Támogatásfüggő a mezőgazdaság, lanyha a beruházási kedv

Az elmúlt években a magyar mezőgazdaság beruházási statisztikái első ránézésre stabil képet mutatnak, a részletek azonban egyre visszafogottabb ágazati hangulatról árulkodnak. Bár a beruházások nominális értéke 2023 és 2025 között magas szinten maradt, a növekedés üteme érezhetően lassult, sőt több területen megállt. A gazdálkodók Németországban is egyre kevésbé piaci bevételekből, sokkal inkább támogatásokból képesek fejlesztéseket megvalósítani. A jövedelmezőség romlása visszafogja az új beruházási döntéseket.

Papíron szép, szerkezetileg támogatásfüggő

A KSH adatai szerint a magyar mezőgazdaság beruházásainak értéke 2024-ben 669,4 milliárd forint volt, ami nagyjából megegyezett az előző év szintjével, és a GDP 4,3 százalékát tette ki. A források megoszlása beszédes: a beruházások 42 százaléka épületekre, 29 százaléka gépekre, 22 százaléka tenyészállatokra irányult. A kertészeti szféra azonban például már azon év elején jelentette, hogy nincs ereje a szükséges fejlesztésekre. Finanszírozási oldalon továbbra is a saját forrás dominált, de ennek súlya csökkenő tendenciát mutat: 2023-ban a beruházások 64 százaléka saját erőből, 21 százaléka támogatásokból valósult meg.

A háttérben azonban egyre világosabbá vált, hogy a 2023–2025 közötti beruházási aktivitás döntően nem piaci jövedelmekből, hanem uniós és hazai támogatásokból állt össze. A Közös Agrárpolitika fejlesztési pillérének mintegy 1260 milliárd forintos kerete, valamint a célzott magyar támogatások – köztük a kertészeti fejlesztésekre szánt 100 milliárd forint, az élelmiszeripari beruházások 230 milliárd forintos kerete és a precíziós gazdálkodást támogató 180 milliárd forint – tartották életben a fejlesztési kedvet.

Mindez azért különösen beszédes, mert a mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben elérte a 4400 milliárd forintot, ami 6,2 százalékos növekedést jelentett. Ám ez döntően árszínvonal-hatásból származott. Az időjárási szélsőségek, az aszály és a fagy ellenére ugyan történtek beruházások, de például a jelzésértékű gépfejlesztések volumene továbbra sem érte el a 2023-as szintet. Az Agrárközgazdasági Kutatóintézet elemzése szerint a fejlesztések súlypontja inkább az épületekhez és a meglévő eszközök fenntartásához kötődött, nem pedig a kapacitásbővítéshez.

Visszafognak a gazdák

A beruházási óvatosság nem magyar sajátosság. Egy németországi felmérés szerint a gazdaságok többsége tudatosan visszafogja fejlesztéseit a gyenge termény- és állati termékárak, valamint a tartós költségnövekedés miatt. A tej, a gabona és a sertéshús piacán az árak sok esetben nem fedezik a termelési költségeket. Németországban a kenyérbúza ára 168 euró/tonna körül alakult, a tej felvásárlási ára több feldolgozónál 40 cent/kg alá süllyedt, miközben a vágósertések ára mintegy harmadával maradt el a 2025 nyári szintektől.

A gazdálkodók reakciói jól tükrözik a bizonytalan helyzetet. A felmérés szerint a termelők közel fele elsősorban a beruházások elhalasztásával és a pénzkivonás csökkentésével próbálja megőrizni a likviditását. Jelentős arányban jelenik meg a mezőgazdaságon kívüli kiegészítő jövedelem keresése is, míg a diverzifikáció és a direkt értékesítés bővítése inkább közép- és hosszú távú stratégiaként jelenik meg.

A bevételhiány okai összetettek. Az alacsony felvásárlási árak mellett a termelési költségek – energia, műtrágya, növényvédő szerek, munkaerő – tartósan magas szinten maradtak. Ehhez társul az időjárási kockázatok erősödése és a fogyasztás visszafogottsága, különösen az állati termékek és az alkoholos italok piacán. Ebben a környezetben a beruházások egyre inkább kockázatos döntéssé válnak, amit csak a támogatások képesek mérsékelni.

Megtört a lendület

Összességében a magyar és a német tapasztalatok ugyanarra mutatnak rá: a mezőgazdasági beruházások volumene nem omlott össze, de a dinamika megtört. A fejlesztések egyre inkább a túlélést, az alkalmazkodást és a hatékonyság megőrzését szolgálják, nem pedig a növekedést. Amíg a piaci jövedelmezőség nem javul érdemben, addig a beruházási kedv döntően támogatásvezérelt marad, és a gazdálkodók kivárásra rendezkednek be.

Agrárágazat Tudástár: Támogatásvezérelt mezőgazdasági beruházás – Olyan beruházási szerkezet, ahol a fejlesztések döntően uniós és hazai támogatásokból valósulnak meg, miközben a piaci jövedelmezőség önmagában nem elegendő új kapacitások létrehozásához; ez a modell stabilitást ad válságos időszakban, de lassítja a növekedést és a technológiai megújulás ütemét.