Meteorológiai mérőműszerek alkalmazása az idei szélsőséges időjárás tanulságai alapján

„Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben.” Mark Twain

 

A fenti idézet nagyon találó, azt gondolom, érdemes ennek szellemében egy kis áttekintést nyújtani magáról az időjárásról, az időjárás előrejelzéséről, szorosabban a növényvédelmi meteorológiai előrejelzésről.

Az időjárás mindig is foglalkoztatta az emberiséget, hiszen komoly befolyásoló tényezőnek számít, egész birodalmakat, hadseregeket emelt fel, vagy éppen tüntetett el.

A növénytermesztés és állattenyésztés szemszögéből nézve fontos volt (és most is az) a kiváló adottságokkal rendelkező területek megszerzése, megtartása.

A jó adottságú termővidékeket talajminőség és meteorológiai jellemzők szerint osztályozhatjuk. A talajminőség sok minden mellett függ a művelés, tápanyag utánpótlás tényezőitől.

A meteorológiai jellemzők függenek az adott termőhely elhelyezkedésétől, valamint az adott év meteorológia adatainak összességétől.

A Kárpát-medence jellemzőit az alábbiak szerint lehet egyszerűen meghatározni: ha a genovai ciklon a vegetatív időszakban egy alkalommal hoz átlagos mennyiségű csapadékot, nagyon gyenge termőév várható.

Kultúráktól függően jó év várható, ha kétszer, esetleg háromszor is kialakul a ciklon. De, ha ennél is többször kapunk nagy mennyiségű égi áldást, az már kifejezetten káros mind művelési, mind védekezési szempontból.

A jól sikerült időjárás előrejelzéseket már az ókorban is nagyon megbecsülték, a modern kori földművelés pedig e nélkül gyakorlatilag biztonsággal nem tervezhető.

A mai számítógépes modul előrejelzés 5-7 napra képes elfogadható szintű makro előrejelzéseket produkálni, de a mikro területekre nem lehet ezzel a módszerrel – főleg nem a fenofázisok időszakában – pontos előrejelzést adni.

A növényvédelmi meteorológiai előrejelzés nem azonos az általános meteorológiai előrejelzéssel, hanem a helyi termőhelyen megmért pontos adatokon nyugszik.

A várható időjárás viszonylag pontos előrejelzése ugyan nagyban segíti a gazdálkodót a művelés, permetezés megkezdésének optimalizálásában, már, ha az előrejelzés beválik.

A növényvédelmi meteorológiai előrejelzés azonban megfelelő algoritmusok (speciális programok) segítségével azt mondja meg, hogy a megtörtént meteorológiai jelenség (lehullott csapadék, hőmérséklet, páratartalom, levélborítottság, globál sugárzás mért adatai) folytán az ültetvényeken milyen betegségek és mely mértékben állnak fenn.

Ezeket a mértékeket általában egy százas skálán %-ban mutatja be a program.

 

A 2010-es év időjárása a vegetatív időszakban

 

A 2010-es év csapadékmennyiségben, csapadék intenzitásban (mm/óra) elképesztő szélsőségeket vagy inkább alig tapasztalt adatokat produkált.

Ehhez tudnunk kell, hogy 1870. május 3-án alakult meg a Magyar Meteorológiai Szolgálat elődje, így 140 éve vannak pontos méréseink az időjárási jelenségekről, illetve paraméterekről.

Azt nem jelenthetjük ki, hogy nem volt még ilyen szélsőséges mennyiségű csapadék Magyarországon (szeszélyes területi eloszlást azért vegyük figyelembe), azt azonban kimondhatjuk, szinte emberemlékezet óta nem hullott ennyi csapadék a nyári félévben, mint ebben az évben.

Hazánkban az 1990-e s évek második felében jelentek meg az első mérőrendszerek, főleg zárt borvidékeken.

Később már gyümölcs és zöldség termesztő TÉSZ-ek is beszereztek ilyen mérőállomásokat, esetenként mérőhálózatokat, sőt cukorrépa termesztéssel foglalkozó gazdaságok is (cukorgyáraink szomorú végét ismerjük).

Salgótarjánban 2010. április 01-e és 2010. szeptember 30-a között 853 mm eső hullott le, jóval több, mint az éves átlag.

Zalában július, augusztus hónapban 200-200 mm, szeptemberben megközelítően 200 mm csapadék hullott, volt olyan időszak, hogy tíz napig egyfolytában esett.

