Éheznek, kényszervágják a marhát, baromfit az ukrán gazdák

Írta: Kohout Zoltán - 2022 március 21.

…miközben félnek, hogy meddig dolgozhatnak az orosz katonák gyűrűjében. Pillanatkép egy ukrán pusztuló tehénfarmról.

Mindent levág, hogy mindenki ehessen

A hírekből ismert Herson a háború egyik legtöbbet szenvedő térsége. A város melletti faluban lévő farmján Andrii Pastushenko gazda és munkatársai félve dolgoznak az orosz agresszorok jelenlétében, akik érkezésük után elvittek két autót és valamennyi élelmiszert. A gazda most levágja a teheneit, hogy a körülvett településen családja, munkatársai és a helyi falusiak ennivalóhoz juthassanak. A gabonakészletét és a tehéntejet is feldolgozza élelmiszernek. Vajat, túrót és tejszínt állítanak elő, az árpakészletből zabkását készítenek, mivel lehetetlen kimenni vásárolni. A tejet és az élelmiszert környékbeli farmerek, egyházak segítségével osztják szét.

Az oroszok is kéregetnek…

Ez azért is fontos és sürgős számára, mert attól fél, hogy ha elhagyná a gazdaságát, akkor az oroszok és a falusiak minden állatát levágnák, hogy legyen mit enniük. (Egyik sem meglepő: az orosz hadsereg szervezetlensége és logisztikai problémái olyan súlyosak, hogy a katonák több helyen az ukrán lakosságtól kéregetnek ennivalót vagy boltokba törnek be élelemért. A helyiek ellátási gondjai pedig nyilvánvalóak azután, hogy az orosz hadsereg sokszor a kiürítési útvonalakat is támadja, így az ostrom alá vett térségekben az élelmiszer-utánpótlás is probléma.)

A kényszervágások a baromfisoknál is megjelentek. Miután az orosz megszállók nem engedték be Herson térségébe a takarmányszállító gépjárműveket, hatalmas mennyiségben kellett levágni szárnyasokat. A feldolgozott termékek és készételek persze jól jöttek az ostromlott város lakosságának – írta két helyszíni tudósító révén a The Guardian.

ember, autó, tej
Minden rendelkezésre álló edényben gyűjtik a tejet, hogy a helyi gyülekezetek kioszthassák

Megszerették a gazdálkodást, de menekülniük kell

Pastushenko egyébként korábban egyetemi németnyelv-oktató volt. A gazdasághoz akkor került, amikor néhány német befektető megvásárolta azt a csődből, és ő volt a tolmácsuk, majd a gazdaság igazgatójává kérték fel. Azóta az egyik fia is beleszeretett az állattartásba, ám most a háború miatt Pastushenko felesége és kisebbik fia miatt Németországba próbálnak menekülni…

Máris zuhan a termelés

A gazdaságnak egyébként (magyar viszonylatokban) nagy, 1500 hektár szántója van, amiből ebből 500 hektár öntözött. A gazdaságban 350 holstein-fríz tehén és 400 utód van, a telet kivéve szabadtartásban. A háború előtt a teheneik több mint 10 tonna tejet adtak naponta, vagyis tehenenként napi 31,5 litert. Most viszont csökkenteniük kell a takarmányukat, mivel nagyon fogy. Csak kukoricaszilázst és lucernát etetnek velük, és a megtermelt tej máris napi 6 tonnára csökkent. A gázolajkészleteik is kifogyóban vannak, mivel az oroszoknak az sincs…

utca, emberek
Sorokban állnak az emberek, hogy élelmiszert szedjenek a helyi Bilozerka faluban, amelyet az egyház oszt ki

Korábban jó üzlet volt, most szétosztják a maradékot is

A mintegy 70 dolgozó még mindig naponta kétszer feji a teheneket, és még mindig sikerül nekik fizetést adni. Ez azonban már, félő, nem tarthat soká, ha a helyzet nem változik. Már az is kérdéses Pastuchenko szerint, hogy a dolgozóknak sikerül-e bekatarítani a takarmánynak valót idén. A háború előtt a tejüket egy francia tejfeldolgozó vette meg, ami elég jó pénzt: literenként 45 eurócentet fizetett. Amikor betört a háború, az agresszió első öt napján egy hersoni tejszállító teherautó 4 tonna tejet vett fel a gazdaságból. Az viszont már nem a kereskedelembe ment, hanem a város összes kórházába, a maradékot pedig szétosztották a helyi lakosságnak.

A Pastushenko család szívfájdító dilemmája most, hogy tényleg elmeneküljenek-e.

forrás: DiaryGlobal
Fotók: DiaryGlobal/Chris McCullough