fbpx

Még mindig kevés nitrogént használunk!

Írta: - 2018 január 26.

…pedig a termés mennyisége, sőt sok esetben a minősége a leglátványosabban nitrogéntrágyázással javítható. Őszi vetésű kultúráink, mint az őszi búza és a repce nitrogéntrágyázása kapcsán jelentős lemaradásban vagyunk több meghatározó nyugat-európai országhoz képest.


1. ábra Hazánk és más nyugat-európai országok nitrogén felhasználása őszi búzában, az elmúlt 3 év átlagában

A különbség búzában (1. ábra) hozzávetőlegesen 90-110 kg/ha, ami a hazai nitrátérzékeny területek arányát figyelembe véve, hektáronként legalább 40-70 kg/ha-ral több nitrogén hatóanyag kijuttatását tenné szükségessé az átlagosan 2,5-3 t/ha-ral nagyobb termést betakarító Franciaországhoz vagy Németországhoz képest. A repcében sem jobb a helyzet (2. ábra)!

1. táblázat Őszi búza és őszi káposztarepce nitrogéntrágyázása Genezis technológiával

A termésátlagok itthon átlagosan 1-1,5 t/ha-ral alacsonyabbak, mint a nagy termelő nyugat-európai országokban. Ennek egyik oka a kijuttatott nitrogén-hatóanyag mennyiségében keresendő, ami hazánkban 80-110 kg/ha-ral kevesebb.


2. ábra Hazánk és más nyugat-európai országok nitrogén felhasználása őszi káposztarepcében, az elmúlt 3 év átlagában

Magyarország szántóterületének kb. negyede nem nitrátérzékeny. Amennyiben egyéb kísérőrendel- kezések nem korlátoznak, a termelőknek lehetősége van 200 kg/ha feletti nitrogénadagok kijuttatására is, ami harmonikus makro- és mikroelem-trágyázással jelentősen képes növelni a termésmenynyiséget. Ekkora nitrogénadagot
Még mindekképpen meg kell osztani legalább 3 részletben, biztosítva ezzel a növények folyamatos nitrogénellátását a tenyészidőszak során a keléstől egészen a termésképzésig. A műtrágyakészítmények helyes megválasztása legalább olyan fontos, mint a megfelelő mennyiségen történő kiszórása. A Genezis Pétisóval 39% (27% N + 7% CaO + 5% MgO) történő nitrogén-kijuttatás hatékony és egyben környezet-, valamint talajkímélő megoldás. Az ammónium-nitráttal és az UAN oldatokkal szemben a Pétisó dolomittartalmának köszönhető- en nem savanyítja talajainkat. A Pétisó más MAS- (CAN)típusú készítményekhez képest finomra őrölt (50 mikron alatti) dolomitlisztet tartalmaz, melynek forrása a pannon üledék, így hazai bányáinkból kerül a Pétisóba. A napjainkban egyre erőteljesebben jelentkező talajsavanyodás megelőzésére tonnánként 228 kg talajjavító anyag jut ki földjeinkre ott, ahol a Pétisót választják. A Pétisó kalcium- és magnézium-karbonátja emeli a talaj pH-t és javítja más tápelemek felvehetőségét, a talaj szerkezetét, az aggregátumok vízállóságát.

A Pétisó megfelelő tárolás mellett kiváló szemcseszilárdsággal rendelkezik. A Pétisó műtrágyába bedolgozott adalékként növeli a szemcsék szilárdságát, így az kevésbé törik, porlódik. Kiegyenlített mérettartományának köszönhetően nagy távolságra is kiváló szórásképpel, egyenletesen szórható.

A különböző országokban területspecifikusan különböző műtrágyát kell használni. Ne hagyja magát becsapni! Az Ammónium-nitrát, valamint a nitrosol elsavanyítja a talajt, és tönkreteszi annak szerkezetét, így csökkenti a termőképességet. Használatukat nem ajánljuk!

Abban a kérdésben, hogy mennyi Pétisót érdemes alap- és fejtrágyaként kijuttatni őszi búzában és őszi káposztarepcében nitrátérzékeny és korlátozás alá nem eső területeken, az 1. táblázatunk nyújt támpontot.

http://www.genezispartner.hu