Luxustyúktól luxustojás

Januártól új állatvédelmi rendelet lépett életbe, ami hosszabb távon mindenképp átrendezi a hazai tyúkállomány létszámát, s a jövőben akár növekedéshez is vezethet. Ezzel azonban a tojás átmeneti drágulását is valószínűsíti, ami a termelők működésére is erősen kihat.

Mivel a tartás és takarmányozás technológiája jelentős hatással van a tojás minőségére, a január elsején bevezetett változások a hazai tyúkállományt is érintették.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) tájékoztatása szerint az újév első napjától a 350-nél több tojótyúkot tartó telepeken a korábban megengedett 550 cm² helyett 750 cm²-es életteret kell biztosítani tyúkonként, a ketreceknek nagyobb belmagasságúnak, a talprácsnak pedig kisebb lejtésűnek kell lenniük.

Minden ketrecnek rendelkeznie kell tojófészekkel és (műfüves) kaparótér alommal, emellett 15 cm-es ülő rudat is kell biztosítani, s gondoskodni kell egy (tyúkonként legalább 12 cm hosszú) korlátozás nélkül használható etetővályúról, továbbá minden szárnyasnak kétszelepes, vagy kétcsészés itatóhoz kell hozzáférnie.

Ez nem csak körülményes és drága, de a Tojástermelők Szövetsége szerint is olyan luxus, ami már alapos túlzásnak nevezhető.

Az új rendelet – jellemzően – a kisebb termelőknek okoz gondot, de a közepes- és nagy telepeket is megviseli, mivel a fejlesztés a gazdák számára komoly anyagi terhet jelent.

Aki átalakít, a jövőben kevesebb tyúkot tarthat, aki mélyen a zsebébe nyúlva beruház, az a bizonytalanra épít, mivel ez kb. 3,4 milliárd forintnyi azonnal kiadást jelent, s tyúkonként 4-6 ezer Ft-ba kerül, ami a tojás további drágulását hozza (önköltségi árban 2 Ft többletet darabonként), mivel a termelői ár a nyárihoz képest 6-7 Ft-al emelkedett, a piacon pedig 35–40 Ft-ba kerül jelenleg.

Továbbá a tojás és annak a biológiai értéke nem változik, vagyis az ún. hatékonysági mutató (az 1 cm²-en felnevelhető tyúkok és az abból kinyerhető árbevétel) 15-20%-al csökken, s az így keletkező kiesést a termelő nem tudja önerőből fedezni.

Jelenlegi helyzet

Magyarországon mintegy 5 millió piacra termelő, intenzíven tartott tojótyúkot tartanak számon, a január elején végzett felmérések szerint 528 telepen, melyből 350-ben – a nehézségek ellenére – máris sikerült teljesíteni az uniós elvárásokat, 178-ban pedig még nem, vagy csak részben cserélték ki a ketreceket.

A régieket legfeljebb július végéig használhatják.

Addig a régi ketrecekben termelt tojást a gazdák csak a tagállamon belül, illetve csak ipari felhasználásra – porításra, létojás- és tésztagyártásra – értékesíthetik.

Aki már átállt az új rendszerre, az étkezésiként adhatja el a tojást.

Az átállás – a tojótyúkok számát nézve (220.000 db) – már csak a hazai állomány 5%-nál nem teljesült.

Ezt a meglehetősen jó arányt a VM az elmúlt években három pályázattal segítette, s idén is 3 milliárd Ft-ot fordítanak a korrigálásra.

Vagyis a jelenleg 109 bezárásra váró telep feljavítását a szaktárca újabb vissza nem térítendő támogatással segíti.

Erősödhet a feketepiac

A megváltozott tartási körülmények hatására azonban – még ha csak átmenetileg is – dráguló tojással kell számolni, amitől a fogyasztó könnyen szem elől veszti azt a közös érdeket, hogy a hazai háztartásokban magyar gazdáktól és ellenőrzött gazdaságokból kikerülő tojást fogyasszanak.

Ugyanis a hazai termelők és az őket képviselő szakmai szervezet egyhangú feltételezése szerint hazánkban egy teljes, maffiaszerű üzletág épült fel az illegális tojásbehozatalra, amivel jelöletlen tojások árasztják el a hazai piacot. Ezeken sem a termelőt, sem a szavatossági időt nem tüntetnek fel, és eddig még azt sem sikerült kideríteni, hogy mely cégek játszanak szerepet a szállítmányok legalizálásában.

A feketepiac komoly gondot okoz a magyar gazdálkodóknak, az uniós csatlakozás óta 40%-al esett vissza a hazai tojástermelés.

Fogyatkozó tojásfogyasztás

A fogyasztásban sem sokkal jobb a helyzet, mivel 2004 óta évente harminc tojással fogyasztunk kevesebbet, ami kb. 15%-os visszaesést jelent.

Ennek változtatására a Vidékfejlesztési Minisztérium állatjóléti és technológia átalakítási támogatásokkal, illetve takarmány beszerzési hitel lehetőséggel próbálja segíteni a termelőket.

Folyamatban van az elismert védjegyekhez kapcsolódó jogalkotás is, hiszen szerinte az ágazat helyzetét elsődlegesen a vásárlói tudat formálása stabilizálhatja.

Jövő

A kormány helyzetbe hozná a kistermelőket, a 2011. október 15-én hatályba lépett kereskedelmi törvény módosításával könnyítené a helyi termelői piacok létesítését, amivel a fogyasztók is jól járnának, hiszen lehetőségük lenne a helyben termett friss áruk megvásárlására.

Az új állatvédelmi rendelet életbe lépésével a hazai tyúkállomány létszáma hosszabb távon mindenképp átrendeződik.

Az új technológiának – kialakításban és üzemelésben – ugyan magasabbak a költségei, a munkaerő igénye is nagyobb, ami az átállás időszakában a tojás drágulásához vezet, de ez már a későbbiekben növekedő tojólétszámot eredményez, amitől a hivatalos szervek azt remélik, hogy ez a lehetőség visszacsábítja a régi-új termelőket.

Csomós Éva