Magyar racka: védett és őshonos

Szürke marha, mangalica, racka… Büszke tartású, csavart szarvú juhunk szépen illik a többi hungarikum sorába, bár többnyire ezt is csak turistáinknak mutogatjuk és örülünk, hogy van, míg szőrét, húsát, tejét szinte egyáltalán nem használjuk. Pedig a racka is tele van olyan lehetőségekkel, amikről alig tudunk, pedig érdemes lenne élni vele.

Pedig azok a fölfelé álló pödrött szarvak egyedülállóak a világon.

Hazánk legnagyobb tenyésztési hagyománnyal rendelkező juha sokáig az alföldi birkapásztorok meghatározó állata volt, ami jól tűri a külterjes tartásmódot, kiváló anya, jó báránynevelő, tejtermelése alapján pedig még a tejelő juhok közt is helytállna.

A mai rackák őse a népvándorlás idején jelent meg a Kárpát-medencében, és bár a kutatók vitatkoznak akkori külleméről – szerintük azoknak a juhoknak a szarva nem V alakú, pödrött, hanem vízszintes, tengely körül csavarodó -, de annyi bizonyos, hogy természetben, tűrőképességben és tartási igényekben nagyon is hasonlíthattak a mai rackákra.

Eleink a juh szó alatt is sokáig csak a rackát értették, a „magyar juh”, „magyar paraszt juh” megnevezést pedig csak a XVIII. században váltotta fel a korcsot, basztardot, elfajzottat jelentő racka név, ami később hivatalossá is vált.

 

Egyedülálló megjelenés

Azonnal szembeötlő, hogy ivartól függetlenül ékesíti a V-alakban elálló, egyenes és sokszorosan csavart szarv, ami csak fokozza büszke tartását.

A szarvak elölnézetből egyenes szárúak, szabályos V alakban felfelé állnak, két év feletti állatoknál legalább 4 csavar fordulatot vesznek.

A kosok szarva hosszabb, vastagabb és valamivel nagyobb terpesztésű, a fejhossz legalább kétszerese (kb. 0,5 méter és 90-110°-os szöget zár be), az anyajuhok szarvainak hossza meg kell, hogy haladja a fej hosszát, (kb.30 cm, és 50-60°-os szöget zár be).

A tenyésztés során a minél hosszabb szarvak elérésére törekednek, de sosem cm-re tenyésztenek.

A genetikai változatosság megőrzése érdekében megengedettek az ún. „tulipán alakú”, vagyis az egyenestől eltérő szarvalakulások is.

A rackák közepes termetűek, a kosok marmagassága 72 cm, az anyáké átlagosan 66 cm, súlyuk kosok esetében 55-75 kg, anyáknál 35-45 kg.

Fedőszőrük hossza átlagosan 25–30 cm. Megkülönböztetünk fehér és fekete színváltozatot.

Az Alföldön, a Bakonyban, a fehér volt elterjedtebb, de a hajdúböszörményiek a feketére esküdtek.

 

Fehér racka:

A fejen és a lábakon lévő rövid szőr színe a bőrsárgától a fényes vörösbarnáig lehet, bundája színe piszkosfehér.

Olykor látható a deréktól hátra halvány vörhenyes-lila szín is. szarvai, körmei színe mint a viaszé, néha helyenként csíkos.

Szája, szemhéja, szájpadlása és orrtükre sötét rózsaszín.

A fehér racka születéskor fejnél, nyaka alsó élénél, lábainál barna, többi testrészén fehér, de gyakran egyszínű barnán jön a világra.

A fehér példányok gyapja hosszabb és hullámosabb a feketéénél.

Érdekesség, hogy két fehér színű egyed utóda mindig fehér lesz, míg a fekete nyájakban gyakori a fehér bárány.

Gyapja nem értékes, leginkább a pásztoremberek ismert subája, kucsmája készül belőle.

 

Fekete racka:

A fejen és a lábakon lévő rövid szőr ragyogó fekete.

A bárányok is fényes feketén jönnek a világra, rövid göndör csigákat alkotó gyapjúval.

A nyári nap ezt olykor vöröses végűre szívja, később pedig gyakran tarkítják ősz szálak (darusodás) is.

A szarvak és a körmök sötét palaszürkék vagy feketék, a szarvakon lévő csíkok és a körmökön lévő sávok megengedettek.

Ajkai, szájpadlása, nyelve sötétszürke. Kisfokú tűzdeltség éves kor felett a száj körül és a lábakon megengedett.

 

Felépítése

Amíg az anyajuhok arcéle közel egyenes (de sosem homorú), addig a kosok orrvonala közepesen domború.

Szemeik enyhén kinn ülők, de nem dülledtek.

Tekintetük élénk, figyelmes, rendkívül mozgékony füleik közepesnél kisebbek és vékonyabbak, tartásuk vízszintes.

Nyakuk közepes izmoltságú, hátuk felső vonala egyenes, keskenyebb a többi fajénál, fiatal korban túlnőtt farral, ami enyhén lejtős, közepes szélességű és hosszúságú.

