban területet, a szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdálkodók pedig inkább az idősebbek közül kerülnek ki.

A hazai gyümölcsösök közel harmadán (31%) termesztenek almát, 17 százalékán meggyet, a tizedén diót, ennél kisebb arányban pedig szilvát (9%), kajszibarackot (8%), bodzát (6%) és őszibarackot (5%).

 

A művelt területek felét bérelik a gazdaságok

A mezőgazdasági területek több mint fele az 5–300 hektárral rendelkező közepes méretű gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok művelik.

Az összeírás kérdőívére adott válaszok alapján látható, hogy a mezőgazdasági területeik felét bérelték a gazdaságok, 45 százalékuk pedig a saját tulajdonukban volt.

Az egy gazdaságra jutó földterület nagysága 2010-hez képest minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére.

 


Állattenyésztés területén a szarvasmarha-állomány nőtt (Kép: Agrárcenzus 2020 című kiadvány)

 

Jelentős mértékben módosult a hazai gazdaságok állatállománya

2020-ban mintegy 927 ezer szarvasmarhát írtak össze, ez 31 százalékkal haladta meg a 2010-es állományt. „Érdemes kiemelni, hogy az Európai Unió tagországai közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben nőtt a szarvasmarha-állomány” – hívja fel erre a figyelmet Tóth Péter.

Ugyanakkor a 2 millió 990 ezres sertés- és a 967 ezres juhállomány csökkent a 2010-es adatokhoz képest. Ugyanígy csökkenés volt tapasztalható az 1,7 millió egyedből álló lúd-, és a 2,5 milliós kacsaállománynál is (előbbi 38, utóbbi 46 százalékkal volt kisebb, mint 2010-ben). A tyúkállomány a 2010-es 34 milliós egyedszintről közel 30 milliósra csökkent 2020-ra.

A gazdaságok irányítói

55 százalékuk 4064 éves, de jelentős mértékben (35%) képviseltetik magukat a 65 éves vagy idősebb irányítók, és csupán a gazdaságok 10 százalékát irányítják a fiatalabb generáció (1439 évesek) tagjai.

2010 óta folyamatosan nő a gazdák átlagéletkora, 2020-ra a 65 év alatti gazdálkodók aránya 73-ról 65 százalékra csökkent. A női irányítók aránya az idősebb korosztályokban volt magasabb, a legalább 65 éves gazdálkodók 33%-a nő, a fiatalabb generációk között arányuk 26 százalék.

A korábban jellemző gyakorlati tapasztalatot egyre inkább felváltja valamilyen fokú mezőgazdasági végzettség. Bár 2020-ban a magyar gazdaságok több mint felét (53%) még továbbra is gyakorlati tapasztalatok alapján gazdálkodó irányító vezette, alapfokú mezőgazdasági végzettsége már a gazdálkodók 11, középfokú 19, míg felsőfokú végzettsége 9 százalékának van.

A fiatalabb gazdaságirányítók körében már a gazdák fele rendelkezik valamilyen szakirányú képzettséggel, a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya pedig a legnagyobb, legalább 500 ezer euró termelési értékkel rendelkező gazdaságok esetében már 60 százalék.

 


Van mit fejlődni a digitalizáció területén (Kép: Agrárcenzus 2020 című kiadvány)

 

A digitalizáció még nem gyűrűzött be a magyar mezőgazdaságba

Informatikai eszközt legnagyobb arányban (34 százalékban) banki ügyintézéshez vesznek igénybe a gazdák, vállalatirányítási rendszer (ügyviteli alkalmazás) csupán 3 százalékuknál fut.

A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó leggyakrabban használ eszköz a növényállapot-felmérés, a gazdaságok csupán 5,3 százaléka végzi ezt saját eszközzel, vagy veszi igénybe szolgáltatásként. Robotok, drónok alkalmazása 1 százalék alatt van.

A kérdéskör nemzeti kezdeményezés alapján került a kérdőívbe, nem uniós előírás. Így nemzetközi összehasonlítás a későbbiekben sem várható a témában.

 


Online sajtótájékoztató (Fotó: KSH)

 

További, részletes adatok

„2021. IV. negyedévében várható az adatok alapján részletes statisztika, melyek már megyei bontásban is megismerhetők lesznek” – ismertette a témában a következő lépést Patay Ágnes, a KSH Mezőgazdasági Statisztikai Osztályvezetője. Település szintű információk is kinyerhetők lesznek a végleges feldolgozást követően, azonban ezek nem fogják lefedni a jelenlegi széles tárgykört, ilyen mélységben egy szűkebb téma lesz csak elérhető.

 

Forrás: Online Sajtótájékoztató

agrár agrárcenzus állattenyésztés digitalizáció gazdák KSH mezőgazdaság növénytermesztés precízíós statisztika szemléletváltásra
.
.