A fegyelmezetlenség miatt körülményes a magyarországi állattartóknál a 2024-es antibiotikum-használat mennyiségi becslése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz beérkező felhasználási jelentések a forgalmazott mennyiségnek csak felét fedik le. A sertés- és nyúlágazatból a nagylétszámú telepek kb. 80%-a szolgáltat adatot, de a baromfisoknak fele sem jelentett a mezőgazdaságban.
Torzító adat(szolgáltatás)ok
Ami viszont a rendelkezésre álló, 2024-re leadott jelentésekből egyértelműen látszik: a felhasználás zöme a sertéstelepekre koncentrál. A 2024-ben jelentett teljes antibiotikum-felhasználás megoszlása sertés 64,6%, szárnyasok 20,2%, nyúl 11,3%, szarvasmarha 3,7% (egyéb 0,2%). A „több vagy kevesebb” kérdésre a 2023–2024 összevetés adja a legjobb választ: a jelentett adatok alapján a sertés- és a szarvasmarha-ágazatban enyhe emelkedés történt, a nyúlnál enyhe csökkenés, a szárnyasoknál pedig közel harmadával kevesebb felhasználást jelentettek 2024-re. Vagyis fajonként eltérő irányú változás látszik, miközben a teljes országos kép torzulhat az alacsony adatszolgáltatás miatt.
Kulcskérdés a megelőzés
Ha a „forgalmazás” oldaláról nézzük a trendet, az állategységre vetített mutató (mg/PCU) Magyarországon 2023-ról 2024-re 97,1-ről 106,3-ra emelkedett, ugyanakkor 2018-hoz képest jelentős csökkenést mutat. Ez mezőgazdasági szempontból azért lényeges, mert a felhasználási adatok teljessé válásáig a forgalmazás továbbra is egyfajta „felső korlátos” jelzőszám marad. A felhasználási szerkezet azt is mutatja, hol van a legtöbb mozgástér a felelős antibiotikum-használatban. 2024-ben a készítmények döntő része csoportos kezeléshez kötődő formában fogyott: az ivóvízhez kevert belsőleges oldatok/porok 74,02%-ot, a gyógypremixek 18,35%-ot adtak, együtt több mint 92%-ot. Ez praktikus és gyors megoldás nagy állományoknál, ugyanakkor önmagában jelzi, mennyire kulcskérdés a telepi megelőzés (járványvédelem, vakcinázás, menedzsment, takarmányozás, klíma, sűrűség), mert ha a rendszer „csúszik”, a csoportos kezelések könnyen rutinossá válhatnak.
Külön figyelmet érdemel a korlátozottan alkalmazható, AMEG B kategóriába tartozó szerek aránya. Ez országosan 7% volt 2024-ben, és a szárnyas- valamint a szarvasmarha-szektorban 15% felett jeleztek ilyen készítményarányt. Ez a gyakorlatban azt üzeni: ahol a magasabb kockázatú hatóanyagok aránya nagyobb, ott még fontosabb a célzott diagnosztika és a terápiás döntések dokumentálása.
(forrás: Nébih)
