Kukorica exportunk külpiaci háttere

agrárágazat kukorica

A termelési nagyságrendek alakulásáról érdemes néhány adattal is illusztrálni a magyar pozíció alakulását.

Kukorica termésmennyiség az EU főbb kukoricatermesztő országaiban (ezer tonna)

 

2007

2008

2009

Világ összesen

789.481

826.224

817.111

EU-27, Ebből:

48.551

63.263

57.782

Franciaország

14.528

16.013

15.300

Románia

3.854

7.849

8.035

Olaszország

9.809

9.723

7.878

Magyarország

4.027

8.897

7.543

Forrás: Agrárbeszámoló (VM)

Ilyen összetételben frissebb uniós adatok nem lévén a 2007-2009 közötti termelési adatok alapján vonható le az a következtetés, hogy az EU-n belül is nehezen tudjuk tartani a pozíciónkat, ha nem fejlesztünk. A világpiaci versenyben azonban feltehetően háttérbe szorulhatunk, amiről a világ kukoricatermelését bemutató adatsor győzhet meg minket.

A világ kukorica termésmennyiségének alakulása az elmúlt néhány évben (millió tonna)

 

2009

2010

2011

2012

2013

Világ összes

825,4

834,2

886,0

862,9

964,3

Ebből:

     

USA

332,5

316,2

313,9

273,8

355,3

Argentína

25,0

25,2

21,0

26,5

26,0

Brazília

56,0

57,4

73,0

81,0

70,0

Kína

164,0

174,2

192,8

205,6

211,0

EZ-27

59,1

58,3

68,1

58,9

64,9

Mexikó

20,4

21,1

18,7

21,6

21,7

Oroszország

4,0

3,1

7,0

8,0

11,5

Ukrajna

10,0

11,9

22,8

20,9

30,0

Magyarország

7,5

7,0

8,0

4,8

6,8

Forrás: USDA

A termelési nagyságrendeket nézve egyértelmű, hogy sem a termőföld méretét illetően, sem az éghajlati adottságok tekintetében nem versenyezhetünk az ázsiai és amerikai országok termelési nagyságrendjeivel és feltehetően adottságaival sem.

Több régiója is alkalmasabbnak tűnik a világnak a kukoricatermesztésre, amiből az is következik, hogy ha fel kívánjuk venni a versenyt a konkurensekkel a külpiacokon és itthon egyaránt, akkor nem elégedhetünk meg a 98%-os csapadékgazdálkodás nyújtotta lehetőségekkel. Használnunk kellene, sőt a termelésnövelés és termelési színvonal stabilizálásának eszközeként kellene végre tekintenünk az öntözési lehetőségeinkre, az édesvíz készletünk mezőgazdasági hasznosítására.

Feltűnő, hogy a feltüntetett országok kukoricatermése messze nem ingadozik olyan mértékben, mint a mienk. Nem kell természetesen ezen a téren sem felfedezni a spanyolviaszt. A mainál lényegesen nagyobb, egyes, öntözött kukoricatáblák termésátlagainak ismeretében akár megduplázódó termésmennyiségre számíthatnánk nagy biztonsággal, ha öntözött körülmények között gazdálkodhatnánk.

Számos konkurensünk ezen a téren a mezőgazdasági területük 30-40%-át öntözi. Erre természeti adottságaink megfelelő lehetőséget kínálnának a kukoricatermő terület túlnyomó, vagy legalább is jelentős hányadán. Ma több víz hagyja el az országot, mint amennyi bejön és a domborzati viszonyaink, valamint talajadottságain is jórészt alkalmasak lennének az öntözéses gazdálkodás folytatására. Ha más nem, hát a klímaváltozás ráébreszthetne minket arra, hogy ökológiai adottságainkat magasabb szinten is kihasználhatnánk, ha az ország édesvíz készletének mezőgazdasági hasznosítását legalább az uniós szint átlaga felé közelítenénk. Ehhez azonban, képletesen szólva a zöld mozgalmak vágyainak mederbe terelésére mindenképpen szükség lenne.

Kukorica külpiacaink, vissza-visszatérő vásárlóink jelenleg stabilnak tűnnek. A jövő azonban nem pusztán egyszerű extrapoláció kérdése, sőt meglehetősen kiszámíthatatlan e téren is.