Törzsük négyzettől kissé eltérő téglalap alakú, se nem nyúlt, se nem zömök. Mellkasuk mély, de nem dongás.

A kosok hasa hengeres, az anyáké terjedelmesebb. Az anyák tőgye jól fejlett és csupasz.

Farkuk alacsonyan tűzött, hosszú, túlér a csánkon. Lábaik erősek de vékonyak, közepesnél hosszabbak.

Bőrük finom és rugalmas, a bunda tincses, hullámos (majdnem zsinóros), gyapja durva, kevert (pehelyszál 20-40, felszőr 60-80 ?m közötti szálfinomságú). Nem lehet kócos, sem nemezesedő.

 

Húskitermelésük nem kedvező, de annál ízletesebb (faggyúval kevésbé átszőtt), tápláló, jó minőségű.

Ideális a bioélelmiszerként való felhasználásra.

Jó tejelőnek számítanak, mivel még a bárányok leválasztása után is kb. 60 liter tejet adnak, amiből legtöbbször sajtokat készítenek.

Ha gyapjúhibásan, szarv nélkül születnek, a testen lévő sötét (fekete) foltokkal, vagy már fiatal korban tarkák a pofák és a lábak, erősen tarkák a fülek, vagy a szürke szín bármilyen árnyalata fellép a fejeken és lábakon, azok a rackák nem kaphatnak törzskönyvet, amit az 1983-ban alakult Magyar Rackajuh-tenyésztő Egyesület határoz meg.

Emellett céljuk még a faj génbankként való megőrzése is.

A rackákat jelenleg is főként a genetikai tisztaság megőrzéséért tenyésztik, egyre több helyen mutatják turistalátványosságként.

A XVI. században nagyon népszerű fajtát a XIX. század második fele óta a finomgyapjas fajták, elsősorban a merinó szorította vissza olyannyira, hogy 1903-ban már szinte kipusztult.

Az Állami Gazdaság korszakában (50’-es évek) megpróbálták a karakül juhval keresztezni, de a perzsabunda alapanyag termelése genetikai problémákba ütközött.

Létszáma a XX. század második felére erősen lecsökkent, szinte csak a Hortobágyon és környékén lehetett találni, ezért is maradt fenn a „hortobágyi racka juh elnevezés”.

A fehér és fekete magyar rackát a földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter együttes rendeletének hatására ma már védett és őshonos állatfajtaként kezeljük.

 

Gyimesi racka gépi fejéssel

Egy évtizede kezdett gyimesi racka tartásába a Bokoron gazdálkodó HIKSZ Kft, ma már közel 1.000 anyajuhhal foglalkozó vállalkozás évente mintegy 1.700-1.800 bárányt állít elő.

A vágóállatok nagyon keresettek, ezeket igyekeznek közvetlenül eladni az olasz és török vevőknek.

A gazdaságban fő bevétele mégsem a bárányból, hanem a tejből és a közben híressé vált sajtgyártásból képződik.

Tavaly mintegy 300 ezer liter tejet dolgoztak fel, melyből tizenegyféle termék készült.

A félkemény sajtjuk Magyar Nagydíjas Termék lett, s az összes termékük Kézműves Remek díjat, illetve Prémium Hungarikum címet nyert.

A nemzetközi megmérettetéseken is szépen megállják helyüket, a Tej Világtalálkozón az összes benevezett termékük az első helyen végzett.

Bárány Barnabás cégvezető irányításával új fejlesztésbe fogott a vállalkozás, Magyarország első juhkarusszel fejőberendezését vásárolta meg az Agro Legato Kft.-től, melynek ünnepélyes üzembe helyezésére június 15-én került sor.

A 24 állásos karusszel berendezés üzembe helyezésével megszűnt a fárasztó kézi fejés.

Feleannyi élő munkaerőt igényel most a fejés, a birkák a terelőfolyosón keresztül lépnek a fejőállásba, ahol – miközben az eléjük helyezett abrakot elkezdik enni – nyakfogóban rögzülnek.

Ekkor helyezik a fejőkelyheket a megtisztított tőgyekre. A birkákkal folyamatosan forgó berendezés kíméletesen feji az állatokat, s mire egy kört megtesz, befejeződik a művelet.

A technológia alapja egy olyan fejőgumi, amely egyedi kialakítása miatt jobban illeszkedik a kiskérődzők bimbójára, ezzel csökkentve az egységnyi felületre jutó nyomást.

A szakértelmet igazolja, hogy a két hetes próbaüzem alatt egyetlen tőgygyulladást sem diagnosztizáltak.

Az állatok lassan megszokják a XXI. század csúcstechnológiáját, a szakemberek pedig a fajta igényeinek megfelelően apróbb átalakításokat végeznek még a rendszeren, mivel a gyimesi racka feje keskenyebb, teste rövidebb mint a merinóé, illetve a lacaune-é, amely fajtákra általában az ilyen technológiát tervezik.

Az új technológia bevezetését követően szeretnék a juhállományt és ezzel együtt a sajtforgalmat is növelni a nógrádi HIKSZ Kft-nél.

 

Csomós Éva