Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik a kalászos növények termesztésében, ezért erre a területre érdemes építeni a jövő agrárstratégiáját – hangsúlyozta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke Kiszomboron, a Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos fajtabemutatóján.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a hazai mezőgazdaság számára a 2022-es rendkívüli aszály jelentett fordulópontot. A csapadékhiány tavaly ismét komoly problémákat okozott, és az idei év időjárása alapján is hasonló kihívásokkal kell számolniuk a gazdálkodóknak.
(Fotó: Shutterstock.com)
A napraforgó előzte a kukoricát
A klímaváltozás hatására a termelők egyre inkább alkalmazkodnak az új körülményekhez, ennek eredményeként a napraforgó vetésterülete már meghaladja a 800 ezer hektárt, megelőzve a kukoricát. A búza ugyanakkor továbbra is stabilan egymillió hektár feletti területen szerepel a vetésszerkezetben. A tapasztalatok szerint azonban a napraforgó nem jelent teljes körű alternatívát a kukorica helyett. Petőházi Tamás példaként említette, hogy tavaly Csongrád-Csanád vármegyében a napraforgó átlagtermése hektáronként mindössze 1,6 tonna volt.
Az elnök szerint a gabonapiacon fordulat körvonalazódik. A várakozások alapján a világ gabonatermése az aktuális szezonban elmaradhat a felhasználás mértékétől, ami már most emelkedő világpiaci árakat eredményez. Magyarországon ugyanakkor ennek hatását egyelőre mérsékli a forint erősödése.
Petőházi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió az idei szezonban rekordmennyiségű kukoricaimporttal számolhat. A magas kőolajárak miatt emelkedő szállítási költségek tovább növelik a terheket. Hozzátette: miközben Kína 2030-ra kukoricából és búzából önellátásra törekszik, szójaimportja várhatóan tovább bővül. A beszerzési döntéseket ráadásul geopolitikai szempontok is befolyásolják, ami a takarmányköltségeken keresztül az európai állattenyésztésre is jelentős hatást gyakorolhat.
Fagy, csapadékhiány, aszály
Pugris Tamás, a Gabonakutató Nonprofit Kft. agrotechnikai osztályvezetője elmondta, hogy a gabonatermesztés eredményességét jelenleg három fő klimatikus stresszhatás veszélyezteti: a tavaszi fagy, a tavaszi csapadékhiány, valamint a nyári aszály és a hőstressz.
A szakember ismertetése szerint a kutatóintézet az ország több térségében, eltérő vetési időpontokkal, különböző talaj- és csapadékviszonyok mellett végzett fajtakísérleteket. Az eredmények alapján a vetési időpont meghatározásánál egyre kevésbé a naptárhoz, sokkal inkább az aktuális talajállapothoz érdemes igazodni. Kiemelt jelentősége van a talajnedvesség megőrzésének, a megfelelő szerkezetű magágy kialakításának, valamint a jól megválasztott vetőmagnak és fajtának.
Versenyképes az alföldi nemes fajta
Tóth Tibor, a Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a vállalat nemesített fajtái a rendkívüli aszályos időszakokban is bizonyították alkalmazkodóképességüket és stressztűrésüket. Mint fogalmazott, a fajták valódi értéke nem kedvező körülmények között mutatkozik meg, hanem akkor, amikor szélsőséges időjárási viszonyok között is képesek stabil termést biztosítani. Az Alföldön nemesített magyar fajták ilyen körülmények között is versenyképes teljesítményt nyújtanak.
A témában ez a cikkünk is érdekelni fogja: Törékeny egyensúlyban a gabonapiac
Tamás Nándor
Agrárágazat Tudástár: klimatikus stresszhatás – Klimatikus stresszhatásnak nevezzük azokat az időjárási eredetű tényezőket – például az aszályt, a hőstresszt, a tavaszi fagyot vagy a csapadékhiányt –, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják a növények fejlődését és terméshozamát. A klímaváltozás hatására ezek a stresszhatások egyre gyakoribbak, ezért felértékelődik a megfelelő fajtaválasztás, a talajnedvesség megőrzése és az alkalmazkodó termesztéstechnológia szerepe a gabonatermesztésben.
