Merész prognózis: tíz éve sincs a mai húsiparnak?

A modern hús- és tejkészítmény-előállítási technológiák elképesztő változásokat indítanak el a „holnap” húsiparában – álltja egy igen merész, vitára érdemes és vitákat nyilván kiváltó tanulmány. Döntő befolyást gyakorolnak majd a takarmánynövény-termesztőkre és takarmánygyártókra, a tej- és tejtermékiparra. Az ellentmondásos jövőre jellemző, hogy a termőföldek árát sem hagyja sajnos érintetlenül a folyamat, de pozitívan hat majd a természeti környezet állapotára. Mik ezek a – túlzás nélkül – földrengésszerű hatások?

 

 

Több, jobb, olcsóbb, fenntarthatóbb

Már nem újdonság, hogy gőzerővel folyik a precíziós biológia gyors fejlődése, aminek a révén minden kulcsfontosságú tulajdonságban jobb: táplálóbb, egészségesebb, jobb ízű és kényelmesebb, szinte elképzelhetetlen változatosságú hús- és tejtermékkínálat lesz hozzáférhető. A „műhúsok” és hasonló termékek még úgy is elképesztően olcsók lesznek, hogy a környezetet is kímélő, sőt, javító termelési eljárásokkal készülnek „holnaptól”.

E modern alternatívák százszor hatékonyabbak lesznek a talajerő-felhasználásban, 10-25-szer az alapanyag-hasznosításban, 20-szor jobbak az időhatékonyságban, és 10-szer hatékonyabbak a vízfelhasználásban. Emellett nagyságrenddel kevesebb hulladékot termelnek – állapítja meg egy nemrég megjelent amerikai szakmai elemzés (a továbbiakban szereplő megállapítások elsősorban az USA-ra vonatkoznak, de a következtetések nyilván a világ minden táján hasonlóképp érvényesek – KZ).

A magyar szarvasmarha-ágazat egyik legelismertebb, neve mellőzését kérő szakértője nem ért egyet azzal, hogy ezek az élelmiszerek „táplálóbb, egészségesebb, jobb ízű” élelmiszerek lesznek. A ’táplálóbb’ kifejezés kifejezetten hibás, az ’egészségesebb’ pedig nem bizonyított. A növényi eredetű élelmiszerek emészthetősége általában gyengébb, mint az állati eredetűeké, ezért pedig a táplálóértékük kisebb, és a szervezeten belüli hasznosulásuk is gyengébb, ami tovább rontja a táplálóértékét. Az elhízó társadalmakban lehet előnye a kisebb energiatartalmú vegán étrend kedvezőbb hatásának, ami ráadásul több prebiotikumot szolgáltat a bélflórának.

 

 

Már fő a jövő

A modern ételek mindenesetre máris elkezdték felborítani a húspiac bizonyos szegmenseit, de vélhetően 2021-23-ban a folyamat felgyorsul, és átalakítja a termékláncot. A tehéntejipar akár egésze összeomlásnak indulhat, sőt, az iparág 2030-ra csődbe kerülhet. A modern, olcsó termék-alternatívák lényegében a feje tetejére állítják az árakat, a szarvasmarha-tenyésztési ágazat méretgazdaságosságát, így a szegmens összeomlása nagyon hamar bekövetkezhet.

Az imént idézett forrásunk úgy véli, ahogy a megújuló energiaforrások, az elektromos autók terjedését is fékezi a hagyományos technológiák szereplőinek ellenérdekeltsége, úgy a hús- és tejtermelők, az erre épülő gazdasági lánc érdeke is az, hogy ne következzen be ilyen drámai változás.

 

Gazdaság: zuhanó bevételek, termőföldárak

A modern élelmiszerek és más precíziós fermentáció és a tejtermékek költsége legalább 50-80%-kal alacsonyabb lesz, mint az állati termékeké. Közben az amerikai marha- és tejipar és beszállítóik bevételei – ami ma összesen meghaladja a 400 milliárd dollárt – 2030-ra legalább 50%, 2035-re 90%-kal csökkennek. Mindez vonatkozik a többi állattenyésztési és kereskedelmi ágra. Ugyanígy csökken nyilván a takarmányozáshoz szükséges növények mennyisége: a 2018. évi 155 millió tonnáról 20 millióra. Így a takarmánytermesztő és -előállító gazdaságok bevételei több mint 50%-kal csökkennek majd. Ez maga után vonja a termőföld értékének 40-80%-os zuhanását.

 

 

Környezet: zöldfordulat

A precíziós technológiákkal 2035-re a jelenleg állattenyésztéshez és takarmány-előállításhoz használt földterület 60%-át felszabadíthatják más célra. Ha például e földeket erdősítésre fordítanák, csak az USA üvegházhatású gázok kibocsátása ellensúlyozhatóvá válna. Az USA szarvasmarhából származó üvegházhatásúgáz-kibocsátása 2030-ig 60%, 2035-ig majdnem 80%-ra csökken. A teljes állattenyésztés a helyettesítő modern élelmiszer-előállítással együtt is felére csökkenti a nettó kibocsátást 2030-ig. Csökken az öntözéses vízigény is: a szarvasmarha-tenyésztést kiszolgáló takarmánynövény-öntözés 2030-ra 50%-ra, 2035-re 75%-ra csökken.

 

Elképesztő társadalmi hatások

E folyamat eredményeként egy átlagos amerikai család évente több mint 1200 dollárt fog megtakarítani élelmezési költségekben. A jobb minőségű, táplálóbb élelmiszerek olcsóbbá válása különösen a fejlődő világban lesz pozitív hatással az általános egészségre. És egy újabb ellentétes folyamat: 2035-ig az amerikai marhahús- és tejtermelésben, valamint az ahhoz kapcsolódó iparágakban dolgozó 1,2 millió ember felének a munkahelye elvész, de közben a feltörekvő amerikai precíziós fermentációs ipar 2030-ra legalább 700 ezer, 2035-ig pedig legfeljebb 1 millió munkahelyet teremt.

 

 

Geopolitikai hatások

Mindez hatással lesz a globális kereskedelmi kapcsolatokra, mivel a decentralizált ipari élelmiszertermelést a földrajzi és éghajlati viszonyok sokkal kevésbé korlátozzák, mint a hagyományos állattenyésztést és a mezőgazdaságot. Az állati termékek legnagyobb exportőrei (USA, Brazília, EU) elveszítik a geopolitikai tőkeáttételt azon országok felett, amelyek jelenleg e termékek behozatalától függnek. Az állati eredetű termékeket importáló országok ezeket a termékeket könnyebben belföldön, alacsonyabb költségekkel állíthatják majd elő a modern gyártási módszerekkel. Mindez természetesen globális gazdasági és politikai konfliktusokat ugyanúgy szülhet, mint új globális tudományos-gazdasági összefogásokat – állítja a Rethinx elemzése.

Forrás: rethinkx, Horizont Média, illusztrációk: Horizont Média/archív

hús húsipar mezőgazdaság növénytermesztés takarmány takarmánynövény technológia tej tejipar tejtermék usa