Helyzeti előnyünk könnyen elporladhat, ha az EU és az USA között, 2013 júliusában megindult, kölcsönös gazdasági szükségszerűségre építő Szabadkereskedelmi Tárgyalások eredménnyel zárulnak. Ebben az esetben ugyanis az USA gabonatöbbletei, vámmentesen az európai piacokon is megjelenhetnek. A veszély nagyságára az USA gabonaexportjának méreteiből következtethetünk. Kukoricából, mint az adatokból is kitűnik az USA nagyhatalom, sőt a világ kukoricatermelésének egyharmadát adó és exportőrként is piacvezető agrárgazdaságú, kontinensnyi ország.

A 2012-es aszályos évet leszámítva az Egyesült Államok évi 330-340 millió tonnás kukoricatermés felett diszponál, melyből mintegy 60 millió tonna nagy rendszerességgel külpiacokra kerül. Az USA, jó és relatíve költségtakarékos logisztikai rendszerei révén, versenyképes áron tud gabonát szállítani minden uniós kikötőbe. Versenyképességi előnyét mutatja ezen a téren az, hogy az ezredfordulón egy tonna búzát 10 dollár alatti szállítási költséggel tudta a Mexikói Öbölből Alexandriáig szállítani, miközben mi a gabonánkat, a kombinált, átrakodásoktól sem mentes, korszerűtlen, drága, vízi utat alig használó szállítási útvonalainkon csak jelentős felárral vagyunk képesek célba juttatni, nem ritkán 30-35 euró/tonnás szállítási listaár mellett. A táblán elért versenyképességünk tehát könnyen elporladhat logisztikai rendszereink fejletlensége miatt.

A magyar kukoricának tehát a közeljövőben, inkább közép távon feltehetőleg újabb konkurensekkel kell majd megküzdenie. A 2004-es, MECOSUR országokkal kötött Abatimento Megállapodás 2 millió tonnás, vámmentes kukoricaimportján túl, az uniós célpiacainkon megjelenhet az Észak-amerikai tengeri is. Ha nem vesszük fel a kesztyűt ezen a téren, akkor a kiszorító hatás révén piacokat veszthetünk és az EU-USA között létrejövő bilaterális megállapodás következményeként tradicionális gabonavásárlóink majd nem tőlünk, hanem az olcsóbb gabonát kínáló amerikai partnerektől vesznek. Itt válik fontossá a biológiai háttér, a kukorica hibridek és a GMO kukorica között zajló világméretű, valójában a piacok újra felosztásáért folytatott, ma még kétes kimenetelű verseny.

Gabonafélék exportjának alakulása 1995 és 2012 között.

Az elmúlt évek szélsőséges időjárása kiszámíthatatlanná teszi hazánkban a mezőgazdasági húzóágazatnak tekintett kukoricatermesztést. Kukoricából 2007-ben 4,0-, 2008-ban 9,0-, 2011-ben 8,0-, 2012-ben 4,8 millió tonna termett hektáronként. Ebből is látszik, mekkora kilengések vannak egyes években, ami a 98%-os csapadékgazdálkodási modell egyenes folyománya. A termés az aszályos években drasztikusan lecsökken, de jobb termést hozó években 8-9 millió tonnánál több nem terem, holott a hibridjeink ennél lényegesen nagyobb genetikai termőképességgel bírnak. A világpiaci árakat a világtermelés 1%-át is alulról közelítő magyar termelés se pro, se kontra nem befolyásolja, ami a világ kukoricatermését illusztráló adatokból egyszerű következtetés alapján is leszűrhető.

Takarmányhiány ugyanakkor az alacsony állatállomány miatt eddig, még a leggyengébb termést hozó aszályos években sem jellemezte a magyar takarmánypiacot és jó termés esetén sincs tényleges értékesítési problémánk. A nagy állatállománnyal, így nagy belső takarmány szükséglettel gazdálkodó uniós tagállamok ugyanis stabil piaci keresletet jelentenek.

A kukorica világpiaci ára a globális piacon uralkodó folyamatoktól függ. Elegendő csak utalni arra, hogy a jövőben az európai klímát még inkább a szélsőségek fogják jellemezni, egyre többször fogja a termelőket az aszály és a nyári forróság próbára tenni. A kukoricatermesztés technológiáját éppen ezért érdemes átgondolni, megkeresni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jövőben is eredményesen és jövedelmezően tudnak gazdálkodni. A biztonságos, jövedelmező kukoricatermesztéshez bizonyos fokú szemléletváltásra is szükség lenne. A szemléletváltás egyik lényegi eleme a kukorica átsegítése az aszály és hőség okozta stresszes időszakokon, amihez a vízpótláson túl a növény egészségét megőrző növényvédelmi eljárások is hozzá tartoznak.

