Ha elvész a hazai szőlők hozamának ötöde-fele (!), ha egyes területeken a tőkék 100%-a kipusztul, akkor az egész magyar szőlő- és borágazat katasztrofális kárt szenved a mezőgazdaságban. Bár régóta jelen van a veszély, intenzív védekezés csak idén kezdődött…
Súlyos növényorvosi és gazdasági aggályok
A szőlő aranyszínű sárgasága (flavescence dorée) már csaknem másfél évtizede jelen van Magyarországon. Aktívan, átfogóan védekezni mégis csak idén kezdtünk ellene, amikor már csaknem késő: 22 borvidékből 21-ben kimutatták a fertőzést, és 19 vármegyéből 18-ban jelen van a károsító. A járvány ma már nem „helyi növényorvosi ügy”, hanem országos kockázat a magyar bortermelésben. A betegséget fitoplazma okozza, terjesztője az amerikai szőlőkabóca. A fertőzött tőkén jellegzetes a levélsodródás és a színváltozás: fehér fajtáknál aranysárga, kék bogyójúaknál vörös árnyalat jelenhet meg, a vesszők beérése romlik, a tőke fokozatosan legyengül.
Fontos tisztázni: a szőlő és a bor fogyasztása emberre nem veszélyes, a gond nem élelmiszer-biztonsági, hanem növényegészségügyi és gazdasági. A termelői kár viszont súlyos: a hozam 20–50%-kal is visszaeshet, és néhány éven belül a tőke akár el is pusztulhat; szélsőséges esetben egy ültetvényben 80–100% is érintetté válhat.
A Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián bemutatott hazai kép különösen kijózanító. Az említett elterjedtségen túl 2025-ben hat új vármegyében és két új borvidéken (Tokaj, Eger) is megjelent. A legsúlyosabb gócok között Zala, valamint a Balaton térsége (Veszprém és Somogy egyes részei) került a fókuszba. Külön nehezíti a védekezést, hogy a kórokozó vad gazdanövényeken is fennmaradhat (például iszalag, éger, bálványfa), így az ültetvényhatáron túl is „életben maradhat” a fertőzési nyomás.
Máris tízmilliárdokba kerül(t) a védekezés
Mivel a fitoplazma ellen nincs „egy permetezéses csodaszer”, a siker kulcsa a szervezett, összehangolt védekezés: a fertőzött tőkék felderítése és kivágása, a vektor gyérítése, és a termelők–hegyközségek–hatóságok közös munkája. Ennek hátterére épül a 7 pilléres országos akcióterv, amelyhez 3,8 milliárd forint forrást különítettek el. A csomag elemei között szerepel a monitoring és felderítés, szemlecsoportok szervezése, drónos felderítés, állami növényvédelmi védekezés, laborkapacitás-bővítés, szaporítóanyag-ellenőrzés, valamint az elhagyott, gócot jelentő ültetvények felszámolása.
A gyakorlatban több „nagy rendszer” is mozgásba lendült. A rendelet lehetővé tette a légi kijuttatást meghatározott területeken; végül az időjárás és egyéb körülmények miatt Somogyban több mint 2000 hektáron valósult meg a kezelés (az ökológiai/bioterületek kizárásával). Közben a technológiai oldal is gyorsult: 2025 őszén 40–50 drónpilóta dolgozott a felderítésen, 7300 hektárt repültek le, és több mint 800 ezer felvétel készült – ezekből egy MI-alapú felismerőrendszer betanítása indult, amely a jövőben korábban jelezheti a gyanús tőkéket.
A helyszíni és közösségi védekezés „motorja” a szemlecsoportos munka lett: a HNT mintegy 200 szemlecsoportot szervezett, közel 9000 hektárt jártak be, kb. 1700 fő részvételével, kormányhivatali koordinációval. A Nébih képzési anyagokkal segítette az egységes tünetfelismerést és eljárásrendet. A mintavizsgálatok felgyorsítására mobil labort is bevetettek: Gyöngyösön és Miskolcon állomásozott, a Mátra–Eger–Tokaj térség mintáinak gyors fogadására. Összesen 3679 minta érkezett, ebből 665 lett pozitív – ez a nagyságrend már önmagában jelzi, hogy országos léptékű ügyről van szó.
A kockázat ráadásul nem áll meg a határon: a régiós térképezések alapján Horvátország–Szlovénia–Magyarország délnyugati zónája (Zala–Somogy–Veszprém egyes részei) ma Európa egyik legérintettebb gócpontjai közé tartozik. Ez azt is jelenti, hogy a megelőzés és a gyors reakció nemcsak egy-egy birtok ügye, hanem borvidéki szintű túlélési kérdés.
Összefogás nélkül a fertőzés lesz a gyorsabb…
A termelői „minimumcsomag” ma így néz ki: rendszeres tünetfigyelés, gyors bejelentés, hatósági egyeztetés a tőkekivágásról, jogszerű vektor elleni védekezés, és az elhagyott ültetvények felszámolásának kikényszerítése/kezdeményezése. A képlet egyszerű, még ha kemény is: ha nincs közös fegyelem, a fertőzés gyorsabb lesz, mint a védekezés.
(Forrás: MezőHír)