Az Egri Borvidék Feldebrői mérőállomásának lisztharmat fertőzési indexei láthatók a 2.ábra n. Az adatok magukért beszélnek, a május közepétől szeptember közepéig tartó intervallumban hatalmas nyomás nehezedett az ültetvényre.

A Mecseki Borvidék Kővágószőlősi peronoszpóra indexei ugyanezen időszakban azt mutatják, alkalmanként körülbelül három nap állt rendelkezésre permetezésre, aki ezt elmulasztotta vagy képtelen volt ennyi idő alatt elvégezni a munkát, máris veszteséget könyvelhetett el.

Volt olyan szőlő és gyümölcstermesztő vidék, ahol 65-70 %-os veszteség is előfordult.

 

Összegzés

 

A növényvédelmi meteorológiai berendezések mérései és előrejelzései több tényezőtől függenek:

1. a műszerek megbízható működésétől,
2. a növényvédelmi előrejelző szoftverek minőségétől,
3. a növényvédelmi szakember kellően használja – és alkalmazza – e a mérőműszer vagy mérőrendszer adatait, előrejelzéseit és hozzá teszi – e saját tapasztalatait?

 

A korábbi és ez évi összehasonlítások az alábbiakat mutatják:

• A műszerek megbízhatóan működnek, bár gyártótól függően vannak eltérések (van olyan műszer, melynek garanciális javítása nem megoldott), de ha azok megfelelően karban vannak tartva és a szervizelési munkákat is elvégzik, adataikat megbízhatóan lehet használni.
• A növényvédelmi előrejelző programok fejlesztőtől függően váltak be, esetenként már 3.-4. generációs szoftverek futnak, melyek teljesen felhasználó barát módban üzemelnek.
• Az előrejelzéseket a növényvédelmi szakembereknek követni kell, munka van velük, csak akkor van értelme a használatuknak, ha a felhasználó is mindent megtesz ez ügyben.

 

A fentieket figyelembe véve elmondható, hogy a 2010-es év művelési és növényvédelmi szempontból eddig rendkívüli év volt. A növényvédelmi előrejelző mérőállomások, mérőhálózatok 75-80%-ban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

Azok a gazdálkodók, akik megfelelően használták az előrejelzéseket, meg tudták védeni a növényi kultúrákat.

A védekezést nagyban hátráltatta, esetenként lehetetlenné tette a hatalmas mennyiségű, néha folyamatosan hulló csapadék, ilyen esetben gyakorlatilag (bármilyen jó is volt az előrejelzés), nem volt idő a védekezés elkezdésére vagy befejezésére.

Legtöbb esetben ki sem tudtak menni a területre a permetezőgépek, így a védekezések elmaradtak.

Egyes vélemények szerint azok a gazdálkodók jártak jól, akik használták az előrejelzést. Gyorsan száradó szereket használtak, illetve azok, akiknek viszonylag kisebb területen kellett védekezni.

Rendelkezésre állt a megfelelő kapacitású gépészet, így még időben elvégezhették a munkálatokat. A nagyobb területeket a művelési idő kitolódása miatt nehezebben lehetett megvédeni.

A mérőállomások, mérőrendszerek használata, pontos mérési adataikra és növényvédelmi előrejelzésükre alapozott védekezés kibővítése országos vagy legalább megyei szinten kívánatos lenne. Ehhez megfelelő forrásra, állami támogatásra van szükség!

Növényvédelmi előrejelző rendszerek alkalmazásával komoly mértékű, „jó” évben 15-25%-os, rossz évben 10-15%-os költség megtakarítás érhető el.

Szélsőséges időjárási körülmények között a termény további 10-15%-a menthető meg. Indokolt a mérőhálózat bővítése és a széleskörű adathozzáférés biztosítása a termelők számára.

 

Felhasznált forrás és irodalom:

www.boreas.hu, www.innomet.hu, Egri Borvidék Hegyközsége (Varga Sándor hegybíró), Mátraaljai Borvidék Hegyközsége (Hordós Attila titkár), Mecseki Borvidék Hegyközsége, Dr. Hertelendy Lajos Zala megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat nyugalmazott szakmérnöke, Dr. Szőke Lajos főiskolai tanár Kecskeméti Kertészeti Főiskola

 

Trájer János meteorológus technikus