Kukoricaexportunk alakulása

Visszatekintve az elmúlt néhány évre, a termelési nagyságrendekhez viszonyítva, a 2013-as évet leszámítva meglehetősen nagy kukorica exportot bonyolító időszakokat találunk.

Kukoricatermés és kivitel összefüggései Magyarországon (ezer tonna)

 

2010

2011

2012

2013 (előzetes)

Termés mennyiség

6984,9

7992,4

4762,7

5.802

Export

4050,5

3964,0

4675,9

1.800

Export/termés (%)

58,0%

49,6%

98,2%

31,0%

Az adott évi kivitel és termelés párba állítása, az áthúzódó (nyitó) készletek ismerete nélkül félre viszi a folyamatokat. A fenti adatsorból azonban kiviláglik, hogy igen jelentős nagyságrendet képez ennél a terméknél a kivitel, a kukoricatermesztésünk kitett a külpiaci árak alakulásának, ami alapvetően a relatíve alacsony hazai felhasználásból adódik.

A 2013-as, az előző évi időarányos export alig 36%-ára rúgó, de a korábbi évek kiviteli nagyságrendjeihez képest is alacsony kukoricaexportja a világpiaci árak mélyrepülésével is összefügg. Kivárásra rendezkedik be mindenki, holott túl sok mozgástérre nem számíthatnak a termelők és az exportőrök. A világ kukorica termelése, mint azt a második táblázat adatai is utalnak rá majd 100 millió tonnás többletről árulkodnak, így nagy árnövekedésre 2014 elején sem lehet reálisan számítani.

Főbb exportpiacaink 2012-2013

A magyar kukoricaexport fő felvevő piaca, 98%-ban az Európai Unió, kiváltképp annak a régi tagállamokból álló csoportja.

Exportpiacaink szerkezete az exportmennyiségek alapján

 

2012, 1-10. hónap

2013, 1-10 hónap

Változás 2013/2012

Export összesen

4.066,8

1.454,8

35,8%

EU-27

4.008,3

1.426,0

35,6%

EU-15

2697,8

1.071,7

39,7%

EU-12

1.310,6

354,3

27,0%

A 2012-es időarányos kukoricaexportunk 67-, a 2013-as exportunknak pedig a 75%-át az EU régi tagállamai szívták fel. Jóllehet mindkét uniós ország-csoport esetében csökkent a kukorica kivitel, de a velünk együtt, vagy utánunk csatlakozott országok esetében lényegesen nagyobb volt a visszaesés.

A legjelentősebb vásárlóink esetében is érdemes nyomon követni a változásokat:

– Ha azt nézzük, hogy 2012-ben a hollandok 1 millió tonnát is meghaladó nagyságrendű kukoricát vásároltak tőlünk, akkor az ötödére zuhanó 2013-as exportunk igencsak drámai piaci zsugorodásra utal. (2012-es 1.052,4, szemben a 2013-as 189,8 ezer tonnával)

– Olaszország esetében kisebb a visszaesés, hiszen a bázis időszaki 726,5 ezer tonnával szemben 2013-ban 539 ezer tonna kukoricát vásároltak.

– A németek a 472 ezer tonnás bázissal szemben 136 ezer tonnára csökkentették a magyar kukoricaimportjukat.

– A románok 729,5 ezer tonnáról estek vissza 226 ezer tonnára,

– A lengyelek pedig 231,8 ezer tonnáról 5,5 ezer tonnára csökkentették a magyar kukoricaimportjukat.

agrárágazat kukorica

A 2013-as kukoricaexportunk látványos visszaesése azonban, bármennyire is drámai mértékű a teljes magyar agrárexport 2013-as alakulását érdemben nem befolyásolta. A rekord méretű 2012-es agrárkivitel szintjéhez közelítő ugyanis a 2013-as agrárexportunk, olyannyira közeli, hogy 1%-on belüli az eltérés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy rendkívül dinamikus térnyerése következett be a feldolgozott mezőgazdasági termékeknek, amihez hozzájárult az is, hogy visszaesett a feldolgozatlan mezőgazdasági termékek exportja. A magasabb hozzáadott értékű termékek, teljes exporton belüli térnyerése pozitív jelenség és bármennyire is malíciózus a megjegyzés, de végre valahára az állattenyésztés is erőre kaphat az alacsonyabb takarmányárak miatt javuló jövedelmezőség hatására.

gabona kukorica növénytermesztés takarmánykukorica vetőmag