Az európai almapiacon hatalmas a bőség, és egyelőre az árak is stabilizálódtak. A hazai mezőgazdaság e szegmensében nincs ok örömre a tavalyi katasztrofális termés miatt…
Hatalmas növekedés
A World Apple and Pear Association márciusi összesítése szerint az európai almakészlet 2026. március 1-jén 2,7 millió tonna volt, ami 14,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 2,4 millió tonnát. A készletnövekedés mellett a kiszállítás is élénkült: 2026-ban eddig 677 ezer tonna alma mozgott a piacon, szemben a 2025-ös 644 ezer tonnával. Az almacsúcs továbbra is Olaszországé, ahol 873 ezer tonna készletet tartottak nyilván, szemben az egy évvel korábbi 857 ezer tonnával. Franciaország 439 ezer tonnán állt a tavalyi 422 ezer tonna után, Németország pedig különösen nagyot ugrott: 151-ről 267 ezer tonna fölé nőtt. Lengyelország 550-ről 624 ezer tonnára emelte a készletét, vagyis továbbra is meghatározó tényező maradt az európai almapiacon. A készletek több nyugat- és közép-európai országban is látványosan nőttek: Belgiumban 41-ről 61 ezer tonnára, Ausztria steiermarki térségében 36-ról 81 ezer tonnára, Csehországban 7735-ről 23 ezer tonnára.
Itthon mennyiségi mélyponton a szektor
Magyarországról nézve ez azért különösen érdekes, mert miközben Európában összességében több az alma a tárolókban, itthon történelmi mélypont rajzolódik ki. A FruitVeB szerint 2025-ben mindössze 160 ezer tonna alma teremhetett, ami az előző év gyenge szintjének is csak szűk fele. Ebből 60–80 ezer tonna lehet az étkezési alma, 80–100 ezer tonna pedig az ipari alma. A szervezet szerint ez már a hazai piaci szükségletekhez képest is súlyos hiány: a belföldi étkezési almafogyasztás 110–120 ezer tonna, miközben a feldolgozóipari kapacitás 350–400 ezer tonna. Másképp fogalmazva: a magyar termés már nem tudja stabilan kiszolgálni sem a frisspiacot, sem a feldolgozást, ezért az ország almaellátása egyre inkább importérzékennyé válik. 2025 első 10 hónapjában friss étkezési alma importja 26%-kal 26,8 ezer tonnára nőtt, export 44%-kal 8,1 ezer tonnára esett – negatív egyenleg. Ipari alma esetében akár 150 ezer tonna import szükséges, így a feldolgozott mennyiség fele importeredetű (60% feletti arány).
A hazai visszaesés mögött nem egyetlen ok áll. A FruitVeB és a NAK szerint a 2025-ös termést a tavaszi fagyok, a hűvös és fényszegény május, az aszály, a hőséghullámok, a magas UV-terhelés, valamint a sok helyen még mindig extenzív technológia és a korszerűtlen fajtahasználat egyszerre rontotta. Az áprilisi fagyok az almatermő területek 80–90 százalékát sújtották, a május 10-i lehűlés pedig különösen azért volt fájdalmas, mert az ültetvények háromnegyede az ország északkeleti részében koncentrálódik.
Borús távlatok
A hosszabb idősor sem biztató. A FruitVeB idősorai alapján 2014-ben még 920 ezer tonna volt a hazai almatermés, 2018-ban 782 ezer tonna, 2021-ben 520 ezer tonna, majd 2022-ben 280 ezer tonnára zuhant. A 2023-as 472 ezer tonna után 2024-ben 330 ezer tonna következett, 2025-re pedig már csak 160 ezer tonna. Ez nem egyszerű ciklikusság, hanem egy egyre szélsőségesebb pálya: a termésingadozás nő, miközben a potenciál csökken. Az utóbbi években nagyjából 20 ezer hektáron folyik almatermelés Magyarországon, ami csak fele a húsz évvel ezelőtti termőterületnek. Jó évjáratban még 500 ezer tonna körüli termés lenne elérhető, de a mostani szerkezet és az időjárási sérülékenység mellett ez egyre ritkábban valósul meg.
Agrárágazat Tudástár: Almakészlet – Almakészletnek azt a frisspiaci vagy ipari célra tárolt árumennyiséget nevezzük, amely egy adott időpontban még a raktárakban van, és később kerül piacra. Az almakészlet nagysága fontos piaci jelző, mert közvetlenül befolyásolja az árak alakulását, a feldolgozóipar ellátását és az importkényszert. 2026. március 1-jén az európai almakészlet 2,7 millió tonna volt, miközben Magyarországon a FruitVeB és a NAK 2025-re csak mintegy 160 ezer tonnás termést becsült, ami jól mutatja a hazai kínálati sérülékenységet.
